Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-04-17 / 88. szám

LXV1II. évfolyam 88. szám. Péntek Gyula, 1936 április 17 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér Hirdetési díj előre fiíetendö. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP •Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Másfélóra alatt végzett tárgysorozatával a kisgyülés Szolnok • megye még mindig nem építette meg a mezőim* endrődi útvonal 3 kilo­méteres összekötő szakaszát (A „Békés“ munkatársától.) A vár­megye törvényhatósági kisgyülése folyó hó 16-án délelőtt vitéz Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán elnökletével ülést tartott. A tárgysorozat első pontjaként a Simai- csárdánál levő határhid átépítését tárgyalták. A Kondoros—Endrőd—Mezőtúr közötti út­vonalon, Békés és Szolnok-megye határán ve­zet át ugyanis ez a hid egy belvizlevezető csatornán s most az útépítés folytán a hidat le kell bontani, illetve másutt kell megépíteni. Ezért a vármegyének az uj hid megépité séhez bizonyos területeket megkell vásárol­nia. A kisgyülés hozzájárult, bogy a szük­séges területeket a vármegye négyszögölen- kint 60 filléres áron 2082 pengőért meg­vásárolja, megvásárolja továbbá 1500 pen­gőért a csárdaépületet is és azt, mivel az ut vonalába esik, lebontsa. Csernus Mihály felszólalásában kérte a főispánt, hogy az endrőd—mezőtúri útvonal szolnok-megyei 3 kilométeres szakaszának megépítése ügyében járjon közbe Szolnok- megye főispánjánál s kérje, hogy azt mi­előbb építsék meg, mert ha ez a 3 kilomé­teres szakasz is elkészül, Endrőd községnek és vele a vármegyének az ország fővárosa felé 30 kilométerrel megrövidül az útja. A főispán ezt meg is Ígérte. A 82 pontból álló tárgysorozat érde­kesebb és gyulai vonatkozású ügyeiben a következőkép határoztak :­Jóváhagyták Békéscsaba képviselőtes­tületének azon határozatát, amely szerint a II. o. aljegyzői állást I. o..aljegyzői állássá, illetve Tamássy Károly dr II. o. aljegyzőt I. o. aljegyzővé minősitik. Seiler Ferenc dr.-nak és két társának felebbezését, amelyet e ha­tározat ellen benyújtottak, elutasította a kisgyülés. Krizsán Mojsza gyulai ny. városi lovas­rendőr azzal a kéréssel fordult a képviselő- testülethez, hogy szolgálati idejét, amelyet midőn 1921-ben nyugdíjazták, csak 1908-ig számítottak be, teljes egészében vegyek te­kintetbe nyugdija megállapításánál. A kép­viselőtestület a kérelmet elutasította, mert a nyugdijszabályiendelet annak teljesítésére nem ad módot, mivel pedig a város nin­csen olyan anyagi helyzetben, hogy a kérel­met méltányossági alapon intézhesse el ked­vezően, kénytelen volt azt elutasítani. A kisgyülés a képviselőtestület határozatát jóváhagyta, illetve Krizsán felebbezését el­utasította. Békéscsaba város határozatát, amelyben az OTI részére telket adományoz, azzal a kikötéssel, hogy az OTI az átengedett tel- ‘ kén 1937-ig köteles Székhazát fölépíteni, Jóváhagyta a kisgyülés. -Ugyancsak jóvá­hagyta a képviselőtestületnek á tankötelesek CciiOoLg U^y 1 gUIlUUZdbdhdlv lilCgoZ«Ci VCj6CőC tárgyában hozott határozatát is. Gyula város képviselőtestületének hatá­rozatát a havi 80 pengős javadalmazásu mérnökgyakornoki állás megszervezése tár­gyában, valamint 548 pengős összegben két tiszti lakás lakbérkülönbözetének megtéríté­sét, ugyancsak jóváhagyólag vették tudomá­sul. Jóváhagyták azon határozatot is, amely szerint a város a katonazenekart a folyó évben 300, a következő években pedig visz- szavonásig évi 500 pengő anyagi támoga­tásban részesíti, az idei támogatás folyósí­tását azonban csak azesetben engedélyezve, ha annak folyósítására megfelelő fedezete lesz és ha a költségvetés jóváhagyottan a minisztériumból visszaérkezik. Kétegyháza község határozatát, amely­ben a róm. kát. és gör. kel. egyházközsé­geknek