Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-04-21 / 91. szám

1936 április 21 BÉKÉS 3 Két nő veszélyes útja az autóbusz tetején Csaknem lekéstek a filléres gyors szanatóriumi és sarkadi utasai (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A fil­léres gyorssal, mint minden alkalommal, va­sárnap is több olyan utas érkezett, akik a József szanatóriumba, vagy Sarkadra utaztak tovább a Mavautnak az állomásról indított különjárataival. A kiutazás simán, minden zavar nélkül történt, visszautazáskor azonban kellemetlen zavarok támadtak. Elsősorban is az autóbuszokon kevés volt a hely és a leg­utolsó kocsin például két nőutas vékony kosztümben, fenn a tetőn, egy utas pedig a a kocsi pótkerekén állva tette meg veszélyes útját a szanatóriumtól a gyulai állomásig. Másik igen kellemetlen momentuma volt a visszautazásnak az a körülmény, hogy a legutolsó kocsi olyan későn indult ei Sar­kadról és következéskép a szanatóriumból, hogy az utasok a legnagyobb izgalomban voltak s szinte bizonyosra vették, hogy le­késnek. Mindössze 5 perc volt még a vonat indulásáig, amikor a kocsi elindult a sarkadi országút Józsefszanatórium felé betérő kiága­zásától. Az utasok le is késtek volna, ha a szanatóriumból be nem szólnak telefonon s nem jelzik a kocsi érkezését, illetve azt, hogy csak néhány perces késéssel tud a kocsi befutni. Kizárólag az állomás- és vonal-főnökség előzékenységén és megértésén múlt, hogy mintegy 40 utas le nem késett s nem került úgy anyagi, mint kényelmi szempontból igen kellemetlen helyzetbe. Nem értjük, miért nem indították el idejében a sarkadi járatot s miért csak akkor, amikor már lehetetlen volt beérni az indulás idejét ? Annyival is inkább hamarabb kellett volna indítani, mert az esetleges defektet is számításba szokás ilyen esetekben venni. Abban a reményben tesszük ezt szóvá, hogy a jövőben a kocsikat idejé­ben fogják indítani s nem kell az utasoknak felesleges izgalmakat és fáradalmakat kiáll niok azért, hogy visszajussanak Gyulára. Az utasoknak sincs szükségük arra, hogy izgal­makat álljanak ki és Gyulának sincs szüksége arra, hogy innen bárki is rossz emlékekkel távozzék. A filléres vonat vendégei különben igen hangulatos körülmények között vettek búcsút a szanatóriumtól. A gyulai frontharcosok fuvószenekara, amely este a szanatórium ebédlőtermében hangversenyezett, zeneszóval kiment velük a sarkadi országúiig s ott, amig a kocsi megérkezett, zenével szórakoz­tatta őket. Lrallit I tÉfOÉjÉt Az elmúlt évek folyamán a kamarák és a többi érdekképviseletek állandóan hangoz­tatták a kereskedelemügyi miniszter előtt, hogy a telefondíjak túlságosan magasan vannak megállapítva. Pabinyi Tihamér még kereskedelemügyi miniszter korában utasította is a posta- es táviró vezérigazgatóságát, hogy a panaszok ügyében tartson tárgyalást a kamarákkal. A lefolytatott tárgyalás alap­ján a vezérigazgatóság előkészítette a tele­fontarifák revíziójának tervezetét, amely a helyi és távolsági beszélgetések dijának le­szállításáról intézkedik. Félhivatalos jelentés szerint a kereskedelemügyi miniszter most ezt a tervezetet egyes vonatkozásokban ki- sérletkópen életbe fogja léptetni s ennek a kísérletnek eredményétől függ a dijak vég­leges leszállítása. Az alapdíjak számottevő leszállítását a miniszter nem tudja kilátásba helyezni, mert ezek a beruházási költségek fedezésére szolgálnak. hírek. A képkeretlécgyár közgyűlése A gyulai képkeretlécgyár folyó hó 19-én délelőtt 10 órakor tartotta Czinczár Dezső elnökletével évi