Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-06-06 / 129. szám
LXV11I. évfolyam 1211. szám. Szombat Gyula, 1936 Junius 6 Előfizetési árak: Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . I P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér hirdetési díj előre Ügetendő. r ES POLITIKAI, TÁRSA*ALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP 'i/.erkésztöséa;, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Hobay János könyvkereske. lése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGYI GUSZTÁV Megjelenik mindennap Jobb jövő felé A magyar föld és a magyar föld népének nagy problémái töltötték ki a költségvetés vitáját két napon keresztül s ezekről mondott nagy beszédet Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter. Nem volt még a törvényhozásnak olyan esztendeje, amelyben ezek a kérdések annyiszor napirenden lettek volna, mint éppen a most lefolyt törvényhozási ciklusban. A gazdaadósságok rendezése, a hitbizományi reform, a telepítés hónapokig foglalkoztatták a képviselöházat s ma már kész törvények sorakoznak fel ezeknek a kérdéseknek megoldására. Könnyű lett volna mindezekre, mint a Gömbös kormány maradandó értékű alkotásaira hivatkozni. De a földmivelésügyi miniszter nem ezekről beszélt. Ismert szerénységével átsiklott a múlt felett, amelyre önérzetesen hivatkozhatott volna és a jövő felé szegezte tekintetét. A legközelebbi feladatokról beszélt, azokról a tervekről, amiket a továbbiakban megvalósítani szándékoznak, hogy a magyar föld termelését emeljék s a föld népének boldogulását elősegítsék. Az a program, amit a miniszter felvázolt, minden részletében reális s éppen realitásánál fogva megkapó. Az Alföld vízellátása csatornázás és öntözés révén s az Alföld fásítása lesz a gerince a magyar agrárpolitika legközelebbi teendőinek. Ismét olyan kérdések, amikről évtizedek óta beszélnek, de megvalósítani a mainál sokkal kedvezőbb pénzügyi viszonyok között sem tudták. A reformkormány keveset beszélt róla, de máris többet tett, mint amennyi az előző évtizedben együttvéve történt. Csatornázási és öntözési célokra ötmillió pengőt állított be a kormány a költségvetésbe. A kiszáradt, kopár földeket tudja ezáltal virágzóvá és termővé varázsolni, amelyeken eddig nemcsak a legelésző marha nem talált táplálékot, hanem a szöcskenyáj is tikkadtan legelészett. Cé tudatos, komoly munkával üdítő kertet akarnak varázsolni az Alföldből, amelyet csatornák szelnek át, öntözömüvek tesznek intenzív gazdálkodásra alkalmassá és erdők tarkítanak a mai kopárság helyett. Ahol jobb minőségű és nagyobb mennyiségű terményt lehet termelni s jobban megtalálja boldogulási lehetőségét a magyar föld dolgos népe. Nagyszabású és nagyjelentőségű program ez. Szervesen kapcsolódik azokhoz az egyéb intézkedésekhez, amiket a Gömbös-kormány a mezőgazdaság talpraállitására, termelésének és jövedelmezőségének emelésére tett. És mindezek az intézkedések nemcsak a föld birtokosainak boldogulását támasztják alá, hanem természetszerűleg segítenek az egész mezőgazdasági népességen, a nincsteleneken is. A csatornázás és fásítás nagyszabású munkaalkalmat nyújt már a tervek végrehajtásánál is és az intenzív gazdálkodás uj néprétegeknek adja meg az állandó munkáltatás lehetőségét. A kormány messzemenő gondoskodásának bizonysága, hogy évtizedekkel előre néz s annak a jövőnek útját építi, amikor a magyar földön megszaporodik az ember s uj néprétegeknek kell kenyeret biztosítani. A földmivelésügyi m niszter beszéde reális józanságával és komolyságával valóban meggyőzött mindenkit, hogy agrárpolitikánk útja a legjobb irányban halad. Megnyugvással látjuk a határozott célkitűzéseket és a helyes utat s boldog reménykedéssel várjuk a jövőt, amikor a hozott áldozatok megtermik gyümölcseiket. Egyetlen gyulai ügy kerül a kisgyülés elé Ártézi kutat épít Gyulavári {A „ Békés“ munkatársától.) Békés- vármegye főispánja a törvényhatóság kis- gyülését folyó hó 9-én délelőtt 9 órára egybehívta. A kisgyülés elé 31 pontból álló tárgysorozat kerül, mind egyszerű, adminisztratív ügyek, úgy hogy az ülés előreláthatóan egészen rövid lefolyású lesz. Gyulai ügy egyetlen egy szerepel a tárgysorozaton és pedig a képviselő testület határozata a trafikbódék építésére