Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-04-16 / 87. szám
LXVftlI évfolyam 87. szám, Cstitörtök Gyula, 1836 április 16 POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP kiadóhivatal (lyblan, Városház-utca 7. sz. i►«»bay .Ján«*s könyvkereskedése,'hova a lap szellem; részét illető -közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér Felelős DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Előfizetési árak Negyedévre 4 P 50 mier Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér hirdetési díj előre fizetendő. Az újságírástól elvárják az emberek, hogy éber és eleven legyen s az eseményeket a tényeknek megfelelően regisztrálja. Elvárják tőle, hogy mindent tudjon s minden eseményt idejében közöljön. Ez a kívánság nem is méltánytalan, mert hiszen az újságírónak az a dolga és kötelessége, hogy mindazt, ami történik, hiv szellemben közölje s ebben a munkájában ne igazodjék semmi egyébhez, mint a komoly szeilemii újságírás normáihoz. Minden ember tudni akar a másikról mindent. Tndni akarja, ki mit követett el, ki csalt, ki lopott, tudni és ismerni akarja a gyilkosságokat teljes részletességükben s általában véve mindent tudni akar, amiben csak egy jottányi kis szenzáció is van. Nagy élvezettel olvassa a színes riportokat s talán még egy kis elismerésre is hajlandó azért a munkáért, amelyet az újságíró végzett, hogy kíváncsiságát, izgalmakat kereső szenvedélyét kielégítse. Ha másról van szó. De ha ővele magával, rokoni, vagy üzleti érdekeltségével kapcsolatos a szenzáció, a hiv szellemű közlés azonnal szenzációhajhászásnak számit s ha van ösz- szeköttetés, azonnal megindul az akció, hogy a lapok ne közöljenek semmit. Akkor a szenzáció azonnal nem érdekel senkit, illetve akkor a szenzáció nem is szenzáció, csak pársoros hír, amelyet hogy közöl-e, vagy sem a lap, igazán mindegy nemcsak a lapnak, hanem az olvasóknak is. Elvárják, hogy az újságírás hazudjon, tagadja le az eseményeket s vállalja a rossz újságírás ódiumát. Odahatnak, hogy az újságírás ne teljesítse kötelességét, szem elől tévesztvén, hogy az olvasóközönség a kötelességét. nem teljesítő újságírás ténykedéséből levonja a konzekvenciát s ennek a konzekvenciának anyagi velejárói is lehetnek. Pedig az a kívánság, hogy a „lapok“ ne foglalkozzanak valamely eseménnyel, csak ront az érdekeltek helyzetén, mert a szenzáció igen nagy sebességgel terjed s a szájról-szájra járó hir sokkal inkább alkalmas arra, hogy az eseményeket elferdítve terjessze, mint az a cikk, amely a komoly újságírás normái szerint készült. A helyzet az, hogy az elhallgatott események kapcsán az emberek mindig többre gondolnak, mint amennyi történt, s olyan hátteret im- 'putálnak a történteknek, amely nem ok nélkül készteti az újságírást arra, hogy a köz érdekében hallgasson felőle. De ha nem igy volna, ha az elhallgatás nem is jelentené a legkótesebb értékű hasznot, akkor is ; lehet-e, szabad-e azt kívánni az újságírástól, hogy ne teljesítse kötelességét s személyi érdekekből megrontsa a saját hitelét ? Mit szólna a történetiró, aki szintén krónikása az eseményeknek, ha egy csendes esthajnalon kopogtatnának dolgozószobája ajtaján, belépne hozzá a tegnapelőtti elvesztett csata vezére, vagy a -megbukott kormány elnöke és nagyon szé pen megkérné,. hogy ne írja meg a történte két ? Az újságíróknak van valamelyes érzékük ahoz, hogy tudják, mit és mit miképpen kell megírni, továbbá, hogy felismerjék