Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-05-06 / 104. szám
LX Vili. évfolyam 104. szám Szerda Gyula, 1036 május G Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér Mrdetési ilij el«r<* fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay .lános könyvkeresk**- dése, hova a lap szellemi!' részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. Vitéz Ilárki Barna dr. alispán: A gyiimölcstermelési egyesület kérdését vármegyei szempontból kell nézni! gyümölcstermelés Gyulán sokkal fejlettebb, mint bárhol a vármegyében!“ (A „Békés1' munkatársától.) A törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy a vármegyei kertészeti és gytimölcskiállitást az idén is megrendezi és pedig Gyomán. A kiállítás előkészítése során Matusek György vm. gyümölcstermelési intéző azt az előterjesztést tette a vármegye alispánjához, hogy a kiállítás kertészeti anyagát a vármegyei kertészeti egyesület (Békéscsaba), mig gyümölcstermelési anyagát a gyulai székhellyel működő gyümölcstermelők egyesülete állítsa össze. Erről az előterjesztésről a békéscsabai kertészeti egyesület tudomást szerzett s beadványt nyújtott be vitéz Márki Barna dr. alispánhoz. Beadványában azon nézetének ad kifejezést, hogy a kiállítás sikere csak abban az esetben biztosítható, ha a rendezés munkáját egységesen irányítják, vagyis ha azt kizárólag maga a kertészeti egyesület végzi. Ezzel a kérdéssel a Békésmegyei Közlöny kedd reggel megjelent száma részletesen foglalkozik s többek között a következőket Írja: „Ez a székhely (Békéscsaba) azonban nem mindenkinek tetszik és — mint a legutóbbi városi közgyűlésen is szóba került — Matusek -György vármegyei gyümölcstermelési intéző azzal kísérletezik, hogy nem le- hetne-e az egész egyesületet átvinni Gyulára. Hosszabb idő óta folytatja akcióját a kulisszák mögött, de nem sok sikerrel . . .“ Majd befejezőül a következőket Írja: „Agrárkörökben nagy érdeklődéssel várják az alispán döntését, mert lehetetlennek tartják. hogy ilyen ügyek miatt kiélőződjék a csaba—gyulai érdekellentét.“ Ebben az ügyben kérdést intéztünk vitéz Márki Barna dr. alispánhoz, a vármegye gazdasági fellendülésének egyik leglelkesebb és legtevékenyebb harcosához, aki kérdésünkre a következőket mondta: — A gyümölcstermelés ügyéből nem lehet és nem szabad székhelykérdést csinálni. Itt csak egyetlen szempont érvényesülhet: a legmegfelelőbb megoldásé. Ebből kifolyólag szükséges, hogy a gyüraölcstermetési intéző mellettem legyen, hogyha valamilyen kérdésben felvilágosításra van szükségem, azt meg tudja adni. A gyümölcstermelési egyesület Gyulán van és természetes is, hogy itt van, merthiszen a gyümölcstermelés Gyulán a legfejlettebb, sokkal fejlettebb, mint bárhol a vármegyében. Bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy az egyesületnek ma már 2400 tagja van. .A gyulai gyümölcstermelési egyesület igen szép és eredményes munkát fejt ki, tagjait olcsó védőszerekkel és eszközökkel látja el. Gyulán a gyümölcstermelés iránt a lakosság melegen érdeklődik és szeretettel foglalkozik vele s minden jel arra mutat, hogy itt egy nagy gyümölcstermelési kultúra fog kialakulni. Az egyesületi székhely kérdését, mint a gyümölcstermelési kérdés megfelelő megoldásának egyik lényeges részét, vármegyei szempontból kell nézni. A vármegye gyümölcstermelési intézője csak betölteni, ha egy helyen működhet a gyümölcstermelők egyesületével. A vármegyei közigazgatás pedig szintén csak úgy tud időveszteség nélkül s a célnak megfelelően együttműködni a gyümölcstermelési intéző- séggel, ha az intéző, amint már mondottam, mellettem van és szükség esetén