Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-06-10 / 132. szám

LXVIII. évfolyam 132. szám Szerda Gyula, 1336 junius 10 Eíőltaeiési árak Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér "iHetési díj előre fiseietídő. POLITIK 11, TAKSA»ALII ÉS KÖZ0A2SDÍSZATI LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. íMthay János könyvkeresk*- Jése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára S fillér Felelős szerkesztő: I DOBAY FERENC | Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Tisztelt Polgártársak! Választó kerületünk országgyűlési képviselője gróf Pongrácz Jenó íolyó hó 11-én, Űrnapján délelőtt pontosan 11 órai kezdette! a Göndöcs-népkerti pavil­onban tartja képviselői beszámolóját, amelyen megjelenik és beszélni fog : Vitéz Petneházy Antal iparügyi államtitkár, Baross Gábor országgyűlési képviselő, a TESz; elnöke, Csizmadia András országgyűlési képviselő, Dr. Tóth Pál országgyűlési képviselő. A képviselői beszámológyülésre városunk polgárságát pártpolitikai állásukra te­kintet nélkül meghívjuk és megjelenésüket kérjük. A Nemzeti Egység Szervezetének Elnöksége. (A „Békés“ munkatársától.) Á vár­megye törvényhatóságának kisgyülése vitéz Márki Barna dr. alispán elnöklete alatt folyó hó 9-én, délelőtt 9 órai kezdettel ülést tar­tott. A tárgysorozat 31 rendes és 2 pót- tárgysorozati ügyével 25 perc alatt végeztek. Most határozott a kisgyülés annak a felebbezésnek az ügyében is, amelyet Schrif- fert Ferenc dr. adott be a kisgyüléshez a képviselőtestület azon határozata ellen, amely­ben Báli Péter hadirokkantnak és özv. Lelik Ferencné hadiözvegynek trafik bódé épitési engedélyt adott. Schriffert Ferenc dr. a felebbezését azzal indokolta meg, hogy az épitési engedély kiadása sérelmes a háztulaj­donosokra nézve, mert a bódé felállítása következtében házbérveszteséget szenvednek. Felhozta továbbá a szépészeti szempontokat is, megállapitván, hogy a bódék az utca ké­pét megrontják. A kisgyülés az alispán ja­vaslatára, a képviselőtestület határozatát jóváhagyva, a felebbezést elutasította, mivel annak indokai nem szolgáltatnak okot arra, hogy a város képviselőtestületének, mint autonóm testületnek, szabály szerint hozott határozatát megsemmisítse, illetve feloldja. (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Károly király visszatérésének 6-ik évfordulóján, az ifjúsági szervezetek által rendezett nagysza­bású ünnepségen a stadion egyik tribünje, amelyen 6000 ember foglalt helyet, nagy robajjal leszakadt. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenség a hiányos építkezés következménye, miértis hét városi épitész­A tárgysorozat ügyei mind egyszerű adminisztratív ügyek voltak, amelyekben minden hozzászólás nélkül, gyors ütemben hozta meg határozatát a kisgyülés. A pót- tárgysorozaton szerepelt még egy érdekesebb ügy és pedig Békéscsaba képviselőtestületének határozata Schneider Ignác utódainak a Bartóky-utca úttestének áthelyezésére vonat­kozó kérelme ügyében. A. Schneider-féle baromfitelep ugyanis üzemét szalámigyárral akarja kibővíteni s ehhez szüksége volna arra, hogy a Bartóky- utca úttestét jelenlegi helyéről a Rosenthal- féle árvaház mellé helyezzék át, hogy az áthelyezés következtében a telepet ne szelje át az úttest, A város képviselőtestületének határozatát az érdekelt telektulajdonosok megfelebbezték, azzal az indokolással, hogy ingatlanaik értéke az úttest áthelyezésével csökken. A