Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-01-12 / 9. szám
1936 január 12 BÉKÉS 3 Garancia mellett íioi kabátok és öltönyök Tisch Ernő 7 ÄT készítését vállalom ■■■<■ . — 5 Mit kell tudni a gyümölcsfák ültetéséről? Irta: MATUSEK GYÖRGY vm. gyümölcstermelési intéző. Gyümölcsfát ültetni mindenki tud, csak nem bizonyos, hogy jól. Az ültetéstől függ a fiatal fa sorsa, tehát a jó vagy rossz ültetésen áll vagy bukik a fácska további élete, fejlődése. A helyesen végrehajtott ültetésnél a csemete látszólagos akadályoztatás nélkül folytatja növekedését, mig a rosszul végzett ültetés után az oltvány fejlődése megakad, idöelött megöregszik és igy életképes fává nem vá ik. Éppen ezért úgy gondolom, nem lesz hiábavaló, ha a gyümölcsfa ültetésére vonatkozó tudnivalókkal megismerkedünk. Pajtamegválasztás kérdésében legjobb minden eseiben kikérni a szakember tanácsát, aki az adott körülmények figyelembevételével megmondja, hogy milyen fajtának a termesztése lesz rentábilis. Gyümölcsfák alakja. Haszongyümölcsösökben közepes törzsű (120 cm.) a legmegfelelőbb, mert ezek korábban teremnek, a fák alatti talaj művelését is lehetővé teszik, továbbá a fák ápolása, gyümölcsleszedése stb. könnyebb. Utak mellé azonban csakis magastörzsü fák valók. Az ültetés lombhullástól rügyfakadásig minden fagymentes napon történhet. Legajánlatosabb azonban az őszi ültetés, mert a gyökéren ejtett sebek, még az őszi és az enyhébb téli napokon beheggednek. Dió, mandula, őszibarack ültetése mindenkor tavasszal történik. Ugyancsak tavasszal ültetünk hideg, kötött talajokon is, mert itt a gyökérképzödés nehezen induí meg, sőt a gyökér emiatt penészt kap és könnyen rothadásnak indul. A fák ültetési távolsága különböző. Nemektől és fajtáktól függ. így pl. a besztercei szilva normális sor és tötávolsága tíxö m. Elhelyezése pedig lehet négyes és hármas kötésű. Legjobb, ha az ültetési gödör négyszög- alakú, melynek szélessége 140x140 cm., mélysége pedig 60, legfelyebb 7Ó cm. Ennél mélyebbről a földet nem emeljük ki, csupáu meglazítjuk és bennhagyjuk. Ha forgatott földbe ültetünk, itt ilyen méretű gödrök ásására nincsen szükség, mert forgatás által már kellően meglazítottuk a földet. A gödörásás úgy történik, hogy a felső ásórugó mélységű földet az egyik oldalra, az alsó talajt a másik oldalra dobjuk. Ültetésnél ezt fordítva hányjuk vissza a gödörbe. Ennek a gödörásási munkának pár hónappal meg kell előzni az ültetést. Ugyancsak az ültetés előtt néhány héttel hányjuk be a gödröt is. hogy a föld kellően leülepedve biztosítsa az ültetés sikerét. A föld behúzásánál a gödörből csak annyit hagyunk szabadon, hogy a gyökérzet arra állítva beleférjen. Trágyát az ültetésnél adni nem szabad, csakis a következő években. Ilyenkor a feltalajra elszórjuk és azt beássuk. Őszi ültetés előtt csak a gyökérzetet kell megmenteni, ami abból áll, hogy minden hibás, sérült, esetleg beteg részt levágunk úgy, hogy ilyen a gyökéren ne maradjon. Ugyancsak visszavágjuk a nagyon hosszú gyökereket is, aszerint, hogy milyen vastag és hosszú, ügyelvén arra, hogy arányban álljon a korona magasságával. A korona — rész visszametszése mindenkor tavasszal történik, amire más alkalommal térünk ki. A gyökér - metszést úgy végezzük, hogy a metszési felület merőleges legyen azért, hogy az minél hamarabb beheggedhessen (kalluszt képezzen). A nagy sebeket éles késsel simára faragjuk, a vékonyabbakat metszöollóval vágjuk vissza, ezután agyaghabarcsba (pépbe) mártjuk, hogy az a gyökérzetet egyenletesen bevonja. A pépnek olyan sűrűnek kell lenni, hogy jól tapadjon. Ezek- után következik a tulajdonképpeni ültetés. Itt a legfontosabb az, hogy a fa soha ne kerüljön mélyebbre, mint ahogy a faiskolában volt. A mély ültetés gyökérfulladást, a magos ültelés kiszáradást eredményez. A gyökerek közé porhanyó földet hányunk és kissé jobbra-balra mozgatjuk, hogy a föld a gyökerek között jól elhelyezkedjen, majd óvatosan láb hegyével megnyomkodjuk, amivel a fa is már szilárdabban fog áílni. Tavaszi ültetésnél fánként 25—30 liter vizet öntünk a gödörbe, őszi ültetésnél nem öntözünk. Ha a föld a vizet már beitta, következik a 30—40 cm. magasságú felkupacolás. Öntözés esetén a földet taposni már nem szabad, mert ezzel a talajt túlságosan összetömitenénk, ami a gyökérre káros lenne. Karózni csak az erős szélnek kitett vidéken szokás, igy tehát ez nálunk teljesen fölösleges. Nyulkártétel ellen legjobb a nád, kökény- galy és újságpapír stb. alkalmazása. Tengeriszár használatát a törzs megvédésénél azért kell kerülnünk, mert az az egérnek kedvenc tartózkodási helye. Csak ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételével ültethetjük el gyümölcsfáinkat úgy, hogy azok a kívánt eredménnyel gyümöl csözzenek. 