Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-05-19 / 115. szám
LX Vili. évfolyam 115. szám Kedd Gyula, 1936 május 19 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . I P 80 fillér hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatai Gyulán, Városház-utca 7. sz. Onhay dános könyvkereskedése, hova a lap szellemi; részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Felelős szerkesztő: Szerkesztő: Egyes szám ára 8 fillér. DOBAY FERENC’ NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. Egészségház-avatás Öcsödön és Fiizesgyarmaton Szeghalmon is rövidesen megkezdődik az egészségvédelmi munka a régen elkészült kórház-épületben {A „Békés“ munkatársától.) Az nj, modern egészségvédelem kiépítésének munkája Békés vármegyében igen szép eredménynyel folyik. Jelentős állomása volt e munkának a békéssámsoni egészségház felállítása. amelynek felavatásáról a rádió is helyszíni közvetítést adott. Johan Béla dr. államtitkár szombaton njabb két egészségházat avatott fel ünnepélyes külsőségek között és pedig az öcsödit és füzesgyarmatit. Az öcsödi felavató ünnepély fél 9-kor kezdődött. Vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán bevezető szavaiban a kormány egészségvédelmi munkaprogramját és eredményeit méltatta. Rá kell ébrednie a magyarság- egyetemének, mondta, hogy feltámadásra csak úgy lehet reményünk, ba fiaink ügy szellemben, mint testben egyformán erősekké válnak. Aktiv szellem csak egészséges testben élhet, amiből önként következik, hogy a magyar jövendő az egészséges generációkkal áll, vagy bukik. Befejezésül kérte Johan Béla dr. államtitkárt, hogy továbbra is támogassa a vármegyét egészségvédelmi munkájában. Schauer Gábor dr. járási főszolgabíró a Zöldkeresztes egészségvédelem mnnkásait, mint zöldkeresztes lovagokat üdvözölte, akik az egészség földjét visszahódítják a magyarság számára. Utána Johan Béla dr. államtitkár beszélt s többek között a következőket mondta: — Nagy örömmel jöttem ide, mert e törvényhatóság területén gyökeret vert a gondolat: megerősíteni a magyarság cseréjét, a falu népének egészségét. Hogy e gondolat gyökeret vert, az főként a hatóság érdeme. Örömmel és hálával állapítom meg, hogy az egészségházak felállításának gondolatát úgy a vármegye főispánja, mint alispánja nagy megértéssel és szeretettel karolta fel s mindent elkövetett, hogy az uj magyar egészségvédelem minél szélesebb alapon épülhessen ki a vármegyében. — Ez a ház az emberszeretet otthona, az egészség temploma. Mindenkit szeretettel vár falai közé, nem kér, csak ad, adja azt, ami minden embernek a legdrágább: az egészséget. Várja falai közé az anyákat és gyermekeiket, hogy segítségükre legyen egészségük visszaszerzésében és megőrzésében. Mint ahogy a szikes talajokkal is eredményesen lehet küzdeni, ép úgy eredménynyel lehet felvenni a harcot azok ellen a népbetegségek ellen is, amelyek most a magyarság sorait tizedelik. Ennek a vármegyének a területén a űl ftéri a-el 1 enes küzdelem már csodálatos eredményeket ért el s amint a diftéria ellen sikeresen leltet küzdeni, ép ngy sikerrel leltet felvenni a küzdelmet a többi népbetegséggel is. — Örömmel jöttem el ide, e ház születési ünnepére. Adja Isten, hogy az a sok remény, amit munkájához füzünk, valóra váljék. Papp András dr. vezető orvos az egészségvédelmi munka eddigi eredményeit ismertette, köszönetét mondva az államtitkárnak, az OTI-nak és az alispánnak, hogy | az egészségház felállítását lehetővé tették. Vitéz Márki Barna dr. alispán beszéde bevezető szakaszában a békésmegyei egészségvédelmi munka megindulásának előzményeit ismertette. Johan Béla dr. államtitkár ur meghívására, mondta, megnéztük a gödöllői mintajárást s a látottak, valamint az államtitkár ur elgondolásai annyira magukkal ragadtak minket, kik pedig nem is vagyunk szakemberek, hogy habozás nélkül elhatároztuk a megye egészségvédelmének hasonló kiépítését. A kezdeményezés az államtitkár űré volt, tehát nem a vármegye érdeme, sem nem az enyém, hogy Bókésmegye törvényhatósága is bekapcsolódott az egészség- védelmi munkába. Azon az emléktáblán, amelyet a ház falára helyeztek, nem az én nevemet, hanem az államtitkár űrét illetné meg a hely. — Az ő meggyőző gondolatainak hatása alatt határoztuk el magunkat az egészségházak felállítására, azon részeire