Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-05-21 / 117. szám

LXVili. évfolyam 119. szám Csütörtök Gyula, 1936 május 21 ÍJ Pv IV Pvi^ dij ,15« »«t„dí POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fíHér Szerkeszt,őség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz, Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Kávéházi szószátyárok rémhírei Vergilius förtelmes madárnak nevezte és irta le Fámát, amelyet mi legtalálóbban a pletyka madarának nevezhetnénk el. Azt írja a régi Róma költője, hogy ez a szár­nyas fenevad, amelynek külseje is undorító, éles vijjogásával a legelrejtettebb zugokba is behatol, megzavarja a jámbor emberek álmát, a valóság apró magját szemétlavinából alko­tott óriási röggé növeli és azzal végig dübö­rög a világon. Sajnos, ezek a pletykamada­rak nem pusztultak ki a sárkánykigyókkal és garázdálkodnak, leginkább a szép magyar főváros aszfaltján és csillogó kávéházaiban. Embereket szállnak meg és hipnotizálnak, valósággal ámokfutókká preparálnak, akik azután mint megrögzött rémhirterjesztök, hirgyártók és politikai pletykahordók lesznek a közélet veszedelmes szószátyárai. Nem szent előttük semmi, bemocskolják az egyént, a családot és nem kimélik a nemzet érde­keit sem. Legszomorubb azonban az, hogy a pletyka madarai még a sajtó egyes orgánu­maiba is belecsempészik a kakuktojásaikat. És rendszerint olyankor, amikor ünnepi mun- kaszünet következtében kiagyalt hazudozásaik cáfolata nem következhetik be nyomban, az olvasók fantáziája a hamis ólombetű hatása alatt kritika nélkül tovább működhetik és szülheti a legképtelenebb feltevéseket. Az elmúlt vasárnapon is tanúja lehetett az egész ország népe a rémhirterjesztök garázdálkodásának. A hétfői újságok rik­kancsai már a késő esti órákban ellepték a főváros utcáit és hangos szóval árasztották a hazug hirek bolondgombáit, amelyekről csak másnap derült ki, hogy nem egyebek közönséges kitalálásoknál. Amikor a jóérzésü ember a tömegek kritikátlan lelkének ilyen céltudatos és ve­szedelmes mérgezése fölött felháborodik, a cinikusok, a szenzációs hazugságokat a szürke igazságoknál többre becsülök vállukat vono- gatják és az Ember tragédiájából vett idé­zettel vigasztalják a megbotránkozót, mond­ván, hogy ne tekintse ezt a pletykahadjára­tot tragédiának, tekintse egyszerűen komé­diának és nevessen rajta ! Köszönjük ezt a jó tanácsot, de nem fogadhatjuk meg. Nem lehet komédiának tekinteni azt, ami szomorú játék, játék a hiszékenyek idegzetével, em­berek nyugalmával, megzavarása a békés munka légkörének. Akárhogyan igyekeznek is magyarázni, szépíteni egyesek ezt. a játékot, mi mégis csak azt követeljük, hogy ennek drákói szi­gorral véget kell vetni. Ki kell irtani a pletyka förtelmes madarait és hűvösre kell tenni mindazokat a jóhiszemű vagy rosszhi­szemű hipnotizáltakat, akik közveszélyes hirterjesztőkké alacsonyodtak. Különösen pe­dig azokat a pletykahordozókat kell megfé­kezni, akik sajtó utján is terjesztik a képte­len és ostoba hazugságokat. Meg kell fékez­ni a szenzációhajhászatnak ezt a beteges elfajulását nemcsak a közönség érdekében, hanem a becsületes újságírás érdekében is. Mert elsőrendű közérdek, hogy a közönség lelkét senki ne mételyezhesse. Közérdek, il­letve sajtóérdek, hogy a közönség hite meg ne rendüljön az újsággal szemben, hogy senki ne vegye reggel azzal a tudattal ke­zébe az újságot, hogy mindaz, amit bennük talál, semmi más, mint kritikátlan és fele­lőtlen pletykálkodás. Mindezeken felül azonban számolni kell azzal, hogy az ilyen hazug hirek közzété­tele komoly időkben mennyire destruálhatja a nemzetet. Ezt mi jól tudjuk, mert átéltünk már egy háborút, átéltük a hírhedt kávéhá­zi Konrádok eszméi konkolyhintésének gyá­szos következményű korszakát. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ez a kőnk oly hintés megbontotta a nemzeti frontot, elernyesztette, megbénította az embert, a férfit, akinek ott lett volna helye a gáton és e helyett a kuc­kóban igyekezett elrejtőzni. ' Ha ma nem is élünk a lövészárkokban, de gazdasági téren annál kegyetlenebb har­cot kell folytatnunk, ha élni és haladni akarunk, ha meg akarjuk nyerni a csatát elvesztett jogainkért. Szükségünk van tehát arra, hogy a nemzeti munka frontján, ahol dolgozunk, szélcsend, nyugalom és harmónia legyen. Tekintsük tehát a pletyka szállongó madarait ellenséges repülőknek és hozzuk működésbe kivétel nélkül a légitámadást el­hárítani hivatott ütegeinket. Pusztuljanak vagy hallgassanak el! Gömbös Gyulában megvolt a bátorság, hogy megkezdje eszméi megvalósítását A Reichspost „Magyarország uj utakon“ cimü hosszabb cikkben foglalkozik Magyar- ország háború utáni politikai fejlődésével. A lap többek között a következőket állapítja meg : Az ifjú magyar nemzedéket uj élet vágya tölti el. Erre irányuló törekvései személyektől és pártoktól függetlenek. A magyar ifjúság rendkívül finom hallású a korszerű eszmék, különösen a társadalmi és gazdasági kérdések iránt, európai látókörű és a közgazdaság, valamint a politika min­den eszközével küzd a szabadelvüség és anyagelviiség ellen, hogy az uj Magyaror­szágot nemzeti, jóléti és keresztény alapokra helyezze. Mikor Gömbös Gyula három évvel ez­előtt átvette az ország sorsának irányítását', azokat a hangokat ütötte meg, melyekre ez az ifjúság már régóta várakozott. Beszédei­ben olyan kérdéseket vetett fel, amelyek valamennyi főiskolai szervezet programjában szerepelnek. Ehhez járult hozzá, hogy Göm­bös Gyula miniszterelnök a magyar politi­kában olyan egyszerű, világos és bonyolult­ságtól mentes mintaképet testesített meg, aminő eddig még nem fordult elő. Megvolt benne a bátorság is, hogy megkezdje a hirdetett eszmék megvalósítását. Példa erre a hitbizományi és a telepítési kérdések ren­dezése, valamint az iparügy módosítása stb. Az csak természetes, hogy csodákat ő sem tudott művelni. Szivgárdisták csapatbemutatója (A „Békés1 munkatársától) A Békés szer­dai számában már közöltük azc a nagyszabású programot, amely a környék szivgárdacsapatainak részvételével ma, áldozócsütörtökön a gyulai sport­pályán, rosszidö esetén az Erkel színkörben ünne­pélyes gárdauap keretében fog lefolyni Az ünnepélynek sokat igérö része a délutáni csapatbemutató, amely délután 4 órakor kezdődik a kővetkező műsorral: Üdvöslések: 1. Gárdacsapatok tisztelgő felvonulása. 2. Lindenberger János apostoli kormányzó üdvözlése. Köszöntik : Nádudvari Sándor—Frailer Giziké. Gyérmekkar: „Éljen! Éljen soká!“ Szöve­gét és zenéjét szerezte Huszár László. 3. Dr. báró Apor Vilmos megnyitó beszéde. Csapatbemutatók : 1. Békéscsaba: a) Áll. el. isk. gárdacsapata: Palotás tánc. b) Erzsébethelyi el. isk. szivgárda- csapata: Jelmezes holland-tánc. Tanította: Ágotáné Holnapy Eleonóra tanitónö. c) Róm. kát. központi iskolák gárdacsapatainak számai: Énekkar. Vezető: Rámán Pál tanító. „Glória“ (Gebhardi), „Fehér László“ (Kerényi Gy.) „Vakáció“ (Tóth D.) „Láttál-e már“ (Tóth D.) „Szőlőhegyen keresztül“ (Kerényi). d) Szavalókórus: „Prológus“ (Rom- hányi I.) „Magyar viszhang“ (Falu Tamás) „A tavasz“ (Rosta Aranka), e) „Magyar toborzó.“ Magyar táncjelenet előadják a központi isk. gár­distái. f) Énekkar: „Csalogány az erdőn“ (Mozart). „Hipp, hopp farsang...“ (Nádasdy). „Búzát vittem“ (Kerényi). „Nevető kánon“ (Cherubini). 2. Kétegyhása: a) Leánygárdisták énekes táncjelenete b) Fiugárdisták tornamutatványa. 3. Dobos: a) Tánc: Magyarkettős, b) Énekes torna. („Hiszekegy...“, „Bus magyarok...“) 4. Elek: a) Májusfa tánc. Zenés táncbemu­tató. Táncolja a zárda-gárdacsapat 25 leánygár­distája. b) Fonó tánc. Zenés táncbemutató. Tán­colja a zárda-gárdacsapat 75 gárdistája J. Gyula : a) Énekszámok: „Horthy Miklós táborában...“, „Még azt mondják nem illik...“ Előadja a gyermekkar, katonazenekar és 6 pár magyarruhás táncos b) „Szűz Mária üzen...“ Előadja Wiszt Teri. „Anyák szive...“ Melodráma Tordai Grail Erzsitől. Előadja: Hargitai Éva. Har- móniumon kiséri Huszár László. Élőképet alakítja a IV. leány oszt. gárdacsapata, c) „Mindent vissza- szerzünk...“. Allegórikus jelenet. Hungária : Geiszt Feri. Magyarruhás lányok: Réti Mária, Bohus

Next

/
Thumbnails
Contents