Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-04-21 / 91. szám

LXV1II évfolyam 91. szám Kedd Gyula, 1936 április 21 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér ii*<ieté8i díj elör<* Hzrteiidö. T21? ÍZ f? Q POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Ilobay lános könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Sorozatos győzelmekkel tőrnek előre az olasz csapatok Abesszíniában (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Az északi fronton aratott sorozatos győzelmek után az olasz csapatok most a déli fronton is nagyszabású áttörést hajtottak végre s Graziam tábornok haderői megkezdték a döntő offenzivát az ogadeni tartományban Harrar ellen. A déli fronton megindult döntő támadás első csatája vasárnap győzelmesen befejeződött s az olasz csapatok három napig tartó véres ütközetben teljesen felmorzsolták az ogadeni fronton felvonult abesszin had­erőket, amelyek Nasibu herceg hadseregének jobbszárnyához tartoztak. Az olasz haderők előőrsei vasárnap este már elfoglalták Birkut községet, amely Harrar közvetlen környékén fekszik s nyitva áll számukra az ut a déli front legfontosabb statégiai pontja : Harrar vára felé. A Gora Vádi völgyében aratott győze lem vasárnap estig már hetven kilométerrel vitte előbbre az olasz vonalakat. A győzel­met az olasz hadvezetőség főképpen a libiai hadosztály halálmegvető bátorságának köszön­(A „Békés“ munkatársától.) A békés­megyei ipartestületek körzeti szövetsége vasárnap délelőtt nagygyűlést tartott a gyu­lai ipartestület székházában. A nagygyűlésen az egész megye iparossága képviselve volt, legnagyobb számban a békéscsabaiak jöttek el, a gyulaiak feltűnően kevesen. Gyulaváros nyolcszáz iparosának talán a huszadrésze, ha részt vett az iparosság egyetemes nagy kérdéseit tárgyaló gyűlésen. Tiz órakor nyitotta meg a nagygyűlést Kovács Mihály körzeti elnök. Mellette fog­lalnak helyet a zöldasztalnál Fáry István m. kir. ipari főfelügyelő, a rendőrség képvisele tében dr. Borsoss Béla rendőrkapitány, az iparhatóságot dr. Horányi Márton városi al­jegyző, az Ipokot Szeghalmi László titkár képviseli, a megyei ipartestületek vezetői közül ott ülnek Barát István gyulai, Lipták Pál békéscsabai, Gubicza Sándor orosházi, Kiss M. Lajos békési, vitéz Süldy József sarkadi, Mészáros Gergely dobozi ipartestü­leti elnökök, a jegyzőkönyvet Elekes Gyula békéscsabai ipartestületi jegyző vezeti. A Hiszekegy elmondása után Kovács elnök indítványára a nagygyűlés tiltakozását fejezte ki a huszonötévre szóló francia béke­terv ellen és kimondta, hogy Bornemissza Géza iparügyi miniszternek és Papp József Ipok-elnöknek az iparosság éidekében tett eredményes működésűkért köszönetét mond és őket táviratban üdvözli. ■ Dr. Szeghalmy László vázolta azokat az eredményeket, amelyeket a miniszter rövid működése óta is az iparosság helyzetének emelése érdekében a legnagyobb jóindulattal heti. Graziani tábornok külön napiparancsban fejezte ki legnagyobb elismerését a libiai katonáknak. Suvich külügyi államtitkár a következő táviratot intézte a Népszövetség főtitkárá­hoz : Graziani tábornok értesitett arról, hogy Liberati repíilőezredest dum-dum-lövedék igen súlyosan megsebesítette, egy dubat katonát pedig az abesszin csapatok megférfiatlanitot- tak. Az ezekről az újabb abesszin kegyet­lenségekről szóló bizonyító fényképeket rög­tön továbbítom, mihelyt megérkeznek. Kérem, értesítsék erről a Népszövetség tagállamait, mert kötelességemnek tartom, hogy felhívjam figyelmüket azokra a tényekre, amelyek bi­zonyítják, hogy az abesszin csapatok továbbra is megszegnek minden szerződést és emberies­séget. Ezzel a távirattal kapcsolatban érde­kes megjegyezni azt, hogy Liberati repülő­ezredes hozta annak idején Magyarországra az olasz kormány ajándékát, az „Igazságot Magyarországnak“ nevű repülőgépet. és segiteniakarással biztosított. Az Ipok is mindent megtesz a súlyos helyzet javításáért. Két életbevágó kérdés vár még mielőbbi megoldásra : a kontárkérdés és az árrombo­lás kérdése. Ma az a helyzet, hogy az iparos a mai kenyérért nem törődik a