Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-06-16 / 136. szám

2 B EK E S 1936 junius 16 mázsa szilvát akar aszalni. Az aszalványokat majd a szövetkezet átveszi, csomagolja és értékesíti s minden remény megvan arra, hogy az idegen szilvát kiszorítjuk vele, mert a békésmegyei szilva a kaliforniai és bosz­niai szilvát is megelőzi minőségben. A gyümölcsöt három formában ter­vezzük értékesíteni • és pedig mint nyers gyümölcsöt, mint aszalványt és mint folyé kony gyümölcsöt. A folyékony gyümölcs rendkívül jóizü és tápláló s nagyszerűen pó­tolja télen a nyers gyümölcsöt. Németor­szágban ma már 20 millió litert fogyasz­tanak belőle evente. Feldolgozzuk továbbá a szilvát lekvár és pálinka formájában is és meg vagyok győződve, mondta, hogy ha prima minőséget sikerül produkálnunk, ép úgy el tudjuk helyezni a piacon, mint ahogy a kecskemétiek el tudják helyezni a barack pálinkát. Tízezer pengő lenne az alaptőkéje el­gondolásom szerint a szövetkezetnek. A vár­megye és a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület bejelentése szerint erre már négy­ezer pengő megvan. A hiányzó hatezer pen­gőnek a részjegyzésekből kell befolynia. Be­jelentem azonban, mondta emelt hangon az alispán, hogy a szövetkezetei minden, kö­rülmények között megcsinálom, mert arra az értékesítés szempontjából feltétlen szük­ség van. A vármegye kisgyülési termét zsúfolá­sig megtöltő termelők az alispán beszédét nagy lelkesedéssel és éljenzéssel fogadtak. Medovarssky Mátyás dr. Békéscsaba támoga­tását bejelentve javasolta, hogy az alispán előterjesztését szó nélkül fogadják el. Ha­sonló értelemben szólalt fel Schneider Má­tyás is, rámutatva, hogy ha az értékesítés nem megy simán és az árak nyomottak lesznek, úgy a gazdák elkedvetlenednek és a gyümölcstermelés visszaesik régi szintjére. Az ötpengős címletet kicsinek tartja, mert a nagy mennyiségű gyümölcs értékesítésére kevés lesz a tízezer pengő. Az igaz ugyan, mondta, hogy a szövetkezetek iránt bizal­matlanok az emberek, ez esetben azonban az alispán személye garancia arra, hogy a gyümölcstermelők szövetkezete nem jut a szövetkezetek közismert, szomorú sorsára. bátyám! mondám, én úgy jöttem ide, hogy bár mér­sékelt áru, de fizetéses lakást ajánlott és én úgyis viselkedtem ezidő alatt, mint aki fizetés ellenében rendelkezik, amit másképen nem cselekedtem volna. Persze, persze, mondta kacagva. Amint megláttalak és szóba álltam veled, észrevettem benned a szemérmes szerénységet és tudtam, hiába ajánlom fel, hogy ingyen vendégem légy és csak úgy tudtalak magamhoz szállásolni, ha fizető ven­dégnek érzed magad. Ez a „becsapás“ — hatvan esztendő múltával is meghatottan gondolok rá visz- sza — könnyekig megindított. Nem tudtam más sál — bár azt is csak némileg — meghálálni, mint hogy házigazdám kisgyermekeit titokban a kiállításra csalva őket, nagy csomó gyerekjátékkal láttam el és örvendeztettem meg A fortélyosságig emelkedő önzetlen, áldozat­kész magyar vendégszeretet eme ragyogó példáját pedig éltem egyik legszebb emlékének értékelem. A halhatatlan emlékű Dugonics papköltő szobra felavatásának ünnepségét fokozta, hogy a Szegedre gyűlt összes dalárdák Erkel Ferenc kar­mesteri vezetése mellett énekelték el a magyar imádsággá vált gyönyörű himnuszát, amely olyan szépen sem azelőtt, sem azóta talán soha se hang­zott