rendes közgyűlését a gyár hivatalos helyiségében, a rész­vényesek élénk érdeklődése mellett. A múlt év üz­leti eredményeiről szóló igazgatói és felügyelőbi­zottsági jelentést, valamint a törvény által előirt alapszabálymodositást a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Bejelentette Cdnczár Dezső vezérigaz­gató, hogy a gyár mint minden évben, minta- gyűjteményével az idén is résztvesz a nemzet­közi vásáron. A Gyulai leventék gyűlése. A gyulai Levente Egyesület Szeutkereszty Tivadar uyugalmazott m. kir. tanfelügyelő elnökete mellett négyszáznál több levente tag jelenlétében április 19-én tartotta meg gyakorló terén évi rendes közgyűlését. Oroszország külíorgalma januárban. A most közzétett statisztika szerint a szovjet januári kiil- forgalma úgy a multév decemberi, mint a multév januári összes forgalommal szemben igen erősen csökkent. Januárban az összes külforgalom értéke 31.97 (multév decemberében 38,17, januárjában 62.54) millió rubel volt. Így tehát a csökkenés a megfelelő időszakkal szemben 18.9, illetve 7.20 százalék és a csökkenés főoka a kivitel hanyatlása, ami viszont a devizakorlátozó államokkal szemben megszorított korlátozásokra vezethető vissza. A kivitel értéke januárban 14.29 (37.20 — 23.42) millió rubel volt, amivel szemben a bevitel értéke 17.68 (25.34-14 74) millió rubelt ért el. Ez el­lentétes fejlődéssel összefüggésben a szovjet ja­nuári külforgahnának mérlege két esztendő óta először zárult 3 38 millió rubeles passzív egyen­leggel. Gyógyszertári inspekció. Folyó hó 16-tól 30 ig vasárnap és éjszaka a Wieland féle gyógy­szertár tart inspekciót a Kossuth-téren. KÉRJEK öu is bevásárlási könyvecskét a TANAI divatházában, ahol minden hitelképes egyén 6 havi hitelt élvezhet. 422 16-* Kereskedelmi szerződés Csehszlovákia és Uruguay között. Csehszlovákia és. Uruguay között keretmegállapodás alakjában kereskedelmi szer?ö- dés létesült, amely a legtöbbkedvezményes zára­dékot tartalmazza. Ezt megelőzőleg március 6-án a két állam között fizetési megállapodást kötöttek, amely Csehszlovákia Uruguayba irányuló kivitelét lesz hivatva elősegíteni. Csehszlovákia bevitele Uruguayból 1935-ben 16.4 millió csehkorona volt, amig odairányuló kivitele mi .düssze 4.1 millió csehkoronát ért el. A filléres gyors nem indul vasárnap Sze gedre. Ftövid hírek (A „Békés‘‘ tudósítója jelenti.) Szom­baton délután Budán, a Lévay-utcában egy bontás alatt lévő ház egyik fala leomlott s Danes László épitési vállalkozót maga aiá temette. Danes vasárnap reggel meghalt. — Kottler Sándor dr. tiszaruci körorvos mor­fiummal megmérgezte magát. Meghalt. — Hejőcsabán egy 1.8 éves diák forgópisztoly- lyal mellbe lőtte magát. Kórházbaszállitása közben meghalt, tettének oka ismeretlen. — A budapesti Bethesda-kórház tetőzete ki­gyulladt. A tüzet félórai munka után elol­tották. — A sopronkőhidai (egyházból négy fegyenc megszökött, s osztrák területre me­nekült. A fegyencek az egyik község hatá­rában csendőrjárőrrel találkoztak s lopott fegyvereikkel sortüzet adtak le a csendőrökre. A csendőrök viszonozták a tüzelést, s az egyik fegyenc, Kalányos Ferenc, életveszé­lyes sebbel maradt a küzdőtéren. Társai el menekültek. Az osztrák csendőrség nagy aparátussal üldözi őket. — Zichy István gróf, 49 éves földbirtokos megmérgezte ma gát s vasárnap este a Rókus-kórházban meghalt.. Tettének hátterében családi és anyagi körülmények állanak. Emésztési gyengeség, vérszegénység, leso- ványodás. sápadtság, mirigybetegségek, ekcémák, furunkulusok eseteiben a természetes „Ferenc Jó­zsef keserüviz gyorsan szabályozza a belek any- nyira fontos működését és a vért biztosan felfris­síti. Az orvosi tudomány számos vezérfit meggyő­zött arról, hogy a valódi Fereuc József viz mint alapos és kellemes hashajtó mindig kitünően be­válik, miért is szoptató nőknél elválasztáskor ki­terjedten alkalmazzák. 