holnappal és olyan áron vállalja a munkát, hogy tönkre megy ő is, a többi is. Kovács elnök tárgyilagos hozzászólást kér a résztvevőktől és végigtekint az eddigi nagygyűlések munkáján. Megállapítja, hogy az évtizedes küzdelem eredménye az ipar törvény 4 és 47 szakaszai, javult az iparos­ság hitelügye is, a kormány felemelte az ipari kölcsön összegét, miáltal most nagyobb réteg juthat hozzá. Még nem valósult meg, de Ígéretet tett már a kormány arra, hogy az iparos székházak építési költségeit átvál­lalja. Megoldásra váró kérdéseink még a kereskedelmi és iparkamarák szétválasztása és a kontárkérdés. A tárgysorozat első pontjának Barát István, a gyulai ipartestület elnöke volt az előadója. A kézmüiparosság helyzetéről, mun- kaalmak teremtéséről és irányárak bevezeté­séről beszélt. A baj az, mondta, hogy az ország nem fogyasztóképes Ezt kell megteremteni, ez az egyetlen menekülés a mai rettentő helyzetből, amelynek legelsősorban az iparos­ság az áldozata. Az ipar munkanélkülisége kényszeríti a segédeket az önállósulásra, majd az árrombolásra, amely az egész iparos­ság sírját ássa. Súlyos sérelme az iparos­ságnak, hogy a közületek ma is házilag, inségmunkával végeztetik legnagyobbrészt a mnnkákát. Határozati javaslatában az irány­Megjelenik mindennap. árak és a kontárkérdés gyökeres megoldá­sát és azt kívánja, hogy a közszállitásokban ne a legalacsonyabb, hanem a középarányos ajánlattevőnek adják a munkát. A közszál- litási szabályzat mai végrehajtásának az az eredménye, hogy az árromboló kapja' a munkát. Gubicsa Sándor (Orosháza) az iparos adósságok rendezéséről beszél és az ipa­rosság részére is olyan elbánást kiván, mint a minővel a gazdákat megsegítették. Ami jár a gazdának, mondta, jár az iparosnak is. Az adósságrendezés sürgősen kell, külön­ben az egész iparosság inségmunkára jut. Az inségtnunkások fele máris az iparosokból kerül ki, pedig az iparosság egyik épitő rétege az országnak, jó hazafi, megérdemli a kormány segítségét. Gubicza beszédét sűrűn megszakították a viharos közbeszólások, különösen amikor az Oti-terhekről beszélt. Az iparosnak a falat kenyérről kell lemondania, állapította meg a szónok, hogy fizethesse az Oti-járu- lékot. A most lefolyt hátraléktörlési eljárás nem felel meg a hozzá fűzött várakozásnak, az iparos ma nincs abban a helyzetben; hogy egy összegben akár tiz pengőt is fi­zetni tudjon. Határozati javaslatában az adósságrendezés sürgős megoldását kéri. Kiss M. Lajos (Békés) a kereskedelmi és iparkamarák szétválasztását és a kéz­műves kamarák felállítását kivánja. A tanonc- oktatás reformját is sürgeti. Schriffert Márton (Gyula) a segéd­nélküli, hatvanéves iparos adómentességét kivánja addig is, mig a nyugdijkérdés elin­téződik. A hozzászólások során Nyilas András (Békéscsaba) azt hangsúlyozta, hogy nem elég csak panaszkodni, meg kell jelölni a segítés útját is. Az is baj, hogy az ipok egy sóhivatal, amely nem járul hozzá, hogy a mai katasztrofális helyzet megoldassék. Kanczi Emil (Békéscsaba), Leel-Össy Gyula (Békéscsaba), Balog Endre (Gyula) és vitéz Süldy József (Sarkad) hozzászólása után dr. Szeghalmy László Ipok-titkár azt emelte még ki, hogy az iparosság egyik legnagyobb baja a szervezetlenség és hogy nincs elég képviselője a parlamentben. Az Ipok mun­káját is az nehezíti meg, hogy amikor valamely kérdésben sorompóba lép, az ipa­rosság nagy része ellenakcióba kezd. Sok a széthúzó erő, sok a honmentő idea. Azt meg kell állapítania a tárgyilagos bírálat­nak, hogy a miniszter hivatása magasla­tán áll. A Indítványokat tárgyaltak még, majd dél­után két órakor véget ért a nagygyűlés. Utána az ipartestület éttermében közebéd volt. Várható időjárás a következő hnszonnégy- Órára : a fagy veszély kissé csőiken, —3 fokot meghaladó fagy már csak a Tisza vonalától ke­letre valószínű. A nappali hőmérséklet kissé emel­kedik. Délnyugati légáramlás mellett néhány he­lyen kisebb záporszerű eső lehetséges, ma főleg á kora délutáni órákban, holnap esetleg délután. Az iparosság égető kérdéseit tárgyalták az ipartestületi nagygyűlésen

Next

/
Thumbnails
Contents