templom-épités céljaira 200—200 négyszögöl területet ad, jóváhagyólag vet­ték tudomásul. Több kisebb jelentőségű ügy letárgya- lása után fél 11 órakor már véget is ért a kisgyülés ülése. Még mindig sok hijja van az okszerű talajúm vetésnek, állapítja meg a gazdasági felügyelő jelentése (A „Békés“ munkatársától.) Márki Jenő vm. gazd. felügyelő a közigazgatási bizottság ülésén részletes jelentésben számolt be az elmúlt hónap gazdasági eseményeiről. Jelentését kivonatosan az alábbiakban ismer­tetjük : Március hónap időjárása az évszaknak megfelelően alakult, kevés csapadékkal, a havi .csapadék átlag 26.5—30 mm, helyen­ként 46 mm.-t is elérte. Általában pásztás esők voltak. Március hónap alacsony hőmér­séklete, a hó elején mutatkozó talajmenti fagyok után, ingadozás nélkül megtartotta „búza nevelő“ jellegét s a kései, ősszel még meg nem bokrosodott búzák is kitünően meg­bokrosodhattak. Ezzel szemben április hónapban, az el­múlt 8 nap alatt máris leesett 30 — 40 mm. csapadék, de ezt rendszerint száritó északi szél követte, amely minden eső után lehü- tötte a levegőt, sőt 6-ról 7-re virradó haj­nalra fagypont alá sülyedt a hőmérséklet és a lehűlés mérve szerint különösen a mély fekvésű kötött vizdus talajokon kisebb-nagyobb fagykárokat okozott. Az eddigi megállapítások szerint kár főleg a korai francia és kajszin barackban, korai körtékben van, helyenként a szőlőben is mutatkozik kisebb-nagyobb mérvű kár. Gazdasági növényeink között répában, bor­sóban, lenben, lucernásokban van fagykár. Az erős éjszakai lehűlés 8-ról 9-re vir­radóra megismétlődött s egyes helyeken az előző fagykárt még fokozta. Az őszi vetések helyzetét illetőleg ked­vezően kell a mai állapotukat megítélni. Jól átteleltek és erőteljes fejlődésben vannak. Lesoványodott, kellőképen nem gyom- mentesitett talajokon felverte a gyom sok helyen az őszieket. Helyenként számottevő fntrinka-kár észlelhető, sőt egyes helye­ken az ősei vetést ki kellett szántani és tavaszit vetni-helyébe. A kártétel legfőképen olyan helyeken észlelhető, ahol kalászost ka­lászos követett, ahol nincs észszerű vetésfor­gás és a föld előkészítésénél is sok hijja van az okszerű talajmivelésnek. A március hónapban fizetett napszám­bérek a vármegye területén a következőképen alakultak: férfi napszám 1.00—1.20 P. női „ 0.80—0.90 P. gyermek „ 0.40—0.50 P. Jelentem továbbá, hogy a vármegye gazdaközönsége részére kiutalt 2000 q. ta­vaszi árpa és 300 q. zab kölcsön-vetőmag, továbbá az idegen vármegyék szaporító gaz­daságaiból szállított 500 q. kölcsön-tengeri- vetőmag szétosztatott. Ugyancsak befejezést nyert a kedvez­ményes áru denaturált cukor és az igen kedvezményes áru. száraz cukorrépa szelet akciója is, amely a téli takarmányozást nagy­ban megkönnyítette. Meg kell emlékeznem az Alföldi Zöld­mező Szövetség Incernamag termelési ak­ciójáról is, melyet igen előnyös feltételek mellett, most indított meg a gyomai járás gazdaközövtsége között 104 kát. holdon. A vetőmagot és a műtrágyát a magtermelő gazdák kölcsönképen kapták, olyan formán, hogy annak egy részét a következő évi széna termésből, mig másik részét az 1938. évi magtermésből kell kifizetni. A Szövetség ál­tal a magtermelés céljaira szállított lucerna­mag, ősrégi, eredeti, fajtiszta, -mezőhegyesi, magyar lucernamag. Az állatenyésztés fejlesztésére, a buda­pesti tenyészállatvásáron Orosháza község részére 2 drb. telivér simenthali bikát vá­sároltunk 1900 pengőért. 1 drb. tenyészbikát pedig Szeghalom község részére 650 pengőért. Ugyancsak itt vásároltunk Szeghalom köz­ségnek 2 drb. mangalica tenyészkant 300 péngőért. A vármegye területén belül beszereztünk: Békéscsaba m. város részére 4 drb. bikát 2400 pengőért, Gyoma község részére 7, drb. i í ~ V

Next

/
Thumbnails
Contents