Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-05-01 / 100. szám
1936 május 1 BÉKÉS 3 (A „Békés“ munkatársától.) A Lo- rántffy Zsuzsánna-egyesület gyulai fiókja április 28-án. kedden délután 4 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését az állami polgári leányiskola nagytermében. A tagok szép számmal jelentek meg. Jelen volt az egész ref. tanítótestület is. Mint vendég jelen volt a rom. kát. Szociális Misz- >szió képviseletében Kaufmann Ödönné, a misszió eluöke, dr. Novák Kamilné, Tábor Józsefné és özv. Trautwein Gyu- láné, továbbá az ág. hitv. ev. egyhíz és nöegylet részéről Rohály Mihály lelkész feleségével. A XXV. zsoltár eléneklése és Harsányi Pál esperes buzgó imája után dr. Tarján Béláné elnök nyitotta meg a közgyűlést. Megnyitó beszédében- megállapítja, hogy az elmúlt munkaévnek napjai nem hiába teltek el. Csak az a kérdés, kedve telt- e Istennek abban amit ő tett? Bármi következzék is akár reánk, akár egyesületünkre. éreznünk kell Isten közellétét és áldó kezének segítését. Isten szövetségét kell keresnünk mindenkor. Az a meggyőződés hatja át, hogy ezek az érzések és gondolatok mindannyiunkkal közösek. Ezután Kustár Dániel titkár részletes és kimerítő jelentése következett az egyesület egész évi működéséről. Vidíts Mária pénztáros a pénztár múlt évi állapotáról tett jelentést és beterjesztette a folyó évi költségvetést. A jótékony osztály működéséről Helmeczy Andorné, a kórházlátogatásról Bagoly Gézáné, a fogházmisszióról Csete Jo- lánka számolt be. A közgyűlés minden beszámolót köszönettel vett tudomásul. A közgyűlés főeseménye az uj tisztikar három évre való megválasztása volt. Vitéz Rábay Ferencné elnöklete alatt elnöknek egyhangú lelkesedéssel újra dr. Tarján Bélánét választották meg. Társelnökök : Harsányi Pálné és Hargi- tay Lipótné. Alelnökök : Krasznay Istvánná. Puskás Andrásné, Szász Domokosné, Helmeczy Andorné. Leltáros: Rózsa Jánosné, Kustár Dánielné. Könyvtáros : Kertész LajosT A K € A Liszt Ferenc ír. Irta: HUBAY MIKLÓS Romain Rolland, a Nobel-dijas zeneesztétikus Wagner legnagyobb érdemének azt tartja, hogy „a világi zenedrámát elvezette a kereszt lábához, Parsifal miszticizmusához.“* Wagnernek valóban ez a müve az igazi Zukunftmusik, mert ebben nemcsak holmi harmóniai és kromatikai újításokat, hanem egy egész uj lelkiséget hozott. A XX. század lelkét. A materiális-individuális korszak kellős közepén finom művészi sejtelemmel megérezte annak a lelkibb korszaknak a keltét, mely a maga igaz valóságában csak fél évszázad múltán, a világháború után kezdett valóraválni. Ezért igaza van Rollandnak. De még sincsen igaza. Mert, aki viszont Wagnert vezette el a Kereszt lábához, az már Liszt Ferenc volt. Mikor Lisztnek Krisztus-oratóriuma, ez a katakombái mélységű és gótikus ivelésü kompozíciója megjelent, Wagner még csak akkor fogott hozzá Parsifalnak a szövegirásához. És Parsifal, ez a legnagyobb misztikus zenedráma szinte csak egy dramatizált Liszt-oratórium. Wagner ebben nem *H. R.: Musiciens d’ autrefois. né, Pásztor Lajosné. Jegyző : Czecz Ilona. Pénztáros: Vidíts Mária. Titkár: Kustár Dániel. Segédtitkár: Szász Erzsébet, Varga Etelka. Ügyész : dr. Jantsovits Emil. Azután megválasztja a közgyűlés az egyes szakosztályok vezetőit és segítő tagjait, majd pedig a választmány tagjait. A választmány tagjai lettek : özv. Borbély Gáborné, Bölcs- házy Zoltánná, Frankó Flóra, Náday Jenő- né, Tremkó Józsefné. Nagy Sándorné, Mészáros Gáborné, Szaplonczay Sándorné. Az egész választás a legnagyobb megértéssel folyt le. Az egész tisztikart és választmányt egyhangúan választotta meg a közgyűlés. \ A választás után Harsányi Pál esperes tartott a szép közgyűléshez méltó beszédet. Isten segítségével, — mondta — ismét egy munkás és áldozatos év telt el egyesületünk életében. Ez az egyesület egészen a leikéhez nőtt. Szívből köszöni meg az elnök és a. tisztikar működését. Nem tudja megmondani, mit csodáljon jobban : az elnök végtelen szeretetét, a titkár pontosságát, a pénztáros gondosságát, általában minden jelentés lelkiismeretes, bizakodó hangját. Remek hasonlatban mutatja fel az elnök és az egész tisztikar szeretetmunkáját. Köszöni az odaadó, hűséges szeretetet és azt kéri a jövőre is. Szivbéli örömmel köszönti a vendég nőegyleteket, a rom. kát. Szociális Misz- szió és az ág. hitv. ev. Nőegylet kiküldötteit. Ha másban különbözünk is, de a magyarságban és a keresztény szeretetben egyek vagyunk. Szeretet és egyetértés kösse össze ezután is egyesületeinket. A hitetlen világban nagy harc folyik, de nem a reformátusság ellen, hanem az egész kereszténység ellen. -A kereszténységet mindnyájunknak védeni kell ebben a harcban felekezeti különbség nélkül. Isten áldását kéri az egyésületre