Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-05-16 / 113. szám
LX Vili, évfolyam 113. szám. Szombat Gyula, 1*136 május 16 Előfizetési árak Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TAESADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal; Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay .lános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. Köszöntjiik a város vendégeit, a derék orvosokat, akik az idők szellemétől áthatva s tudásszomjukat követve egybegyűltek a város falai között, hogy életmentő tudásukat a köz javára meg- gyarapitsák. Meleg szeretettel és igaz megbecsüléssel köszöntjiik őket, de köszöntjiik elsősorban az illusztris előadókat és közöttük is azokat, akik távolabbi földről jöttek ide, hogy tudásuk kincseiben békésmegyei kollegáikat, a magyar közégészségügv szerény és szorgalmas katonáit részeltessék. Magyaros vendégszeretettel és megbecsülő tisztelettel üdvözöljük őket, élükön Johan Béla dr. államtitkárral és az OKI lelkes ügyvivőivel, akik mint a magyar egészség- védelmi küzdelem vezérkara, fáradhatatlan lelkességgel és értékes hozzáértéssel építik mind szélesebbre a magyar egészség és jövő harcvonalát. Maginot-vonalat építenek, ez a vonal azonban nem halált, hanem életet akar osztani. Nem ontani akarja a vért, henem gyarapítani s nem a koporsó, hanem a bölcső szolgálatában áll. A nyomorúság és kisebbségi tragédiák által megtizedelt magyarságnak olyan szüksége van erre az egészségvédelmi vonalra, vezérkara alkotó és messze jövőt. determináló munkájára, mint gyökérnek a földre, mint klorofilnak a napfényre. Csaknem az utolsó percben jött ez egészségvédelmi röneszansz frontja, hogy a küzködő magyar életerőnek segítsen visszaverni a halál támadását, hogy elfojtsa a láz lángszóróinak perzselő tüzér s a temetők elől visszafoglalja a földet az élet számára, ügy a nemzeti közösség, mint az egyén szempontjából életet jelentő munkájuk iránt a legteljesebb megbecsüléssel eltelve s nemcsak a jobbuló magyar test, hanem a mens sana in corpore sano igazsága szerint a jobbuló, erősebb és egészségesebb magyar szellem nevében is köszöntve őket, kívánjuk, hogy munkásságuk továbbra is lankadatlan maradjon s a továbbképző keretében elhangzó előadásaik is gazdag haszonnal szolgálják a jobb és bologabb magyar jövőt. Hossza vita a város közgyűlésén a sertéstenyésztés körül Egész sor vételi ajánlatot kapott a város a józsefvárosi ovoda elhelyezésére (A „Békés“ munkatársától.) A város képviselőtestülete folyó hó 14-én délután 3 órai kezdettel Varga Gyula dr. polgármester elnöklete alatt rendes negyedévi közgyűlést tartott. A közgyűlés iránt rendkívüli csekély érdeklődés nyilvánult meg, megnyitásakor mindössze 15-en voltak a teremben. Napirend előtt a polgármester közölte, hogy vitéz leveldi Kozma Miklós belügyminiszter hálásan köszöni a képviselőtestület üdvözlését, amelyet az I. osztályú magyar érdemrenddel való kitüntetése alkalmából juttatott hozzá. Ugyancsak napirend előtt közölte, hogy a helyőrség parancsnoksága átirt a képviselőtestülethez és az átiratban meleg köszönetét fejezte ki azért, hogy a város a zenekar részére zenepavilont építtet s a zenekart anyagiakkal is támogatja, továbbá, hogy a népkertben lévő katonai teniszpályánál vízvezetéket létesít. Schriffert Ferenc dr. szintén napirend előtt szólalt fel és kérdést intézett Varga Gyula dr. polgármesterhez, hogy megfelel-e a valóságnak az egyik helyi lap azon közlése, hogy a városházán a két helyi lapot nem egyformán látják el híranyaggal. Varga Gyula dr. polgármester közölte, hogy a lapok munkatársai föl szokták keresni és ő, ha van valami esemény, arra vonatkozólag meg szokta adni az információt. A sajtó informálására kívüle csak a főjegyzőnek van felhatalmazása s igy megtörténhetik, hogy ha az újságírók a hivatalfőnökhöz fordulnak, nem kapják meg a remélt felvilágosítást. Természetes dolog, hogy az a lap, amelyik naponta megjelenik, többször közöl helyi anyagot, mint az, amelyik csak hetenkint kétszer jelenik