Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-05-05 / 103. szám
LXV1II. évfolyam 103. szám Kedd Gyula, 1036 május 5 Előfizetési árak : N egyedévre : 4 F 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér jpdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Pobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nera adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő : Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. Jól emlékszünk még azokra a megállapításokra, amelyek • akkor hangzottak el, amikor megindult az olasz-abesszin háború. A pesszimizmus és kárhoztatás kuvikjai kiáltoztak e megállapításokban. Olaszország a vesztébe rohan, mondotta az egyik, meggondolatlanság ma belevinni egy nemzetet, különösen olyan háborúba, amelynek szintere messzi, tengerentúl fekszik. Anglia nem bolond, hogy tűrje az olasz vállalkozást, mondotta a másik, európai háború lesz az afrikaiból. A harmadik azt jósolta, hogy az etiópok megverik az olaszokat s az olaszok ennek következtében elvesztik európai súlyúkat és pozíciójukat. Ez megint csak európai háborúra vezet, mert az olasz leromlás az erők eltolódását fogja eredményezni s igy a feketeinges csapatokkal együtt Európa is a vágóhidra indul. Az idő, mint már annyiszor, most is alaposan rácáfolt a pesszimistákra. Nem rohant Olaszország a vesztébe, nem volt meggondolatlanság háborúba vinni Olaszországot a tengerentúli Abesszinia ellen, nem lett európai konflag- ráció az afrikaiból és nem verték meg az etiópok az olasz hadtesteket. Olaszország, Mussolini Olaszországa megállta a helyét, nem vesztett, nem romlott le s könnyelmű vállalkozásával nem borította fel az európai egyezményt. Mire e sorok napvilágot látnak, talán már az addisz abebai tetők felett zöld- fehér-piros zászlókat lenget az afrikai szél. A kétkedők által felidézett aduai szellem eltűnt. Baratieri négy évtized előtti balsikerének sötét emlékét Badoglió menetrendszerű előnyomulásának dicsősége túlragyogja fényével. Olaszország győzött s vele győzött Európa megújuló szelleme. Győzött Mussolini s az ő energiájában és akaratában újjászületett olasz néperő. Győzött a felismerés és korszerű cselekvés szelleme, az a szellem, amelyben nem egy nemzete Európának ma T AKC A Liszt Ferenc ni. Irta: HUBAY MIKLÓS Szinte szabályként állíthatjuk, hogy minden nagy ember életében van egy nagy pálfordulás is, mellyel megtagadva addigi céljait, eszményeit, uj irányt vesz, esetleg tör, de már uj célok uj eszmények felé. Isteni pillanat az, amikor Ágoston Szent Ágostonná, Jeanne D' Arc orleansi szűzzé, Tolsztoj kapitány orosz remetévé, Széchenyi István a legnagyobb magyarrá acélozódik. Kevés ilyen nagyszerű hivatásraébredés van ugyan a történelemben, de elvégre igazi elhivatott ember is kevés van. „Az emberélet utjának felén“ ilyen meguj- hódáson ment keresztül Liszt Ferenc is. Az ö újjászületése nem volt annyira lelki, mint Wagneré, de kihatásában éppen olyan jelentős volt a művészetre, mint a germán mester magára találása. Igaz, hogy Liszt csak hivatást változtatott, amikor virtuózból alkotó lett, de ezt a művészetért tette. Ráeszmélt, hogy hiába szólaltatja meg a zongoránál a múltnak nagy mestere it,‘elvész az a röneszanszot él. Örülünk az optimizmus diadalának a pesszimizmuson, az újjászülető erők győzelmének a múlt setét és tragikus árnyai felett. Örülünk, annyival is inkább, mert az olasz győzelem a római egyezményed „Békés“ tudósítója jelenti.) Hailé Szelasszié, Abesszinia négusa családjával együtt elmenekült a fővárosból Vonaton Dzsibutiba utaztak, ahol a francia hatóság uralkodóknak kijáró tiszteletadással fogadta őket. Dzsibutiból torpedórombolán Adenbe hajóztak, onnan pedig hir szerint Angliába mennek. Legvalószínűbbnek tartják azonban, hogy a négus Palesztinában fog letelepedni. Az adisz-abebai francia követ távirati jelentése szerint az abesszin fővárosban valóságos forradalom tört ki. A zavargásokat főként a harcterekről menekülő katonák idézik elő, akik fosztogatnak és gyújtogatnak. Az olasz nemzet mámorosán ünnepli a hadjárat győzelmes befejezését. A házakat mindenütt fellobogózták, a lapok vezércikkben méltatják az olasz katonai diadalt és Mussolini győzelmét a Népszövetség