és a kedves vendégekre egyaránt. A 245. dicséret 10. versének elének- lésével ért véget a szép közgyűlés. Próbabár az Ipartestületben 3 án reggelig, belépődíj 80 fii ér, mamák nem fizetnek. STERN NÉ >21 s— :0 Kerékpár, gumi és alkatrész legolcsóbb Schillingernél. «28 2c . tett mást, mint hogy a zeués-énekes oratóriumot a cselekménnyel háromdimenziós „Gesamtkunst- werk“-ké építette ki. De a Parsifal-teremtö wag- neri lelkiséget már Liszt Ferencnek köszönhetjük. De az ilyen „post hoc ergo propter hoc“ bizonyíték mellett lélektanilag is csak Lisztnek roppant személyi varázsával magyarázhatjuk Wag nemek pálfordulását. Az atheista Bakunin és a nun kevésbé atheista Nietzsche barátjából csakis Liszt barátsága csinálhatott istenhivöt. Wagnernek ez a .lelki beirányitása Liszt számára nem valami apostolkodó magánügy volt. És még kevésbé az számunkra. Liszt muzsikájával prédikált, s ezért Wagner megtérése sem az ő személyes lelkiügyük, hanem egy zenetörténeti esemény. Mint minden esemény, ez is két részre osztja a történelmet. Az előtte lévő és az utána következő korszakra. És mint minden eseményt ezt is a két korszak mérlegelésével értékeljük. A zenetörténetnek, sőt a szellemtörténetnek ez a fordulója az 1866-os év. A Krisztus-oratórium megjelenésének esztendeje. Előtte hiába voltak valamikor Gergelyek, Palestrinák, Bach Sebestyének, Mozartok: katedrális muzsikájuknak lelke távoli emlék volt már csak. E korszak leghatalmasabb egyénisége, Wagner, egymás után éleszti uj életre a pogányságnak germán félisteneit, Götterdlimm r- ung. (Jellemző, hogy a Dämmerung szónak a németben két ellentétes értelme van.) Ezekre az istenekre mégsem a virradat derült, hanem az alkony borult. Mert feltámadt a művészetben is Az, aki az A szenvedő, beteg nőket reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes „Ferenc József“ keserü- viz 2—3 óra alatt könnyű, lágy bélkiürüléshez segíti és ezáltal igen sok esetben rendkívül jótékony hatással van a beteg szervekre. 59 59—* A Dobozi uradalomban 200 hold lucerna kiadó, holdanként első kaszálásra 40 P. > Fölvilágositást ad Reisz Lajos ©0 vendéglős Dobozon a hid mellett. r-< vei Apró zsarolási ügyek a törvényszék előtt (A „Békés“ munkatársától.) Mózes Sándor sarkadi fodrászmester még a múlt év végén eladta üzletét, később zsebóráját is Szilágyi Károly kartársának. A vevő adós maradt az óra árával, abban egyeztek meg, hogy február elsejéig kifizeti. Mózesnek kellett a pénz, többször elment érte Szilágyihoz, de 'eredménytelenül. Végre is, igen kellett a pénz, mérgében berontott Szilágyi üzletébe és nagy kiabálás közt felkapott az egyik asztalról egy hat pengő értékű hajvágógépet és azzal az ígérettel,r hogy az összes tükröket összetöri, ha nem kapja meg a pénzét, elrohant. Szilágyi zsarolásért jelentette fel Mózes Imrét, akit a törvényszék bűnösnek is mondott ki a bűncselekményben és ezért huszonegynapi fogházra ítélte, tekintetbe véve azt a súlyosbító körülményt, hogy a szegedi törvényszék Mózest tavaly izgatásért tizennégy- napi fogházra ítélte. Mózes Imre az Ítélet súlyossága miatt felebbezést jelentett be. K. Szabó Mihály vésztői ember, kétkézi munkával keresi feleségének és hét gyerekének a kenyeret, ami azt jelenti, hogy mostanában nagyon rossz sora van a népes családnak. Nagyon neki lehetett keseredve a nyáron K. Szabó Mihály, mert tavaly julius elsején levelet irt Petry József vésztői gyógy. időn kívül örökké él. 1866. Anyagtalan létének a zene lett legtisztább, legtöretlenebb tükrözője. Aki eddig a Sigfriedben tsstetöltött faji istenséget imádta, az is térdrehul- lott most a Grál-edéuynek rubinvörös titka előtt. De nemcsak Wagner, hanem Franck Cesar, D' Indy, Perosi, Elgar, Bruckner mindannyian Róla szólnak. Uióbb Verlaine és Ady is meglátják, hogy „nagy fehér fényben jön az Isten“, Paul Claudel pedig már elébe is indult. Bergson és Papini a bölcselet utján közelítik; az olasz novocentisták pedig igyekvő ügyességgel próbálják megragadni Benne azt. ami csak a véső és ecset számára hozzáférhető. 'Egyszóval Liszt Ferenc óta az „öncélú művészetnek“ Ő az ideálja, célja pedig az, hogy ennek az öncélú világnak is Ő legyen a célja, ideálja. S az is lesz. Mert a művelődéstörténet tanúsága szerint minden művészeti valóság előbb-utóbb éle- tes valóságra válik Ezért legigazabb igazsága az esztétikának Wilde paradoxona, hogy „az élet utánozza a művészetet,“ Mindezeknek alapján hisszük, tudjuk, sőt már látjuk i«, hogy ezek a művészeti álmok lassanként az életben is megtestesülnek. Ennek a művészetben már élő és az Életben pedig eljövendő lelkibb korszaknak első esztendeje az 1866-os év volt. A Krisztus-oratórium volt a modern spiritualizmusnak első öntudatos megnyilatkozása. ..........
