Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-05-29 / 123. szám

2 BÉKÉS 1936 május 29 dr.-t rendes taggá, Kempf Józsefet pedig póttaggá választották be. A továbbiakban a különféle köriratokat és útépítési, majd a nyugdijazási ügyeket tárgyalták. Dr. Pálka Pál gyomai főszolgabirót és Semsey Miklós vármegyei árvaszéki ülnököt saját kérelmükre szeptember 1-el, Jeney Viktor szarvasi szol- gabirót pedig október 1-el nyugdíjazták. Tóth Ferenc orosházi igazgató-tanitó in­dítványát az indítványozó felszólalása után elfogadták s kimondták, hogy az elemi isko­lás gyermekeknek a beiratás előtti orvosi megvizsgálása ügyében felírnak a kormány­hoz. Bejelentette az alispán, hogy a szük­séges intézkedést ebben a tekintetben a maga hatáskörében máris megteszi. Elhullott lovaik pótlására 10-en fordul­tak segélyért a törvényhatósági bizottsághoz. Mikor a referens az alispán által javasolt segélyek összegét ismertette, Morvay Mihály (Békés) megjegyezte. — Minden rossz fene lovat összeszed­nek. azután ha elhullott, segélyt kérnek a megyétől! A póttárgysorozat első pontja, az arató­gépek használata tárgyában alkotott várme­gyei szabályrendelet körül igen élénk és hosszú vita támadt. Morvay Mihály és B. Szabó István békési gazdák nem fogadták el a szabályrendeletet, mert általános nem­zetgazdasági érdek, hogy a gazdák a búzá­jukat idejében levághassák, Ezen az alapon, mondták, minden gép használatát korlátozni lehetne. Láng Frigyes dr. (Békéscsaba) szin­tén ellene volt a szabályrendeletnek és kérte, hogy vegyék le a napirendről. Ilyen alapon a szövő gépeket is le lehetne állitani. A cél az, hegy minél olcsóbbá tegyük a termelést.- Kovács Mihály szerint a búza minősége ép oly elsőrendű kérdés, mint a munkáskér­dés s egyiket a másik rovására nem lehet megoldani. Szerinte meg kellene engedni, hogy aratógépet vállalatba is adhassanak. Vitéz Márki Barna dr. alispán védel­mére kelt a szabályrendeletnek. Nem egyéb ez a szabályrendelet, mondta, mint a gazdák részéről évről-évre hangoztatott szempontok egybefoglalása s összeegyeztetése a munkás­szempontokkal. Ezzel a gesztussal tartozunk a munkásságnak s kérte, hogy a szabályren­deletet fogadja el a bizottság. Morvay Mihály : Nincs rá szükség ! Vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán szintén védelmére kelt a szabályrendeletnek, megállapítva, hogy a gazdák és a munkások érdekei a rendeletben harmonizálnak. Attól függetlenül azonban, hogy a szabályrendelet­tervezet a minisztérium állásfoglalása alapján jóváhagyást nyer-e vagy sem. elvárom a gazdaközönségtől, mondta, hogy magától is szem előtt tartsa a munkásság érdekeit. Láng Frigyes dr. felszólalására megjegyezte, hogy a kormány igyekszik ismét kifejleszteni a háziipart, mert az nemcsak, hogy olcsóbbá teszi a termelést, hanem a vidéki lakosságnak munkaalkalmat is jelent. Végül is a bizott­ság, névszerinti szavazás után, elfogadta az aratógépek tárgyában alkotott vármegyei szabályrendeletet. Mikor a főispán felhívására felállottak azok, akik a szabályrendelet ellen szavaztak, a szocialisták soraiból Tóth György fel­kiáltott : — Felírjuk a neveket! Kóhn Dávid, a törvényhatósági bizott­ság örökös tagja, kérelmet intézett a bizott­sághoz, amelyben „Gyula város utcái és terei“ cimü monográfiájának kiadásához anyagi támogatást kért. Az alispán 150 pengő meg­szavazását javasolta. A javaslat elhangzása után Morvay Mihály felállt és kérte, hogy a segély összegét emeljék fel legalább 200 pengőre, mert a kérelmező a vármegyének igen hasznos szolgálatokat tett s különösen gazdasági vonatkozású ügyekben fejtett ki értékes munkásságot. Márki Barna dr. alispán válaszában közölte, hogy még a 150 pengőre is csak nehezen tudta a fedezetet megtalálni, miért is kérte, hogy a bizottság az általa javasolt összeget szavazza meg. Szentes Károly főjegyző azzal a zára­dékkal kérte ellátni a közgyűlési határozatot, hogy a 150 pengőt csak az esetben folyó­sítsák, ha a monográfia szerzője a kéziratot a vármegye alispánjának bemutatja és azt az alispán láttamozza. A közgyűlés fél 12 óra tájban ért véget, Meddig uralkodik még a kamillakartel ? A vidéki cégek beszüntették bevásárlásaikat (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A ka- milla-kartel megalakulása óta a legkülönbö­zőbb helyeken kifogásolták már annak mű­ködését. Ez a kartel ugyanis olyan öncélú politikát folytat, amellyel jogosan hívta ki mindazoknak a bírálatát, akik a vidéki, úgy­nevezett nincstelen lakosság ügyét szivükön viseHk. Nevezetesen a kamilla-kartel alig másféléves működése alatt olyan megdöbben­tően alacsonyra szorították le a kamilla be­váltási árát, hogy azok a nincstelen, akik nyáron át szorgos munkával gyűjtötték a kamillát, a kartel működése óta alig néhány fillért kapnak. De, amikor a kamilla-kartel ilyen árpolitikával dolgozik a kisgyüjtők (elé, ugyanakkor jó összeköttetéseivel magás áron exportálja a nemzetközileg elismerten jó minőségű magyar kamillát. A kamilla-kartel múlt évi haszna több százezer pengőre rúg és ezt a horribilis nye­reséget úgyszólván minden rizikó és jelenté­kenyebb munka, valamint a befektetés nélkül érte el. A kisgyüjtők már régóta tiltakoz­nak — sajnos mindezideig eredménytelenül — a kamilla-kartel beváltási árpolitikája ellen és tiltakozásukhoz legutóbb azok a cégek is csatlakoznak, amelyek eddig az egyes vidékeken a kamillát összeszedték a kisgyüjtőktől. Ezeknek a cégeknek a tilta­kozása abból áll, hogy nem hajlandók együtt­dolgozni a kamillakartellel, ami a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy beszüntetik a kisgyüj­tőktől a kamilla átvételét. A vidéki össze- vásárló cégeknek elhatározása természetesen még további riadalmat keltett a kisgyüjtők körében, akik ilymódon véglegesen elestek attól a kis jövedelemtől is, amelyet eddig részükre a kamiila gyűjtése jelentett. Nem hisszük, hogy az illetékes tényezők sokáig tétlenül nézik a kamiila-kartelnek ezt a garázdálkodásszámba menő ténykedését. Amikor a koimány mindent elkövet a kis- exisztenciák sorsának javítása érdekében, nem lehet tűrni, hogy a kamilla-kartel árpolitiká­jával a vidéki kisemberek hatalmas tömegét megkárosítsa. Joss oroszlán védjegyű finom férfi ingek, gallérok. Finom habselyem női színes és fe- hérnemüek kizárólag csak VERES LAJOS-nál kaphatók. Törekvés bevásárlási hely. 559.23—* Áldott állapotban levő nők, ifjú anyák és többgyermekes asszonyok az enyhe természetes „Ferenc József“ keserüviznek már mérsékelt ada­gokban való használata által is könnyű és híg ürülést, úgyszintén rendes gyomor- és bélmüködést i érnek el. 2—2 Légitámadás Irta és felolvasta a Rotary-club legutolsó ülésén: BAGI S ANDOR műszaki tanácsos IV. A repülő bombáknak 3 faja ismeretes. 