szankciós politikáján. Addisz Abebával megszakadt a telefon és rádióösszeköttetés. Illetékes angol helyen kijelentették, hogy amennyiben a főváros elfoglalása után olasz ellenőrzés alatt bennszülött kormány alakul, úgy az angol képviseleti szervek továbbra is ott maradnak Adisz Abebában. Ha azonban katonai lesz a kormányzás, a képviseletek elhagyják az etióp fővárost. Az addisz abebai külföldi képviseletek távirati utón azzal a kéréssel fordultak az olasz hadvezetőséghez, hogy a fővárost mielőbb szálljak meg, mert a forradalmi hanmüvészet, amely jelen nélkül való. Aki a művészetben jelent akar teremteni, annak el kell felejtenie a múltat. Liszt Ferenc vállalta a sorsot. Odahagyta Beethovent és Mozartot, kiket talán senki sem értelmezett jobban nála, az ismeretlen Wagnerért és Berliozért, kiket szintén értetni akart De mivel az ö múltja is összeforrt már azokkal a nagy nevekkel: elfelejtette saját múltját is. Megtagadta világhíres virtuóz-magát ismeretlen szerző-magáért. A királyi énekek széphangu tolmácsolja a maga szavát kezdte hallatni és akik eddig megbüvölten hallgatták az igézetes igéket, azok most gúnyolva becsmérelték az uj sajátos lisztferenci dahkat. Ritka embernek életfordulása volt annyira áldozatos, mint Liszt Ferencé. Ő, aki világraszóló dicsőségét utólérhetetlen zongorajátékának köszönhette : életének javában, virtuózi dicsőségének teljében fogadalmat tett, hogy többé nyilvánosság előtt nem zongorázik s fogadalmát megtartotta. Viszonzásul az eddig tömjénezéshez szokott mester most a kritikusoktól kritikátlan csipkelődést, a közönségtől közönséges gyalázkodást kapott. Szent elragadtatásában mit törődött ezzel Liszt Ft renc? A milliós ujjongó tömegeket azért is otthagyta, a közvélemény feltétlen bthódolását megvetve, az ben a mi győzelmünk is. Nekünk is nyereségünk, hogy az olasz vér nem hiába hullt a forró afrikai homokra s hogy a hajók a Földközi-tenger hullámain nem veszteseket hoznak vissza az olasz kikötőkbe. gúlát egyre fenyegetőbbé kezd válni. Badoglio tábornok éjjel-nappal talpon van és személyesen irányítja a csapatok vonulását Addisz Abeba felé Angol és francia körökben egybehangzó a vélemény, hogy a négust minél tovább Dzsibutiban kell tartani, mert nem kívánatos, hogy a Népszövetség előtt megjelenjék és ott személyes jelenlétével veszélyeztesse a kibontakozás lehetőségét. Liszt-hangverseny a reálgimnáziumban (A „Békésu munkatársától.) Ötvenedik halotti évfordulóján a halhatatlan magyar zene-titánnak a reálgimnázium ifjúsági énekés zenekara vasárnap délután emlékhangversenyt rendezett. Gyula kultúrája hálás kell legyen a tanári lelkességért és az ifjúi erőfeszítésért, hangversenyük megmentette Erkel Ferenc városát attól a kínzó önvádtól, hogy megfeledkezett Liszt Ferenc halálának emléknapjáról. A hangverseny azt a kegyeletet kívánta leróni, amellyel Gyulaváros is tartozik a legnagyobb magyarok egyike emlékének, különösen akkor, amikor nemcsak az ország, de az egész világ méltó módon veszi ki részét a halhatatlan teremtő lángésznek kijáró kegyeletes emlékezésből. Az ifjúsági emlékhangverseny műsora nívós voit, minden tekintetben érdemes arra, ömlő bö aranyak és a babérok sorozatának útját szegte : többre vágyott. Nem a jelen királya akart lenni, hanem a jövő, a művészi örökkévalóság fejedelme. Nagyszerű hivatásraébredés. A körülrajongott virtuózból, aki kegyes mosollyal imádtatta magát, ebből a nagyuyugalmu félistenből tülekedő, könyöklő, harcos közkatona lett. De megérte, mert hitte, hogy eléri a célját; és ma látjuk, hogy elérte. Liszt Ferenc virtuózi dicsősége elenyészett, zeneszerzői szégyene pedig dicsőségére, — dicsőségünkre vált. Szójátékkal ugyan, de igen jellemzően úgy mondhatnék, hogy zenei tevékenységének van egy ma már hallhatatlan halandó része: virtuozitása ; és van egy halhatatlan hallható része : ezek az alkotásai. Ő a jobbik részt választotta. Liszt Ferenc, a ragyogó technikájú virtuóz meghalt. Ötven esztendővel ennekelötte. Liszt Ferenc, a zeneköltő él. Él müveiben és él a mai s mindenkori zeneköltökben. Liszt Ferenc ösereje éltetője minden jövendő zenének. Keze kihűlt és elporladt, kottái még ma is élnek és gyújtanak. Elmenekült a négus
