Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-04-19 / 90. szám
LXV1II, évfolyam 90. szám. Vasárnap Gyula, 1936 április 19 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér fürdetés] dij előre, /izetetido. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal (lyalán, Városház-utca 7. sz. i><>bay lános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Szerkesztő: NAtfY RUSZTÁV Oegjelenik Mindennap. „Annái szebb a falu, annál szebb a város, Minél több utcája, ablaka virágos.“ A belügyminiszter által a napokban adott elismerő okiratok díszítésében olvashatók ezek a sorok. Az okiratot azok kapták, akik községük fásítása és kertesitése terén „dicséretes, nemes tevékenységet fejtettek ki.“ A belügyminiszteri elismerés azonban nemcsak jutalmazni kívánta az arra érdemeseket, hanem egyben ösztönzést is kíván adni vele másoknak. A poetikus verssoroknak most, ezen a virágos, illatos tavaszon különösen szép hangzásuk és szívhez szóló zenéjük van. Most. amikor a kertek fái virágba borultak és a virágágyakban kipattantak a tavaszi virágok kelyhei. ezek a sorok mélyebb nyomot kell, hogy hagyjanak a lelkekben. Most igazán látszik a kertes udvarok és a kertek virágainak szépsége s egyben a vers igazsága, remélhető tehát, hogy a költő megállapításait, amelyeket a miniszter is rájegyeztetett a virágszeretők diplomájára, a közönség szivébe fogadja s annak igazságát nemcsak vallja, hanem tettekkel bizonyítja is. Gyulán, ahol a kertesi- tés mozgalma, sajnos, lényegesen aláhanyat- lott, s ma már csak igen kevés ház előtt gondozzák a virágszegélyeket, különösen kívánatos volna, ha a miniszteri diploma jelmondatát minél többen szivükbe fogadnák és programúkká tennék. A virágkultusz, a virág szeretete és megszerettetése nemcsak szemnek való, hanem a léleknek és a szellemnek is, mert a virág szépsége hatással van a kedély és a lélek fejlődésére is. Ha igaz, aminthogy igaz, hogy rossz ember nem lehet, aki a virágot szereti, úgy a virágkultuszra ma fokozott szükség van. Rá kell nevelni az embereket a virág szeretetére, s ezt a munkát már az iskolákban meg kell kezdeni. Aki a virágok szépségét meg tudja látni, akit illatuk és szinük csodálatba tud ejteni az előtt, aki a szines kelyheket és az illatokat a föld fekete rögeiből elő tudja varázsolni, az sohasem lehet fennhéjázóvá és rossz szándékú embertársaival szemben. Nemcsak a külszin. a város tetszetősebb külseje érdekében szükséges tehát, hogy a virágkultusz minél szélesebb körben elterjedjen, hanem azért is, hogy belsőleg is nevelje és nemesítse az embert. Igen szép volna, ha az iskolák is bekapcsolódnának a virágositás mozgalmába s növendékeik körében házi kiskertversenyeket rendeznének. Igen kedves volna továbbá az is, ha a virágositás gondolata a cserkészet körében is meleg otthonra találna és cserkészeink, különösen a nyári szabadság idején, amikor a tanulmányok nem kötik le idejüket, rendszeresen és fogadalom- szerüen, utcáról-utcára járva, megszervezett csoportokban gondoznák, gyomlálnák és öntöznék a házak előtti virágszegélyeket. Nem szabad megtörténnie annak, hogy a virágszegélyek elgazosodjanak s a szines virágok helyét csalán és paréj verje fel. Nemcsak azért, mert-azt a szem nem szívesen látja, hanem azért is, hogy a fiatalabb generáció ne lássa benne a felnőttek szalmaláng-lelke- sedését és fásultságát, hanem azt lássa, hogy -a. virágápolás-és virágszeretet kötelesség és lelki szükséglet s abban neki is részt kell vennie. A virágápolás és a faültetés egyben az önzetlenség bizonysága és gyakorlása is, mert a virágban és a fában nemcsak az ültető és gondozó, hanem mindenki és nemcsak a jelen, hanem a távoli jövendő is örömét fogja lelni. Virágmagokat kell szórnunk a rögök alá, hogy szines kelyhek nyíljanak fölöttük, hogy legyen mi fölé odahajolnunk s szinük és illatuk csodáját lelkűnkbe boesát- ván, kinn az utcán is megalázkodnunk Isten előtt. Kelten is megfelebbezték az igazoló-váiasztmány határozatát (A „Békés“ munkatársától.) Mint ismeretes, az igazoló-váiasztmány a községi választások ellen benyújtott petíciókat elutasította. A választmány elutasító határozatát, mint