kisgyülés, tekintettel arra, hogy a szalámigyár létesítéséhez általános gazda­sági és városi érdek fűződik, továbbá, mert az úttest áthelyezésével a telektulajdonosokat számbavehető kár nem éri, a képviselőtestü­let határozatát jóváhagyta s a felebbezést elutasította. mérnököt azonnal, letartóztattak. A lakosság csoportokba verődve, nagy felháborodással tárgyalja, hogy a tömeg-szerencsétlenséget a rossz építkezés és a felületes ellenőrzés okozta, Az első jelentések három halottról és 300 sebesültről számolnak be. Egy asszony, egy kapitány és egy magántisztviselő lelte halálát a stadion romjai alatt. Az újabb hírek sokkal nagyobb méretűnek mutatják a ka­tasztrófát : a kórházakban több mint 600 sebesült fekszik, hogy pedig a halottak száma mennyi, az egyelőre még titok. A hatóság csak szűkszavú jelentést adott ki a katasztró­fáról s igy a lapok, annyival is inkább, mert a cenzúra ugysem engedné meg a tényeknek megfelelő, részletes információt, inkább csak a körülményekről, mint magáról a szeren­csétlenségről,’ illetve annak következményeiről írnak. Sauenvein, az egyik párisi lap munka­társa nem adhatta le tudósítását, mert a posta szétkapcsolta, Sauenvein a minisztereknél interveniált s azzal fenyegetődzött, hogy el­hagyja az országot, ha nem teszik lehetővé, hogy lapját tudósítsa. A rendőrség az éjszaka folyamán raz­ziákkal volt kénytelen megtisztítani a cso­portosulásoktól az útvonalakat. Az utcákon járó idegeneket a vasgárdisták igazoltatták s az igazoltatás során verekedések támadtak. Déli jelentés szerint a sebesültek száma 700, mig a súlyos sebesülteké 423. A stadion emelvényéhez ócska és már korhadt gerendákat használtak. Emelkednek a földárak (A „Békés“ munkatársától.) Márki Jenő gazdasági felügyelő a közigazgatási bizottság ülésén a következőket jelentette: — Május hónap csapadékos, hűvös jel­legű volt, néhány meleg nap kivételével. A havi csapadék vármegyei átlagban a 100 mm-t meghaladta. Egyes helyeken záporesők­kel jég is vonult át, de számbavehető kárt tudomásom szerint nem okozott. Az időjárás minden gazdasági növényünk erőteljes fejlődését eredményezte. Különösen erősen fejlettek az ősziek, búza, rozs és őszi­árpa egyaránt és ha az időjárási tényezők továbbra is biztosítják az eddigi erőteljes fejlődést, jó termésre van kilátás. A búza is május második felében elvirágzott és a szem­képződés megindult. A nedves időjárás dacára, rozsdakár alig van, mig üszög árpában, zabban több helyen észlelhető. A tavaszi árpa is kikalászolt, sőt sok helyen május utolsó hetében a zab is ki­hányta bugáját. A tengeri is erőteljes fejlődésnek indult, kézi és fogatos kapálását végzik, földje sok helyen gyornos. A lucerna első kaszálását a hó folya­mán bevégezték, de a gyakori esőzés miatt a széna értékéből sokat veszített a kilugo- zódús következtében. Sokkal szerencsésebbek voltak azok a gazdák, akik május elejére be­takarították lucerna szénájukat. A lucerna sarjuhajtásai sokat szenvednek az állati kár­tevőktől különösen olyan helyeken, ahol bo­garak irtását nem foganatosítják, s ez a magyarázata annak a jelenségnek, hogy a sarj oly nehezen és későn hagyja el a földet és árnyékolja be a talajt. A mezőgazdasági munkásság május hó­600 sebesült fekszik a bukaresti kórházakban Telefon- és iapcenznra, igazoltatások, verekedések, . Huszonötperces klsgyttlés Szalámigyárat létesít a békéscsabai Schneider-baromfitelep

Next

/
Thumbnails
Contents