Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-05-21 / 117. szám

LXVili. évfolyam 119. szám

Csütörtök

Gyula, 1936 május 21

ÍJ Pv IV Pvi^

dij ,15« »«t„dí POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP

Előfizetési árak :

Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fíHér

Szerkeszt,őség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza.

Kávéházi szószátyárok rémhírei

Vergilius förtelmes madárnak nevezte és irta le Fámát, amelyet mi legtalálóbban a pletyka madarának nevezhetnénk el. Azt írja a régi Róma költője, hogy ez a szárnyas fenevad, amelynek külseje is undorító, éles vijjogásával a legelrejtettebb zugokba is behatol, megzavarja a jámbor emberek álmát, a valóság apró magját szemétlavinából alkotott óriási röggé növeli és azzal végig dübörög a világon. Sajnos, ezek a pletykamadarak nem pusztultak ki a sárkánykigyókkal és garázdálkodnak, leginkább a szép magyar főváros aszfaltján és csillogó kávéházaiban. Embereket szállnak meg és hipnotizálnak, valósággal ámokfutókká preparálnak, akik azután mint megrögzött rémhirterjesztök, hirgyártók és politikai pletykahordók lesznek a közélet veszedelmes szószátyárai. Nem szent előttük semmi, bemocskolják az egyént, a családot és nem kimélik a nemzet érdekeit sem.

Legszomorubb azonban az, hogy a pletyka madarai még a sajtó egyes orgánumaiba is belecsempészik a kakuktojásaikat. És rendszerint olyankor, amikor ünnepi mun- kaszünet következtében kiagyalt hazudozásaik cáfolata nem következhetik be nyomban, az olvasók fantáziája a hamis ólombetű hatása alatt kritika nélkül tovább működhetik és szülheti a legképtelenebb feltevéseket.

Az elmúlt vasárnapon is tanúja lehetett az egész ország népe a rémhirterjesztök garázdálkodásának. A hétfői újságok rikkancsai már a késő esti órákban ellepték a főváros utcáit és hangos szóval árasztották a hazug hirek bolondgombáit, amelyekről csak másnap derült ki, hogy nem egyebek közönséges kitalálásoknál.

Amikor a jóérzésü ember a tömegek kritikátlan lelkének ilyen céltudatos és veszedelmes mérgezése fölött felháborodik, a cinikusok, a szenzációs hazugságokat a szürke igazságoknál többre becsülök vállukat vono- gatják és az Ember tragédiájából vett idézettel vigasztalják a megbotránkozót, mondván, hogy ne tekintse ezt a pletykahadjáratot tragédiának, tekintse egyszerűen komédiának és nevessen rajta ! Köszönjük ezt a jó tanácsot, de nem fogadhatjuk meg. Nem lehet komédiának tekinteni azt, ami szomorú játék, játék a hiszékenyek idegzetével, emberek nyugalmával, megzavarása a békés munka légkörének.

Akárhogyan igyekeznek is magyarázni, szépíteni egyesek ezt. a játékot, mi mégis csak azt követeljük, hogy ennek drákói szigorral véget kell vetni. Ki kell irtani a pletyka förtelmes madarait és hűvösre kell tenni mindazokat a jóhiszemű vagy rosszhiszemű hipnotizáltakat, akik közveszélyes hirterjesztőkké alacsonyodtak. Különösen pedig azokat a pletykahordozókat kell megfékezni, akik sajtó utján is terjesztik a képtelen és ostoba hazugságokat. Meg kell fékezni a szenzációhajhászatnak ezt a beteges

elfajulását nemcsak a közönség érdekében, hanem a becsületes újságírás érdekében is. Mert elsőrendű közérdek, hogy a közönség lelkét senki ne mételyezhesse. Közérdek, illetve sajtóérdek, hogy a közönség hite meg ne rendüljön az újsággal szemben, hogy senki ne vegye reggel azzal a tudattal kezébe az újságot, hogy mindaz, amit bennük talál, semmi más, mint kritikátlan és felelőtlen pletykálkodás.

Mindezeken felül azonban számolni kell azzal, hogy az ilyen hazug hirek közzététele komoly időkben mennyire destruálhatja a nemzetet. Ezt mi jól tudjuk, mert átéltünk már egy háborút, átéltük a hírhedt kávéházi Konrádok eszméi konkolyhintésének gyászos következményű korszakát. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ez a kőnk oly hintés

megbontotta a nemzeti frontot, elernyesztette, megbénította az embert, a férfit, akinek ott lett volna helye a gáton és e helyett a kuckóban igyekezett elrejtőzni.

' Ha ma nem is élünk a lövészárkokban, de gazdasági téren annál kegyetlenebb harcot kell folytatnunk, ha élni és haladni akarunk, ha meg akarjuk nyerni a csatát elvesztett jogainkért. Szükségünk van tehát arra, hogy a nemzeti munka frontján, ahol dolgozunk, szélcsend, nyugalom és harmónia legyen.