azonnal meg tudja adni a szükséges felvilágosításokat. Éppen ezért remélem, hogy az általános yármegyei érdek győzni fog a lokális szempontokon s az egyesületi kérdést a vármegye szempontjai szerint, megfelelően sikerül megoldanunk. A vármegye alispánjának fenti nyilatkozata után aligha történhet más, mint hogy a gyümülcstermelési ügyek intézésének súlypontja továbbra is Gyulán marad, illetve a Békéscsabán székelő vármegyei kertészeti egyesület megmarad kertészeti egyesületnek,, vagy pedig a gyulai gyümölcstermelési abban az esetben tudja szerepét megfelelően I egyesület fiókjaként működik tovább. Letartóztatták a kaszáskeresztesek vezérét * (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A bajai rendőrség széleskörű vizsgálatot indított annak a kaszáskeresztes megmozdulásnak az ügyében, amelyet a napokban lepleztek le. Hétfőn az ügyben érdekes fordulat történt: a mozgalom vezetőjét, Böszörményi Zoltánt őrizetbe vették, majd letartóztatták. A vizsgálat súlyos bizonyítékokat produkált Böszörményi vétkessége mellett, s előkerült többek között az a halál-lista is, amelyen igen sok bácsmegyei község vezetőjének és társadalmi előkelőségének neve szerepelt. Böszörményi eleinte tagadni próbált, később azonban kénytelen volt a terhelő bizonyitékok súlya alatt beismerő vallomást tenni, majd amikor befejezte vallomását, orvosi bizonyítványt vett elő, amely igazolta, hogy elmebeteg, A. magánorvosi bizonyítvánnyal szemben a hatósági orvos megállapította, hogy Böszörményi ép elméjű és igy semmi akadálya sincs letartóztatásának. Szövetkezetben keli szervezkednie a magyar gazdatársadalomnak Az Alföldi Zöldmező Szövetség vasárnap értekezletet tartott Endrődön (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Az Alföldi Zöldmező Szövetség május 3-án, vasárnap Endrődön a községházán értekezletet tartott, amely iránt általános érdeklődés nyilvánult meg. Jelen voltak az értekezleten : dr. Tóth István miniszteri osztálytanácsos, aki a földmivelésügyi minisztert képviselte, dr. Pinkovits József, az Alföldi Zöldmező Szövetség alelnöke, Márki Jenő vármegyei gazdasági főfelügyelő, dr. Darók József, a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület titkára, Csernus Mihály endrődi apátplébános, Sorbán Jenő főszolgabiró, báró Maasburg Kornél szolgabiró, dr. Thaisz Alajos járási gazdasági felügyelő, a község vezetői és igen szépszámmal az endrődi gazdák Az értekezletet Harsányi főjegyző nyitotta meg, majd Piukovits József dr. tartotta meg előadását. Beszéde elején beszámolt az Alföldi Zöldmező Szövetség további békésmegyei és endrődi terveiről. Előadásának további részében erősén kikelt a liberális gazdasági rendszer s ennek kizsákmányoló törekvése ellen. Hangoztatta, hogy a liberális gazdasági rendszer helyett a szövetkezeti szervezkedésnek kell jönnie, mert csak ezzel találhatja meg boldogulását a magyar gazdatársadalom. Bejelentette ezután Piukovits József dr., hogy az Alföldi Zöldmező Szövetség oda törekszik, hogy a gazdák a szikes földek megjavításánál ugyanolyan adókedvezményben részesüljenek, mint azok a háztulajdonosok, akik uj házat építenek, vagy tata- roztatják házukat. Piukovits dr. előadását számos hozzászólás követte. Sorbán Jenő főszolgabíró megköszönte a Szövetség támogatását, majd a zöldmezőgazdálkodáson felépülő állattenyésztés nagy jelentőségét fejtegette. Darók József dr., a Békés vármegyei Gazdasági Egyesület titkára az egyesület nevében köszönetét mondott azért, hogy az Alföldi Zöldmező Szövetség az ország legelhanyagoltabb megyéjét, Békés vármegyét olyan sűrűn felkeresi tanfolyamaival és oktató