vonatkozólag, valamint az a felebbezés, amelyet a határozat ellen Schriffert Ferenc dr. nyújtott be a kisgyii- léshez. Gyulavári községnek két ügye szerepel a tárgysorozaton : az ártézi kútra és az utca- nyitáshoz szükséges területek igénybevételére vonatkozó képviselőtestületi határozat. Kétegyháza község szintén ártézi kutat épit, s erre vonatkozó határozatát ugyancsak tárgyalni fogja a kisgyülés. Bornemissza miniszter: A szociális problémákat nem jótékonysági alapon, hanem intézményesen kell megoldani (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A kép- j viselőház csütörtöki ülésén Bornemissza Géza ! iparügyi miniszter nagy érdeklődéssel kisért költségvetési beszédet mondott. Megállapította. hogy a közvélemény iparellenes hangulata az utóbbi időben alábbhagyott. Magyarország a háború előtt kimondottan agrár-állam volt, mig ma már legalábbis agrár-ipari ország. Európa gazdasági visszaesésének egyik főoka, mondta, az, hogy az európaiak megtanították termelni a tengerentúli földrészeket, amelyek most rendkívül olcsón zúdítják termékeiket a világpiacra. Az autógyártás háromnegyedrésze Amerika kezében van, s ugyanakkor, amikor Európában 12 százalékkal visszaesett a textilipari termelés, Ázsiában 35 százalékkal ' emelkedett. Európának tehát súlyos versennyel kell küzdenie és még súlyosabb a probléma Magyarország esetében, amely nem akar lemondani nemzeti céljairól, viszont csak akkor fejlődőképes, ha a népesség életlehetőségét biztosítani tudja. Olyan gazdasági politikát kell tehát folytatnunk, a mezőgazdaság és ipari termelés terén is, amely a lakosság foglalkoztatását növeli és ellátását biztosítja. A mezőgazdasági termelés nem áll meg, de az ipari termelés, ha nem tudja termékeit értékesíteni, megszünhetik. A magyar ipar azonban meg fog birkózni a nehéz feladattal, mert felkészültsége megüti azt a mértéket, amit a fejlett ipari államok elértek. Egyik legfőbb törekvése a kormány iparpolitikájának, hogy a minél több munkáskezet, kézmüiparost foglalkoztató iparágakat fejlesszük. Megállapította, hogy az úgynevezett karteltörvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és az ipari szervezésnek uj alapokra való fektetése már nem sokáig odázható el. A következőkben a szociálpolitika kérdésével foglalkozott. A modern iparpolitika — mondta — nem képzelhető el megfelelő szociálpolitika nélkül, amely nem jótékonyság, hanem intézményes megoldások utján oldja meg a problémákat és a magyar munkásságnak végre tettekben kell éreznie, hogy a nemzet nek része és hogy munkástestvéreink gondja a mi gondunk, anyagi, erkölcsi és kulturális fejlődésük a szivünkön fekszik. A kormány szociálpolitikájában jelentős helyet foglalnak el azok az intézkedések, amelyek a munkaidő rendezésével, a legkisebb munkabérek megállapításával és a munkaközveiités reformjával kapcsolatosak. Felhívta a Ház figyelmét a miniszter arra, hogy a szociáldemokrata képviselők, akiknek a kormányzat tárgyilagosan, sőt túlzott lojalitással helyet adott a legkisebb munkabért megállapító bizottságokban, ezt úgy állítják be, mintha a bizottság felállítása és működése is a szociáldemokrata párt követelésének az eredménye volna. Ez azonban ellenkezik a valósággal. A munkáskérdés nem lehet pártkérdés. Ez az egész nemzet egyetemének a kérdése. (Taps és helyeslés a Ház minden oldalán.) Ezután azokról az intézkedésekről szólott a miniszter, amelyek a kisiparosság megsegítését célozták. Kijelentette, hogy a megkezdett utón halad tovább a kormány a jövőben is és jelentősen emeli a bankszerii fedezettel nem bíró, tőkeszegény kisiparosság hitelellátásának biztosítását szolgáló hitelakció kereteit, mert rövidesen 1,200.000 pengő fog erre a célra rendelkezésre állni. A háziipari foglalkoztatás is nagy előrehaladást tett. 320 tanfolyamon egy év alatt 9000 résztvevő tanult és az idén már közel 400 gazda termel kendert. Háziiparunk értékesítése négy év előtt alig jelentett többet egymilliónál, mig tavaly hatmilliót produkált, amiből több mint négymillió esik exportra. Befejezésül azt hangoztatta a miniszter, hogy a magyar kormánynak az a felfogása, hogy az állami beavatkozást a legszükségesebb mértékre szorítsa. A világ politikai és gazdasági arénájában nagy küzdelem folyik, a