az különben előrelátható is volt. meg- felebbezték. Két felebbezést nyújtottak be, az egyiket Schmidt Iván, a másikat Marik Dénes dr. A kisgyüléshez intézett felebbe- zésében Schmidt Iván ugyanolyan indokok alapján a rendes és póttagságoknak a szavazatok száma szerint való fölcserélését kéri, amint azt a választás ellen beadott petíciójában tette. Marik Dénes dr. a kisgyüiéstől az egész választás megsemmisítését kéri, ugyancsak a petíciójában felsorakoztatott érvek alapján. A felebbezéseket előreláthatólag a kisgyíilés májusi ülése tárgyalja. Itt említjük meg, hogy a tisztújító- közgyűlésnek a fogalmazói jelölésre, illetve a két fogalmazó megválasztására vonatkozó részét Titz Béla dr. szintén megfelebbezte a törvényhatóság kisgyüléséhez s felebbezé- sét valósziniileg ugyancsak a májusi ülés fogja tárgyalni. Negfeneklett az olasz-abesszin békekiséiiet (A „Békés“ tudósitója jelenti.) A Idas bizottság pénteki döntőjelentőségii ülésén az angol delegáció merev és rideg olaszellenes álláspontját a francia diplomáciának és Ausztrália főmegbizottjának, Bruce miniszter- elnöknek sikerült megingatnia Olaszország javára. Bruce azt javasolta a ld-as bizottságban résztvevő hatalmak delegátusainak, hogy szólítsák fel Abessziniát a Keletafri- kában előállott tényleges helyzet elismerésére, mert más utón nem lehet rendezni az abesz- sziniai viszályt. Bruce javaslatát nemcsak Paul-Boneour francia népszövetségi miniszter, hanem a Idas békéltetőbizottságban képviselt többi állam megbízottjai is magukévá tették és igy Anglia nem tarthatta fenn eredeti álláspontját, amely nem számolva az olasz hadsereg döntő győzelmeivel, kitartott Abesszinia területi sérthetetlenségének elve mellett. Madariaga pénteken délben magához kérette az abesszin megbízottakat és felszólította őket, hogy tanúsítsanak engedékenységet és ismerjék el a tényleges helyzetet, más szóval azt, íiogy az elfoglalt területek felett Olaszországnak van joga dönteni és azokra nézve az érdekelt hatalmakkal tárgyalásokba bocsájtkozni. Az abeszin kiküldöttek kijelentették, hogy ebben a kérdésben csak azután adhatnak választ, ha előzőleg kormányukkal érintkezésbe léptek. Ilyen előzmények után érthető izgalommal ült össze pénteken délután négy órakor a ld-as bizottság. A bizottság titkos ülésén Madariaga a bizottság elnöke az összes delegátusok legnagyobb meglepetésére közölte, hogy az abesszin delegátusoknak a négus- hoz intézett megkeresésére teljesen elutasító válasz érkezett: — Abesszinia nem hajlandó a tényleges helyzet elismerésére és úgy az olasz békejavaslatokat, mint Bruce javaslatát teljes egészében elutasítja, Ezek után a ld-as bizottság nem tehetett egyebet, mint hogy megállapította, hogy a bizottság megbízatását megszűntnek tekinti, mert az olasz-abesszin békekisérlet Abesszinia hibájából megfeneklett. A genfi eredménnyel a francia sajtó a legteljesebb mértékben meg van elégedve Annak sikerét, hogy az újabb megtorlások veszélyét sikerült elkerülni, Paul Boncour- nak tulajdonítja, azt pedig, hogy Genfben nem győzött a merev angol álláspont, Mussolini újabb diplomáciai sikerének tekinti. Az angol lapok szintén engedékenyebb hangon kezdenek Írni s a Morning Post is azt kérdezi már vezércikkében, hogy nem volna-e jobb végleg szakítani a megtorlás politikájával ? Franciaország a helyzet ilyetén való kialakulásában a megfontolás szellemének diadalát látja s őszintén és megkönnyebbült szívvel örül annak, hogy nem kényszerült a London és Róma közötti választás kényelmetlen útjára. Meggyilkollak hal horvát diákot (A „ Békés“ tudósítója jelenti.) A. horvátországi Remete faluban egy többszáz főből álló földmives tömeg behatolt Mihalovics volt horvát bán házába, hat diákvendégét meggyilkolta, őt magát pedig súlyosan megsebesítette. A parasztok azt hitték, hogy a diákok makedón martalócok. akik ellen egész Horvátországban nagy a felháborodás egy horvát parasztpárti képviselő meggyilkolása miatt. A tévedésből elkövetett gyilkosság óriási izgalmat keltett egész Horvátországban. A nyugtalanság, amely kormányellenes tűn tetésekben robban ki, egyre válságosabbá teszi a helyzetet..