gondolván elsősorban a vármegyének, amelyek a központtól legtávolabb fekszenek. Hiszem, hogy az egészségvédőházakat tovább tudjuk szaporítani s elérjük azt, amire minden erőnkkel törekszünk, hogy a vármegye minden községében álljon egy-egy ilyen őrtornya a falu és vele a vármegye, valamint a haza egészségügyének. A felavató ünnepség után az államtitkár és kísérete az óvodában tett látogatást, majd autóba ült és Békésszentandrásra ment át, ahol a Stefánia és tüdőgondozó pompás otthonát, majd az egyik szőnyegszövőtelepet tekintette meg. Békésszentandrásról Szeghalomra utaztak,'ahol az államtitkár a Simay- Petriné-féle alapítványi épületben létesítendő járási-egészségház létesítési ügyében a vármegye és a község vezetőségével helyszíni tárgyalást folytatott. Az épületben jelenleg ugyanis a Péter András-gimnázium interT A R € A A Chahaud de Frouard marquis-család kigyósi ivadékai Irta: KÓHN DÁVID. III. Mac Mahon volt a köztársaság elnöke, ki a sedáni csata eiső napján tudvalevőleg súlyosan megsebesült és ezért nem sújtotta őt a másnapon történt fegyverletétel ódiuma, úgy hogy presztízse nemcsak teljesen csorbítatlanul maradt, hanem meg is növekedett a francia nép szemében, annyira, hogy Thiers után a versaillesi nemzetgyűlés őt emelte a köztársaság elnöki székébe, annak dacára, vagy talán annak folytán, hogy ő köztudomásúlag izig-vérig monarchista érzületű volt, még pedig — miután Chambord mint intransigens legitimista trónörökös csökönyösen ragaszkodott a liliomhoz és a dicsőséges trikolort nem volt hajlandó zászlóul elfogadni, Mac Mahon a királypártiságból átvedlett Bonapartistának és nemcsak Franciaországban, hanem egész Európaszerte tudták róla, hogy ő voltaképen a harmadik császárság előkészítője, a trón várományosa Harmadik Napoleon huszesztendős fia: Lulu lévén, aki akkor még élt és csak 1879 ben angol katonai szolgálatban esett el a zulukafferek elleni hadjáratban. Ennek a trónra- lépését készítette elő Mac Mahon és pedig — amint tudni vélték —nemcsak politikai, hanem személyes okból is, amennyiben az volt a fáma, hogy Lulu az ő leányát venné feleségül, a napóleoni tradíciót követve, mely megengedte, hogy a császár, nem uralkodói vérből származót emeljen hitestársul császárnőnek, amint az előbb Josephine, később Eugenia esetében is történt. Ismétlem, Franciaország és Európa teljesen el volt rá készülve és napról-napra várta, hogy megismétlődik az 1851-iki újabb államcsíny és Lulut Negyedik Napóleon néven császárrá pro- klamálják. A köztársaság hivei természetesen mindent elkövettek, hogy ne sikerüljön az államcsíny, amelynek legnagyobb ellensége volt Rochefort Henry, aki a szélsőbali republikánusok legtehetségesebb, legbefolyásosabb vezére volt. Ő alapította a véres- szájú Lanterne lapot, majd a L’ Intransigeantöt. (Mellesleg irva a Lanternének olyan nagy hire volt, hogy Szini Károly Pesten a lap cimét magyarra lefordítva: „Lámpán“ néven ultraradikális irányú magyar újságot szerkesztett és adott ki.) Hogy Rochefortot, aki születésére nézve maga is gróf, még pedig legitimista családból származó gazdag főur volt, mi sodorta a kommunizmusig terjedő legszélsőbb politikai irányzat legfanatikusabb hivei közé, épp oly csodálatos, mint ahogy ugyanígy cselekedtek az orosz, különben világhírű nagy tudós Krapotkin Péter Alexejevics herceg, a magyar Károlyi Mihály gróf is. Az államcsíny előkészítése idejében történt, hogy fiuörökös hátrahagyása nélkül meghalt egy Chabaud de Frouard marquis, családja utolsónak tartott férfi tagja és az utána maradt óriási vagyon leányágon teljes egészében Rochefort feleségére szállott volna és félni lehetett, hogy Rochefort — mint saját nagy vagyonával cselekedte — a fele- ségéét is politikai agitációs célokra forditandja. Ezt a Broglie kormány mindenáron meg akarta akadályozni. Nyomozás indult ;ehát meg, igazán kihalt-e a Chabaud de Frouard marquis család férfiága? Keresés, kutatás folytán rájöttek, hogy a rémuralom alatt 1793-ban egy hétesztendős kisfiút, apja, Ferenc császár és magyar király birodalmába helyeztetett el; de annak melyik részébe és kihez, ennek nem volt semmi nyoma. Ha erre a fiúra, vagy annak esetleges fiuivadékaira bukkannának, akkor annak juttatnák az óriási vagyont és nem forogna fenn a veszedelem, hogy azt Rochefort megkaparintsa.