219 kintiaké szegényt látott el a anult hónapban a 8zegénygondozé Hivatal (A „Békés“ tudósitó fától.) A város Szegénygondozó Hivatala a kintlakó szegények ellátására a múlt év utolsó hónapjában 1825 pengő 89 fillért fordított, tehát lényegesen többet, mint amennyi december folyamán az adományokból összegyűlt. A bevétel és a kiadás kölönbözetét a hivatal a nyári hónapokban megtakarított összegből fedezte. Kilátás van rá, hogy január hónapban a szegények ellátására a hivatal még nagyobb összeget lesz kénytelen fordítani, mint decemberben, mert a gondozásra jelentkezettek és felvettek létszáma már eddig is nagyobb, mint volt az előző hónapokban. Decemberben 219 szegény részesült gondozásban. Lakbérre 302, kenyérre 524.32, élelemre 668.98, tejre 24,19, fára 283.20 pengőt fizetett ki a hivatal, mig készpénzsegélyt 123.20 pengős összegben adott. Tekintettel arra, hogy januárban és valószínűleg még februárban is, a szegénygondozó hivatal nagyobb összeget lesz kénytelen a kintlakó szegények ellátására fordítani, mint amennyi befolyik az adományokból és mert a szegénység az elemi csapásokkal sújtott esztendő után még a tavalyinál is nagyobb, a város vezetősége kéri a lakoságot, hogy aki teheti, emelje fel adománya összegét. Igen helyes és nemes gesztus volna továbbá, ha a társadalom koszorú- és névnapmegváltás cimen a szegény- gondozás céljaira adná azokat az összegeket, amelyeket koszoruvá- sárlásra és névnapi vendéglátásra szokott fordítani. Várható időjárás a következő huszonnégy Órára: Élénk nyugati, kérőbb északnyugati széf gyorsan változó felhőzet. Több helyen, főleg as ország északi felében, eáporeső, egy-két helyen esetleg zivatar A hőmérséklet nem emelkedik tovább, sőt valószínűleg már sülyedni kezd. Makacs székrekedés, vastagbélkatarrus, puffadás, vértorlódás, anyagcserezavarok, sárgaság, aranyeres csomók, csipöfájás eseteiben a természetes „Ferenc József“ keserüviz — reggel és este egy-egy kis pohárral bevéve — rendkívül becses háziszer. Klinikai megfigyelések tanulsága szerint a Ferenc József VÍZ még ingerlékeny belü betegnél is gyorsan, biztosan és mindig enyhény hat, úgy, hogy spasticus obstipationál is alkalmazható. 70—13* KÖLCSÖNÖKET FOLYÓSÍT házra és földre BETÉTEKET előnyösen gyümölcsöztet a űzeti H'itÉtízit Rt. gyulai fiókja. ELADÓ 911~’ BÉKÉSCSABÁN: Kistabán-utca 25 számú ház, Kastély-utca 3 számú ház. GYULÁN: Kossuth-tér 25 számú ház, Szt. László-utca 1 sz. ház. JÓ TŰZIFA KAPHATÓ, RÉSZLETRE IS I Héí írni lévi munhája • i statisztiha Irin (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai törvényszéken a és járásbíróságon elkészült az évvégi statisztika, mely az igazságszolgáltatás múlt évi nehéz munkájának eredményét mutatja. Az összeállítás számadataiból megállapíthatjuk, hogy a birósági ügydarabok száma 1935-ben jelentősen megfogyatkozott az előző évihez képest. A törvényszéken 308-al kevesebb a főlajstrom-szám, a különbséget a polgári perek számának megfogyatkozása adja, amely olyan nagy, hogy még a jelentősen megnövekedett büntető ügyek száma sem tudta ellensúlyozni. A bíróság statisztikájának eredményét az alábbiakban adjuk, a zárjelbe tett számok az 1934 évi adatokat jelentik. A törvényszéken 15 itélőbiró és 10 főnyi fogalmazói személyzet működött, akik mellett 17 segédhivatali és 8 altiszti személyzet tett szolgálatot. Főlajstrom-szám 6014 (6322). Ezek az ügyek igy oszlottak meg: vagyonjogi 150 (142), váltó 19 (39), házassági 415 (463), szemólyállapotot tárgyaló más kereset 50 (51), birtokrendezési 4 (1), csődügy 6 (2). felebbvitt polgári per 714 (911), felebbvitt polgári nem peres 930 (1040), elsőfokú bűnügy 1432 (1303), jövedéki kihágás 614 (726), felebbvitt bűnügy 578 (576), egyéb per és ügy 1016 (1066). A járásbíróság statisztikai adatai is igen nagy munkáról tanúskodnak. A beérkezett ügydarabok száma 9220 volt, ebből polgári per 1108, végrehajtási 951, hagyatéki 612, bűnügyi 1714, egyéb 845. A Gyulai Csizmád! a Ipartársulat szokásos bálját 1936 január 19-én az ipartestüket nagytermében az idén is megtartja!