el, mint ahogy akkor. Magáról a dalárversenyről kevés írni valóm volt. Mint már mondám, vármegyénkből csak a békési dalárda vett azon részt, -tisztességes siker­rel ugyan, de anélkül, hogy kivált a pécsi, budai, debreceni, mjskolczi stb. országos hirü dalárdák mellett mint jutalmat igénylő szóba is jöhetett volna. (Folytatjuk) . / .. Márki Barna dr. alispán válaszában közölte, hogy a tizezerpengöt csak mint mi­nimumot említette. Bejelentette, hogy az irodai munkát a Békésmegyei Ta­karékpénztári Egyesület ingyen fogja vé­gezni, minek következtében nem fenyeget az a szövetkezetek végzetét jelentő veszély, hogy az adminisztráció, az elnök, igazgatók, könyvelők, pénztáros stb tiszteletdijai fel­emésztik nemcsak a hasznot, hanem még az alaptőkét is. Görgényi Ferenc a terme­lők nevében őszinte köszönetét mondott az alispánnak az értékesítő szövetkezet eszmé­jéért, majd p. Orsocai (Gramm ling) Alajos állott fel szólásra s bejelentette, hogy 50 darab részvényt lejegyez. 0 is köszönetét fejezte ki az alispánnak, hogy a megye ügyei iránt ezen a téren is érdeklődik. Se­bők Elek dr. az értékesítés problémáira mu­tatott rá s felvetette a kérdést, hogy a szövetkezet munkája miként lesz körzetileg kiépítve ? Márki Barna dr. alispán közölte, hogy egyelőre csak a helyi, vagyis gyulai és a közvetlen környékből behozott termés értékesítéséről van szó s a körzeti szervezés csak akkor fog megtörténni, ha majd látják, hogy boldogulni lehet a szövetkezettel. Ha nem menne ngy az értékesítés, amint szükséges, ngy annak én magam nézek utána, mert a gyümölcstermelés es értékesítés nekem szívügyem. Ha kell, akár Németországba is kiutazom s ott teremtek piacot a békésmegyei szilvának. Ambrus Lajos a részjegy összegének felemelését javasolta, mig vele szemben Pfaff Ferenc az ötpengős címlet mellett emelt szót s proponálta, hogy a szövetke­zet elsősorban az üzletrész-jegyzőktől vásá­roljon gyümölcsöt. Wágner Márton, majd az eleki és sarkadi termelők képviselőinek felszólalása után Márki Barna dr. alispán mondott zárószót. A szövetkezet, mondta, «Békésvármegyei Gyümölcstermelők Értéke­sítő Szövetkezete» néven fog működni. Cé­lom, hogy minél többen legyenek benne a kisemberek, nehogy azonban a gyors és si­ma irányításnak akadálya legyen, a majori­tást minden esetre megtartom. Közölte, hogy az alakuló gyűlés folyó hó 21-én. vasárnap délután fél 3 órakor lesz a vár­megye kisgyülési termében. Az értekezlet néhány perccel 4 óra előtt igen lelkes hangulatban ért véget. Szép sikere volt i misszió fiéziiii-iiiiitaiiÉ („4 „ Békés" munkatársától.) A szo­ciális missziótársulat szombaton délután öt órakor nyitotta meg kézimunka-kiállítását az Egyesült Kát és Polgári Kör termeiben. A misszió hölgyei a jótékony emberszeretet szol­gálatába állították munkájukat, a sok szebb- nél-szebb kézimunka, amit gyöngéd női ke­zek hosszú napok munkájával szőttek-varrtak és szeretettel teljes női szivek egybehalmoz­tak a kiállításon, mind azt a célt szolgálta, hogy csengő pénzzé váltódva megnövelje azt az alapot, amely a máriafalvai Apor-napközi- otthon fentartását fogja lehetővé tenni. A megnyitáson előkelő közönség gyűlt egybe, megjelent ott dr. Varga Gyula pol­gármester, dr. báró Apor Vilmos apátplébá­nos. dr. Vangyel Endre főszolgabíró és vitéz Hargitay Lipót ezredes vezetésével a tiszti­kar