Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-05-30 / 124. szám

LXV11I« évfolyam 124. szám. Szombat

Gyula, 1936 május 30

Előfizetési árak :

Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér

Jirdetési díj előre fizetendő.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP

'«/.erkesztöség, kiadóinvalaí Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi; részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nera adatnak vissza.

c jr , o »... , ! Felelős szerkesztő: | Szerkesztő: ! u . . .. __-___._________

Ef

ly szám ara 8 fillér j dobay Ferenc nagy Gusztáv Megjelenik mindennap

Kánya Kálmán külügyminiszter:

A győztesek frontján erős ingadozás észlelhető

(A „Békés“ tudósítója jelenti) Csütörtökön a képviselőházban Kánya Kálmán külügyminiszter nagyszabású külpolitikai kormánynyilatkozatot tett. A padsorok, páholyok és újságírói karzatok zsúfolásig megteltek s az egész Ház feszült csendben, egyetlen közbeszólás nélkül hallgatta a külügyminiszter nagyhatású szavait.

Kánya Kálmán rövid bevezetés után a következőket mondta :

— A győztesek részéről különféle jelszavak alatt a Párisban teremtett status quoboz való görcsös ragaszkodás tapasztalható. Németország komoly fejlődése és az olasz-abesszin háború kimenetelének következtében az egykori győztesek frontján erős ingadozás észlelhető s ezzel magyarázható, hogy a statusquo megmentésére ujult erővel lépett fel a lázas tevékenység.

Magyarország külpolitikai helyzetére vonatkozólag a következőket mondta :

— Magyarország, amint kilábolt a forradalmak légköréből, állandóan és céltudatosan törekedett az igazi béke elérésére, ami alatt természetesen nem a győztesek és alulmaradottak szembenálló kategóriáinak vég nélkül való fenlartását, hanem a békés kiegyenlítődés erőinek érvényesülését értette. Ennek a békének az elérésére kizárólag a békés evolúció utján törekedett. Ezt nemcsak állandóan hirdette a magyar kormány, hanem tényleg is ebben a szellemben irányította állandóan külpolitikáját. Ismeretesek a t. Ház előtt azok a kísérletek, amelyeket előbbi kormányok tettek azzal a céllal, hogy egyes szomszédállamokkal modus vivendit teremtsenek.

A mostani kormány pedig mindjárt uralomrajutása után olyan békülékeny hangot ütött meg, hogy az nem kerülhette el azoknak a figyelmét, akik tartós békére komolyan törekszenek. Idézem Gömbös miniszterelnök 1933 május 14-én elhangzott beszédéből a következőket:

— „Remélem — mondotta a miniszterelnök —, ha egyszer a zöldasztalhoz leülünk és férfias őszinteséggel feltárjuk azokat a nehézségeket, amelyek a Dunamedence gazdasági együttműködése elé tornyosulnak, meglesz a kívánatos megoldás.“ Visszhangra azonban hiába várunk.

A magyar külpolitika lojalitásának jellemzésére megemlítette, hogy Magyarország a német és osztrák fegyverkezés példáját nem követte, továboá, hogy résztvett a múlt évben tartott Duna-konferencián, noha alig lehetett kétség aziránt, hogy az általános biztonság és béke fenntartásának megtévesztő jelszava mögött újból csak a statusquo megmerevítésének eszméje húzódik meg.

Magyarország kiváltságokat nem kíván, de csakis a teljes jogegyenlőség alapján hajlandó leülni a zöld asztal mellé, mondotta. A továbbiakban a népszövetségi alapokmánnyal foglalkozott, megállapítva, hogy a Népszövetség nem tud megfelelni hivatásának s ezért sorozatos támadások érik. Feltűnő, de egytien jellemző is, hogy még olyan államok is támadják, amelyek protek- torai az intézménynek. Félő, hogy a nép- szövetségi paktum módosítására irányuló törekvések meghiúsulása, vagy rossz irányba terelődése esetén újból felülkerekedik a biztonságnak a háború előtt létezett úgynevezett nemzeti rendszere, melynek keretében az egyes országok vagy önállóan vagy más államokkal szövetkezve igyekeznek a békét biztosítani. A magyar kormány ezzel szemben a békés célkitűzéseiknek megfelelően nem szövetségeseket, hanem barátokat keresett. Olaszországhoz az őszinte rokonszenvnek és a komoly érdekeknek számtalan régi és uj szála fűzi Magyarországot, Ausztriához való barátságunk pedig a folyó évi március 23 án Rómában aláirt jegyzőkönyvekben újabb megerősítést és kifejlesztést nyert. A Németbirodalomhoz őszinte jóviszony kapcsol minket, mely megnyilvánul nemcsak gazdasági és kulturális összeköttetéseink kimélyitésében, hanem abban a látogatásban is, amelyet Gömbös miniszterelnök ur tett múlt ősszel a német fővárosban. Lengyelországgal, melynek miniszterelnöke csak a közelmúltban tisztelte meg látogatásával országunkat, a régi tradicionális barátságon és a két nép őszinte rokonszenvén alapuló kapcsolat fűz egybe. Ez az elmúlt évben tovább fejlődött. A magyar-lengyel békés együttműködésnek erőssége abban áll, hogy azt a hagyományos barátság mellett ész-okok is alátámasztják. Anglia nagy gyászában teljes szívvel és azzal az őszinte rokonszenv- vel osztozott a magyar nemzet, mellyel e nagy birodalom iránt országunk mindenkor viseltetett. Bár Nagy-Britannia politikai érdekei elsősorban távolabbi szférákban érvényesülnek, mégis az egyetemes béke és közgazdaság szempontjából a Dunamedence és igy Magyarország problémái iránt is érdeklődést tanúsít. A jugoszláv miniszter- elnöknek március 6 án tartott külügyi expozéjában kijelentette, hogy a „Dunamedence gazdasági konszolidációja érdekében hajlandó Magyarországgal is együttműködni és az az óhajtása, hogy ezen az oldalon is eltűnjenek a kölcsönös bizalmatlanság és a véleménykülönbség okai“. Sztojadinovics ur eme szavait a magyar kormány megértéssel fogadta és természetesen a maga részéről is kész a kijelölt cél elérése érdekében közreműködni.