meg. A polgármester válaszát a közgyűlés tudomásul vette. A következőkben a tárgysorozati ügyeket tárgyalták, A különféle pénztárak és alapok zárszámadásai után kimondották, hogy a fogyasztási adóhivatalnál egy uj ellenőri állást szerveznek, havi 80 pengős illetménnyel, mert a fogyasztási adó szorgalmazott behajtásával a város bevételeit fokozni lehet. Az ellenőrt a polgármester fogadja fel, s köti meg vele az alkalmaztaT A « C A A Chabaud de Frouard marquis'család kigyósi ivadékai Irta: KÓHN DÁVID. „A szétfröccsent, kékvér'' cim alatt a Pesti Napló május 10-iki számában Gergely István neves fővárosi veterán publicistánk, kedves régi jó barátom, igen érdekes cikket irt arról, hogyan lett a paptamási jegyző majdnem Franciaország pairje. A hangulatos szép cikk lényegileg valóságon alapszik. De sok tekintetben téves, hézagos, hiányos ; nevezetesen nem öleli fel az egész ügyet és úgy előzményét, lefolyását, valamint következményeit illetőleg kiegészítést igényel, amiknek teljesítésére annyival inkább illetékes vagyok, mert — mjnt Gergely István, bár megnevezésem nélkül megállapítja — annak jó magam is egyik tényezője voltam és mint az alábbiakban ki fog derülni, arra mint életem csaknem legnagyobb élményére emlékszem. Mint egészen fiatal ember, Gyula városánál kezdetben irnoki állást töltöttem be. Ebben a minőségben én kezeltem az úgynevezett publikációs könyvet, aminek az a lényege, hogy a város templomai előtt vasárnapi napokon isteni tisztelet után kihirdették a könyvbe egy hét folyamán beirt magán és hivatalos hirdetéseket is a publikáció után érdeklődő közönségnek. Én magam is hosszú esztendőkön át publikáló ember voltam a Józsefvárosi templom előtt, még pedig mint akkoriban még követelték : német nyelven. 1876-ban történt, hogy egy hivatalos hirdetést kellett bejegyeznem, mely szerint jelentkezzék, aki tud arról, vagy ösmer olyan valakit, aki a nagy francia forradalom alatt, mint Chabaud de Frouard (és nem mint Gergely István cikkében irja: Chabot de Freird) marquis-család tagja Magyarországba jött, vagy akinek itt esetleg ivadékai vannak. A publikációkat csaknem kizárólag földmive- sek és kisiparosok szokták hallgatni. Részint ezért, részint és főleg pedig azért, mert akkor léptem ujdon- dászi minőségben a „Békés" szerkesztőségébe, különben is kevés eseményü, uborkaszezon lévén, érdekesnek tartottam, mint mindenhez kapkodó fiatal ügybuzgó riporter, „Egy francia marquis-család ivadékai kerestetnek" kezdő sorokban a hivatalos hirt a „Békés“-ben megírni. Nem a templomok előtti publikálásnak, amely visszhang nélkül maradt, hanem a Békés hírének következményeként, Istenben boldogult Göndöcs Benedek apát-plébános még aznap délelőtt, nyomban mise után feljött hozzám a városházi irodába, azzal a kérdéssel, honnan vettem és írtam meg ezt a hirt, mert ő tud erről szólani s adatot nyújtani. Én elővettem a még nálam levő hivatalos aktát, amelyből a hirt megírtam. Az alispán rende- lete volt „valamennyi főszolgabírónak s Gyula város polgármesterének", amelyben elrendeli a hirdetést, még pedig azzal a szokatlan, sőt csaknem példanélküli meghagyással, hogy akkor is jelentést kell tenni, ha a hirdetés negatív marad, vagyis ha arra senkisem jelentkeznék. Göndöccsel együtt mentünk fel a vármegyére, ott tudakolandó, hogy miért bocsátotta ki a rendeletet az alispán ? Megtudtuk, hogy az ország valamennyi törvényhatóságához intézett belügyminiszteri rendelet alapján, amely szintén meghagyta, hogy nemleges esetben is jelentést kell neki tenni. Ez a szokatlan rendelkezés, amely azt jelentette, hogy az ország valamennyi városának, nagy- és kisközségének nyilatkoznia kell, gondolkodóba ejtett bennünket, hogy itt igen komoly, nagy dologról van szó. A parochián azután Göndöcs elmondta, hogy ő kigyósi plébános korában, az ötvenes évek közepén temette el Jean Chabaud de Frouard kigyósi uradalmi kertészt, akit éltében nagyon jól ösmert és aki halálával nagy családot is hagyott maga után, amelynek tagjait is jól ösmeri Folytatjuk.