1. a robbanó, 2. a gyújtó és 3. a gázbomba. Minden bomba — tekintet nélkül annak fa­jára — áll: a bomba köpeny vagy hüvely­ből, a töltetből, a gyújtó szerkezetből és vé­gül a vezető felületekből vagy szárnyakból. A robbanó bomba feladata elsősorban az, hogy a benne elhelyezett robbanó töltet energiáját hasznosítsa. Ennek két .alfajtájá­val kell foglalkoznunk: a romboló vagy aknahatásu és a repeszhatásu vagy lobbanó bombával. A romboló bomba a repülőtámadások főfegyvere, minden olyan esetben, amikor szilárd, ellenálló célok, épületek: fedezékek, megerősített lőállások stb. szétrombolása a cél. A romboló bombák köpenye, a bombafal igen erősre van méretezve, mert kell, hogy a becsapódáskor fellépő igénybevételeket ki­bírja. a robbanás előtt ne törjön szét és biztosítsa a robbanó töltet elégéséhez szük­séges legkedvezőbb nyomásviszonyokat. A ma használatban lévő bombák alakja henger, tor­pedó, vagy szivarhoz hasonló. A robbanást a gyujtószerkezet váltja ki. amely robbanó bombáknál mindég csapódó. A becsapódáskor fellépő nagy fékező hatására egy ütő tehe­tetlenségénél fogva a csappantyúra üt, amely meggyuíadva robbantja a detinátort s ez az esetleg alkalmazott késleltető láncon keresz­tül a töltetet. A késleltetés nagysága 8—10 másodperc is lehet. A robbanó töltet anyaga trotyl, ecrasit, ammon-salétrom, carboDit. pentrinit stb. A romboló bomba becsapódásakor fellépő jelen­ségek a következők: a becsapódás eleven ereje (ez éllen kell a fedezékeket méretezni), a robbanás hulláma, a repeszhatás, továbbá mint másodlagos jelenségek az égéstermékek mérgező hatása, a romboló bomba gyújtó ha­tása és végül a becsapódásnál fellépő talaj­rengés. A becsapódás eleven ereje a bomba sú­lyából és a végsebességből számítandó. • Nagysága pl. 4000 méter ejtési magas­ságból 50 kg. bombasuly esetén 160 tm., 300 kg.-os bombánál 970 tm. Megjegy­zem, hogy a végsebességet 250 m/sec szokás venni. Bár ma már állítanak 2000 kg.-os bom­bákat is elő, mégis a lefolytatott kísérletek tanúsága szerint a 300 kg.-os bombát tart­ják a leggazdaságosabbnak s ez az a súly, amellyel leginkább számolnunk kell. A robbanás pillanatában igen rövid idő alatt, igen nagy mennyiségű gáz szabadul fel, amely a környező levegőre erős nyomást gyakorol. Az igy keletkező hullámzás jelen­ségei örvénylésszerüek és nyomás mellett szívóhatást is fejtenek ki. A hatás nagysá­gára jellemző néhány adat: 100 kg. robbanó anyag detonálása 15 méter távolságban 20.000 kg./rn2., 300 kg.-é 34.000 kg-/m2. légnyomást okoz. Ilyen óriási erőkre mére­tezni épületet természetesen nem lehet, s ezért általánosságban is megállapítható, hogy a gyakorlati élet céljait szolgáló épületeket bombabiztosán nem építhetünk s a védekezést legfeljebb csak az épület egyes legcélszerűb­ben fekvő részeire korlátozzuk, amely részek­nek aztán a gyakorlatilag megvalósítható biztonságot nyujljuk. (Folytatjuk). Kerékpár, gumi és alkatrész legolcsóbb Schillinge rnél. 561 23- *

Next

/
Thumbnails
Contents