Beszéde végén a külügyminiszter annak a reménynek adott kifejezést, hogy az abesszin viszály katonai részének befejezése után fokozatosan újból helyreáll az olasz-angol jóviszony, a rajnai tárgyalások sikere esetén valószínű, hogy felmerül egy dunai konferencia összehívásának eszméje is és mi eddigi csalódásaink ellenére sem mondhatunk le arról a reményről, hogy előbb, vagy utóbb a túlsó oldalon is felülkerekedik a jobb belátás.

A magyar Rotary Club Orosházán tartja kongresszusát

A kétnapos gyűlés programja

(A „Békés“ tudósítója jelenti.) A magyarországi Rotary Club pünkösd alkalmával Orosházán, illetőleg Gyopáros-fürdőn tartja évi kongresszusát.

Az Orosházi Rotary Club körültekintő nagy előkészítéssel készül a kongresszusra, amelyen országos nevű előkelőségek vesznek részt. A kongresszus résztvevői közül sokan már pénteken este megérkeztek Orosházára, akiknek tiszteletére este ismerkedő vacsora volt Gyopároson. Szombaton délelőtt 10 órakor különvonat indul Orosházáról mintegy 80 résztvevővel Mezőhegyesre az állami ménesbirtok megtekintésére, ahonnan este érkeznek vissza Orosházára. A kongresszus többi résztvevői szombaton este érkeznek. Szombat este Gyopároson lesz társas vacsora, amelyen résztvesz a vármegye főispánja s alispánja is.

Vasárnap délelőtt egynegyed 12 órakor az Apolló Mozgóban, vagy az Alföld nagytermében nyilvános előadások lesznek a következő programmal :

1. Dr Entz Béla egyetemi tanár rövid megnyitót mond.

2. Holecska Gyula igazgató kb. 15 perces beszédben Békésvármegye és Orosháza történetét ismerteti.

3. Dr. Szent-György Albert egyetemi tanár kb. 20 percig „A tudomány válsága“ címen beszél.

4. Dr. Hegedűs Lóránt ny. pénzügy- miniszter kb. 20 perces szabadelőadást tart.

5. Dr. Sándor Béla orvos záróbeszédet mond.

6. Esetleg bemutatásra kerül egy szép svédországi film, amelynek vetítési ideje 25 perc. Ha ez meglesz, rövid bevezetőt dr. Milleker Rezső egyetemi tanár tart.

Ezen belépődijnélküli előadáson minden érdeklődőt szívesen látnak.

Vasárnap délben az Alföldben lesz közebéd és este Gyopároson a vacsora. Vacsora előtt hangverseny lesz, amelynek szereplői Kreszné Stojanovits Lilly és dr. Székelyhidy Ferenc operaénekesek. Az énekszámokat Plesz László kiséri zongorán.

(A „Békét,“ tudósítója jelenti.) Az orosházi római katolikus esperesi kerület tanítói köre tegnap délelőtt tartotta meg Orosházán évi rendes közgyűlését a Thököly-utcai római katolikus elemi iskolában Tóth Ferenc igazgató-tanitó elnöklete mellett.

Hajas Károly gerendási tanító negyedik osztályos növendékekkel gyakorlati tanítást mntatott be Csonka-Magyarország összefoglaló áttekintéséről.

Kehrerné Bálint Julia nagyszénási tanítónő a gyermeknevelésben jelentkező szociális bajokról olvasta fel értekezését, amelyből megállapítható, hogy a magyar néptanító a mai viszonyok között hivatása magaslatán áll és a hivatalos kötelesség-