50 70—* Szentesen pénzért mérik a csongrádi „cso­dákul“ vizét Még a régi jó békevilágban 1912- ben ásták Csongrádon azt a kutat, amelyet ma „csodakutnak“ neveznek. Ez a gémeskut nem messze vau a csongrádi vasútállomástól az úgy­nevezett patikafóldön, amelynek a vize csodálatos­képen gyógyító jellegű. Vize kesernyés, pezsgő, sokak — még az orvosok szerint is kitűnő gyógy- erejü és bizonyos vonatkozásokban felülmúlja Karslbald és a többi külföldi gyógyfürdők gyógy­vizeit. A csongrádi kutból bárkinek szívesen ad­nak teljesen ingyen vizet és mint értesülünk, Szentesre hordószámra viszik az ingyen gyógy­vizet és most az egyikjf szentesi polgár felcsapott keserűiizárusnak és literenként 12 fillérért méri el. De hangsúlyozza, hogy nem a vizet fizetteti meg, hanem a fáradtságát. A csongrádi „csodakút“ tulajdonosa bárkinek ingyen ad bármennyi keserű- vizet, amit pénzért nem adhat, mert ahhoz külön­böző engedélyek szükségesek. Szolnoki halászok öröme. A szolnoki tiszai halászok ismét dús zsákmányra tettek szert: há­romnegyed mázsás harcsát fogtak a Tiszában. A harcsát az egyik nagy budapesti étterem vette meg. Valódi Borsalino olasz nyúlszőr és Jó- séf Pichler gráci lóden-kalapok kizárólag csak VERES LAJOS cégnél kaphatók. 425 16—* A fehérneműkészités továbbra is szabad ipar marad. Ez év elején a Baross Szövetség azzal a kérelemmel fordult az iparügyi miniszter­hez, hogy a fehérnemükészitést a képesítéshez kötött iparok közé sorozza, A miniszter a kérelem ügyében most döntött és azzal az indokolással utasította el a kérelmet, hogy a fehérneműkészités nem olyan természetű ipar, amelynek elsajátításá­hoz tanonci és segédi minőségben éveken át szak- bavágó munka végzése volna szükséges, ezenfelül a kérelem teljesítése, szociális szempontból sem volna kívánatos, mert a képasitéshezkötés elzárná annak lehetőségét, hogy az arra rászoruló nők a fehérnemükészitő ipar gyakorlása révén megélhe­téshez jussanak. Feivétel a siketnémák internátnsába. A váci kir. orsz. siketnéma internátusos intézetbe az 1936—37 évi jövő iskolai évre felvételt nyerhet­nek — az ovodai tagozatba 4 6, az előkészítő osz- tálybi 6 8, az I. osztályba 7-10 éves — oly siket­néma gyermekek (vagyontalanok ingyenesen) akik­nek a siketségen kivül más testi vagy szellemi fogyatékosságuk nir.es. Közelebbi felvilágosítással s a felvételboz szökségez nyomtatványokkal kész­séggel szolgál az intézet igdzgatósága. Vác, Kons­tantin tér 6. szám. Lichtmann és Dixi cipő divat kiilönle- ges-égek kizárólag VERES LAJOS cégnél kap­hatók. Törekvés bevásárlási helye. 424 16—* Az nj román költségvetési törvény jelenté­kenyen emelte az adóterheket, ezenfelül bélyeg és aviatikái illetékeket léptetett életbe, ami nagy­mértékben emeli a kereskedelem és az ipar terheit. Az uj közigazgatási törvény is hozzájárul a köz­terhek fokozásához. Ez a helyzet — román gaz­dasági szakemberek megítélése szerint — Ro­mániában feltétlenül újabb drágulási folyamatot fog megindítani, mert a kereskedelem és ipar igyekszik a fogyasztókra áthárítani a terheket, mert hiszen a régi közterhek is jelentősen csök­kentették a vállalatok rentabilitását.

Next

/
Thumbnails
Contents