Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-05-26 / 120. szám
LXV11I. évfolyam 120. szám Kedd Gyula, 1036 május 26 Előfizetési árak Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő; Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Impozáns ünnepség keretében áldozott a város a hősi halottak társadalma emlékének fel a világtörténelem egére, népek csodájára ezt az egyetlen egy mondatot: — Imé a hős magyar ! Legendás népem, én drága magyar vérem ! Mikor hősök ünnepét ünnepeled, ragadjon a lélek, sebesen zugó szélnek zendülése, láss látásokat, pokoli színjátékokat, nézzed iszonyattal, nézzed utálattal, nézzed megvetéssel, hogy Páris körül összegyűlnek vakok világtalanjai, öntelt, esztelen gőgjükben béké- telen békeparancsaikat diktálva. — nézzed, ahogy ezek körül ott settenkednek Lucifer hóhérjai, a Sátán hazugságának ördögei, a háború dezertörjei, vagy megfutamodói, népek hiénái és sakáljai : — csak magyar szív, vér tudja átérezni annak szörnyűségét, hogy húsok .te szentidnek ételül vettettek a mezei vadaknak, — hogy egyik napról a másikra rab lett a székelység, s a négy millió magyar, hogy könnyez a Hargita, zokogva sir a fenyős Tátra, s a legsötétebb gyásznál feketébb betűkkel irattatott fel a világtörténelem egére: — imé a gyalázat, a hazugság, a Sátán orgiája, Trianonnak átka ! De legendás népem, én drága magyar vérem! Itt nincs mindennek vége. Mikor a hősök ünnepét ünnepeled, ragadjon a lélek, a szélnek zendülése, láss látásokat, az örök igazság Istenének nagy világtörténelmi szin- játákait s nézzed lelkesülten, nézzed ihletettem hogy a legsötétebb éjszaka után is felhasad a hajnal, hogy a legzordabb tél után is kizöldül a tavasz, hogy a Golgotha keresztje után is feltörik a sziklasir ajtaja, -- nézzed lelkesülten, nézzed ihletetten, ahogy egy világ legnagyobb népeinek szemei megvilágosodnak s kezdik látni a sátáni, égbekiáltó igazságtalanságot, — érezd lelkesülten, érezd ihletetten a népek felett elsuhanó tavaszi ujulás szellőjét, — nézd, ahogy Isten dicsőségének királyi trónja körül hősök százezrei tesznek bizonyságot a magyar igazságról s arról, hogy még jönni fog egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajkán! Gyula város népé jöjj! Áldozz hőseid nagy emlékének, vedd örökül mindeniknek lelkét s ezzel a lélekkel indulj előre, Pozsonyon, Kassán. Kolozsváron, Szabadkán át a magyar föltámadásra ! Ez a hős, magyar katona emlékezete! A beszéd után Kovács Dezső művészi szavalata következett, majd a Himnusz el- éneklése után az ünnepély a különféle alakulatok elvonulásával befejeződött. Az országzászló elől a frontharcosok és hadirokkantak a városháza elé vonultak ahol megkoszorúzták a hősök emléktábláját. Délután aj temetőkben volt kegyeletes ünnepség. „Legyetek mindenkor forrásai a nemzeti eszmének!“ mondotta a Kormányzó a vitézeknek a vasárnapi avatáson (A „Békés“ munkatárs át ól.) A város társadalma folyó hó 24-én, vasárnap impozáns ünnepség keretében áldozott a világháború hősi halottjai emlékének. Az ünnepség reggel fél 9 órakor a József főherceg laktanya falán elhelyezett 2-es honvéd emléktábla megkoszorúzásával vette kezdetét. Utána a templomokban istentisztelet volt, majd 11 órakor az országzászló körüli térségen ünnepély kezdődött, amelyen a fegyveres erő alakulatai, a hatóságok képviselői, az egyesületek tagjai és iskolák tanulói, valamint a társadalom minden rétegéből igen sokan vettek részt. A határőrezred zenekara által előadott Hiszekegy után Harsányi Pál ref. esperes magyaros viseletben, zsinóros fekete ruhában és csizmában az országzászló lépcsőjéről a következő nagyhatású beszédet mondotta : Gyula