Tekintsük tehát a pletyka szállongó madarait ellenséges repülőknek és hozzuk működésbe kivétel nélkül a légitámadást elhárítani hivatott ütegeinket. Pusztuljanak vagy hallgassanak el!

Gömbös Gyulában megvolt a bátorság, hogy megkezdje eszméi megvalósítását

A Reichspost „Magyarország uj utakon“ cimü hosszabb cikkben foglalkozik Magyar- ország háború utáni politikai fejlődésével. A lap többek között a következőket állapítja meg :

Az ifjú magyar nemzedéket uj élet vágya tölti el. Erre irányuló törekvései személyektől és pártoktól függetlenek. A magyar ifjúság rendkívül finom hallású a korszerű eszmék, különösen a társadalmi és gazdasági kérdések iránt, európai látókörű és a közgazdaság, valamint a politika minden eszközével küzd a szabadelvüség és anyagelviiség ellen, hogy az uj Magyarországot nemzeti, jóléti és keresztény alapokra helyezze.

Mikor Gömbös Gyula három évvel ezelőtt átvette az ország sorsának irányítását', azokat a hangokat ütötte meg, melyekre ez az ifjúság már régóta várakozott. Beszédeiben olyan kérdéseket vetett fel, amelyek valamennyi főiskolai szervezet programjában szerepelnek. Ehhez járult hozzá, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök a magyar politikában olyan egyszerű, világos és bonyolultságtól mentes mintaképet testesített meg, aminő eddig még nem fordult elő. Megvolt benne a bátorság is, hogy megkezdje a hirdetett eszmék megvalósítását. Példa erre a hitbizományi és a telepítési kérdések rendezése, valamint az iparügy módosítása stb. Az csak természetes, hogy csodákat ő sem tudott művelni.

Szivgárdisták

csapatbemutatója

(A „Békés1 munkatársától) A Békés szerdai számában már közöltük azc a nagyszabású programot, amely a környék szivgárdacsapatainak részvételével ma, áldozócsütörtökön a gyulai sportpályán, rosszidö esetén az Erkel színkörben ünnepélyes gárdauap keretében fog lefolyni

Az ünnepélynek sokat igérö része a délutáni csapatbemutató, amely délután 4 órakor kezdődik a kővetkező műsorral:

Üdvöslések:

1. Gárdacsapatok tisztelgő felvonulása.

2. Lindenberger János apostoli kormányzó üdvözlése. Köszöntik : Nádudvari Sándor—Frailer Giziké. Gyérmekkar: „Éljen! Éljen soká!“ Szövegét és zenéjét szerezte Huszár László.

3. Dr. báró Apor Vilmos megnyitó beszéde.

Csapatbemutatók :

1. Békéscsaba: a) Áll. el. isk. gárdacsapata: Palotás tánc. b) Erzsébethelyi el. isk. szivgárda- csapata: Jelmezes holland-tánc. Tanította: Ágotáné Holnapy Eleonóra tanitónö. c) Róm. kát. központi iskolák gárdacsapatainak számai: Énekkar. Vezető: Rámán Pál tanító. „Glória“ (Gebhardi), „Fehér

László“ (Kerényi Gy.) „Vakáció“ (Tóth D.) „Láttál-e már“ (Tóth D.) „Szőlőhegyen keresztül“ (Kerényi). d) Szavalókórus: „Prológus“ (Rom- hányi I.) „Magyar viszhang“ (Falu Tamás) „A tavasz“ (Rosta Aranka), e) „Magyar toborzó.“ Magyar táncjelenet előadják a központi isk. gárdistái. f) Énekkar: „Csalogány az erdőn“ (Mozart). „Hipp, hopp farsang...“ (Nádasdy). „Búzát vittem“ (Kerényi). „Nevető kánon“ (Cherubini).

2. Kétegyhása: a) Leánygárdisták énekes táncjelenete b) Fiugárdisták tornamutatványa.

3. Dobos: a) Tánc: Magyarkettős, b) Énekes torna. („Hiszekegy...“, „Bus magyarok...“)

4. Elek: a) Májusfa tánc. Zenés táncbemutató. Táncolja a zárda-gárdacsapat 25 leánygárdistája. b) Fonó tánc. Zenés táncbemutató. Táncolja a zárda-gárdacsapat 75 gárdistája

J. Gyula : a) Énekszámok: „Horthy Miklós táborában...“, „Még azt mondják nem illik...“ Előadja a gyermekkar, katonazenekar és 6 pár magyarruhás táncos b) „Szűz Mária üzen...“ Előadja Wiszt Teri. „Anyák szive...“ Melodráma Tordai Grail Erzsitől. Előadja: Hargitai Éva. Har- móniumon kiséri Huszár László. Élőképet alakítja a IV. leány oszt. gárdacsapata, c) „Mindent vissza- szerzünk...“. Allegórikus jelenet. Hungária : Geiszt Feri. Magyarruhás lányok: Réti Mária, Bohus