küldöttsége is. A kiállítást gróf Pongrácz Jenő orsz. képviselő nyitotta meg. A szeretet Isten leg­szebb adománya, mondotta, s a gyulai misszió hölgyei ennek a szeretetnek sugallatára hord­ják össze gondos munkájuk eredményét, hogy vele a szegénység gyermekeinek segítségére siessenek. Meleg köszönetét mond nekik ezért az odaadó, lelkes munkáért. A kézimunka-bemutatón szebbnél-szebb munkák kerültek eladásra: kerti párnák, asztalterítők, munkakosarak, háztartási és utazási cikkek, strandtáskák, gyermekruhák, köténvkék, előkék. festett dobozok, ételbori- tók. gyöngytálcák, cserépvédők, térítők, igen szép kézimunkák-és sok minden egyéb, amit itt fel nem sorolhatunk. Igen nagy sikerük volt a kétegyházi szőtteseknek és a kigyósi kukorieabáncs-készitményeknek. Külön kell kiemelnünk három uj gyulai üzem pompás készítményeit Csiszár Sándor torontáli szőnyegei kiváló minőségükkel, szép rajzukkal és olcsóságukkal általános feltű­nést keltettek. Gróf Pongrácz Jenő, dr. báró Apor Vilmos apátplébáuos és a megjelentek közül sokan a legnagyobb elismeréssel álla­pították meg. hogy a Gyulán eddig hiányzó szőnyegszövő üzem ilyen kiváló munkát produkált. Nagy sikere volt Scheibert Jakabné most üzembe lépett tésztagyára elsőrangú készít­ményeinek, úgyszintén a Scheer Antal finom makkaróni és tarhonva-gvártmánvainak. A kiállítást szombaton és vasárnap so­kan látogatták és a kiállított tárgyakból sokat vett a közönség. A jól sikerült ki­állítás megrendezésében részt vett hölgyek odaadó, nehéz munkát végeztek s ebből az oroszlánrészt Tábor Józsefné vette ki. Mind­nyájuknak hálás köszönet jár érte. A misszió hálás köszönetét mond mind­azoknak. akik kézimunkájukkal résztvettek vagy anyaggal- hozzájárultak a kiállítás meg­rendezéséhez. úgyszintén azoknak is, akik a bíifféhez hozzájárultak. Kiknek az egyszobás házai részesülhetnek adómentességben ? (A „Békés“ tudósitója jelenti.) A hiva­talos lap legutóbbi száma közli a pénzügy- miniszter 73.000 —193G. számú rendeletét, az egyszobás lakóházak állandó adómentes­ségéről szóló 1936. évi 2700-M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában. A rendelet értelmében az egy szobából és a mellékhelyi­ségekből álló kis házak az 1936. évtől kezdve úgy a községekben, mint a városok­ban állandóan mentesek a házadó és járulé­kai alól. A házadó-mentességben azok részesülnek, akik a velük közös háztartásban élő család­tagjaikkal együtt, kizárólag, vagy túlnyomó részben közönséges napszámból élnek. Ide tartoznak a gazdasági cselédek, a gazdasági munkások és a kubikosok is. A mentesség kiterjed úgy a mezőgazdaság, mint az ipar és kereskedelem körében foglalkoztatott nap­számosokra. Kiterjed általában azokra, akik­nek maguknak, vagy a közös háztartásban élő családtagjaiknak van ugyan más jövedel­mük is. de azok összege a közönséges nap­számkereset összegét nem éri el. A napszám­keresettel egy tekintet alá esik a hadigondo­zottak rokkantjáradéka, illetőleg járadékse­gélye, valamint a közsegély. A mentességre való jogosultság megállapítása hivatalból történik és ezért külön folyamodni nem kell. Magyarország első fehérnemügyárának gyártmányai, oroszlán-védjegyű férfi ingek puplin, tropikál, selyem divatkülönlegességek kizárólag csak VfiRES-nél kaphatók. Törekvés bevásárlási helye 6 havi hitel. 681 11—*

Next

/
Thumbnails
Contents