város népe jöjj! Szentelj ma ünnepet a szived vérének megpezsdülésével, — a lelked égre lobogó lángjának tüzével, — tiszteletadó kegyeletednek legszentebb érzéseivel. Gyula város népe jöjj! Történelmünknek legendás hősei tanítsanak téged, hogy magyarnak születni, lenni, — magyar dicsősséget örökülvenni, — magyar jövendő ígéretét karodban, véredben, agyadban hordozni kiváltságosán nagy isteni kegyelem, Kelet-Európa kapujában, azt lehet mondani, egyenesen krisztusi sors ! Gyula város népe jöjj! Szálljon el a lelked annyi százezernyi megjelölt és jeltelen sir felé, észak, kelet, dél és napenyészet tájain, — szórd tele azokat az áldó imádság megemlékezésének szűziesen tiszta, hófehér virágaival, — hullasd minden sírra kegyeletes könnyeid gyöngyharmatát, — vedd Örökül a hősök örökké élő, halhatatlan lelkét s indulj nyomukban előre, magyar feltámadásra! Legendás népem, én drága magyar vérem! Mikor a hősök ünnepét ünnepeled, ragadjon a lélek, a sebein zugó szélnek zendülése, láss látásokat, világtörténelmi, isteni nagy színjátékokat, nézzed lelkesülten, nézzed ihletetten, hogy mindenütt félistenként való hős a te néped, a magyar ! Ezer év előtt egész Európa rettegte a nagy Hadúr kardját atyáink kezében, — hétszáz év, félezredév előtt hullámtörő gát és gránitsziklafal volt tatár-török dulás ellen, s csak magyar szív, vér tudja érezni, hogy kik voltak Rákóczi kurucai s Kossuth és Damjanich földből kisarjadott, halhatatlanság egeibe nőtt honvédjei:' — ezeknek csillag- táboros útját járta a magyar katona a világháborúban a rokitnói mocsarak között. Verdunnek, Doberdónak poklában, Szerbiának, Romániának sarában, mikor reszketett a föld és remegett az ég, s mindenütt országhatáron messze tnl emelte ég felé a dicsőség és győzelem zászlaját a magyar katona s irta (.A ,,Békés“ tudósítója jelenti) Vasár- ! nap délelőtt ragyogó napsütésben avatta vitézzé Magyarország kormányzója a Margitszigeten a rend újabb 1285 tagját. Az avatási szertartás reggel 9 órakor kezdődött s azon a diplomáciai testületek számos tagja és a politikai élet igen sok előkelősége is megjelent. Horthy Miklós kormányzó a tábori püspökök beszédei után a kormányzói páholyból a Himnusz hangjai mellett a disztáborba vonult s ott az avatásra kerületekhez a következő beszédet intézte. — Vitézek ! — Tizenöt évvel ezelőtt hangzott el először az az ünnepélyes fogadalom, amely- lyel ma Ti váltatoK részeseivé a múltban szerzett érdemek alapján a magyar jövő továbbépítésének szolgálatára hivatott Vitézi Rendnek.-—Az elmúlt másfél évtized alatt ez az intézmény nemcsak életképességéről tett bizonyságot, hanem megizmosodott, megerősödött és kivívta magának a hazafiasán érző ! egész magyar társadalom osztatlan megbecsülését és szeretetét. — Azok, akik a harctereken a hagyományos magyar vitézség és katonai erények tündöklő példáját mutatták, a hétköznapi munka terén is a kötelességteljesités s a bizakodó kitartás erényeivel tűntek ki, megállották helyüket a nehéz gazdasági viszonyok között is és hűségesen kitartottak a meg nem alkuvó hazafias gondolkodás mellett. — Különös örömömre szolgál, hogy ismét tömött sorokban vonulnak fel a vitéz apák várományosai. — Ti vagytok hivatva tovább ápolni a vitézi erények kultuszát. A vitézi névvel Ti apátoktól a példaadásnak nehéz, sokszor ön- megtagadást és áldozatkészséget kívánó, de mindig dicsőséget adó kötelességét öröklitek. Legyetek méltók erre a szép örökségre, hogy majdan Ti is szeplőtlenül és a régi fényben adhassátok tovább ivadékaitoknak. — Most, amikor a bomlasztó gondolatok hordozói és a romboló irányzatok szállás- csinálói csápjaikat mind gyakrabban nyújtják