azt ,a háttért, amelyen túl még a hiv szellemnek sem szabad jutnia. Sértő és lebecsülő- az újságírásra minden olyan kívánság, .amely arra irányul, hogy valamit elhallgasson. De nemcsak lebecsülő, hanem jogtalan is. Minek tehát olyat kívánni, aminek teljesítése az érdekel(A „Békés“ munkatársától.) A vármegye közigazgatási bizottsága vitéz Ricsóy- Uhlarik Béla dr. főispán elnökletével folyó hó 15-én délelőtt ülést tartott. A tárgysorozat első pontjaként vitéz Pánczél József dr. vm. főjegyző az alispáni jelentést olvasta föl, amit az alábbiakban ismertetünk kivonatosan ; Közbiztonság. Az elmúlt hó folyamán a személybiztonság 75, mig a vagvonbiztosság 584 esetben támadtatott meg. Államellenes vagy defétista mozgalmakról nem kaptam jelentést. Földmivelés, ipar és kereskedelem. Március hónapban úgy az őszi, mint a tavaszi vetések, a kedvező időjárás következtében gyönyörűen fejlődtek és nagy termést ígérnek. Nagy segítségére volt a vetőmaghiányban szenvedő gazdatársadalomnak a vetőmag- akció s remélhető, hogy vetetlen föld sehol sem marad. Az ipar és kereskedelem helyzete semmit sem javult, sőt a lakosság vásárlóképességének csökkenése folytán az állapotok rosszabbodtak. A munkásság rétegének tulnyomórésze az inségakció során nyújtott támogatásokból él. A mezőgazdasági cselédek iránti kereslet minimumra csökkent, mert a kisbirtokosok jolentékeny része cselédet tartani nem tud és legfeljebb de azt is kis mértékben, csak napszámosokat foglalkoztat. Közlekedés és tűzvédelem Az állami és törvényhatósági utak általában jókarban és járható állapotban vannak. Az 1936. évi közúti költségvetés a ke- resk. miniszter úrtól jóváhagyva leérkezett azzal a változtatással, hogy a közmunkából a községek által a vármegye javára befizetendő összegek arányát a kereskedelemügyi miniszter ur 70 % ról 75 %-ra emelte fel. A kösnti költségvetésben a törv. hatósági bizottság által előirányzott útépítési munkálatokat nem tudom folyamatba tenni. Sajnálattal jelentem ezt a közigazgatási bizottságnak tudomásvétel végett, mert a nehéz helyzetben levő munkástömegek foglalkoztatása szempontjából ezeknek az útépítési munkálatoknak megindítása rendkívül jelentős tétel lenné. Néni indíthatom meg ezeket a munkálatokat azért, mert a közúti költségvetés kiadási tételeit a keresk. mi teknek csak a legkétesebb értékű előnyt az újságírásnak pedig a legkétségtelenebb hátrányt jelenti ? niszter ur első és másodrendű kiadásokként osztályozta, ami azt jelenti, hogy a másodrendűnek osztályozott tételek alatt felsorolt munkálatok csak abban az esetben tehetők folyamatba, ha az elsőrendűnek osztályozott kiadások összegei tényleg befolytak és az ezen összegeken felül szükséges bevételek jelentkeznek. A folyó évi közúti költségvetés előirányzott bevételeiből ezidőszerint még semmi sem folyt be és igy a mind másodrendű kiadásoknak osztályozott útépítési munkálatok, beláthatatlan időn belül, nem lesznek megindithatók. Március hónapban a vármegye területén történt 7 tűzesetről érkezett be jelentés és ^Imláiólap.,- A, tűzkár . épületedben * 5047 pengő, ingóságokban 8382 pengő. A közigazgatás menete, a mutatkozó nehézségek dacára is, a múlt hónapban akadálytalan volt. A mutatkozó nehézségek között fel kell sorolnom a községek közigazgatását illetően a normál státusban megállapított létszámnak a mutatkozó feladatok sokaságára tekintettel való elégtelenségét. A munkásság nehéz helyzetéről a tényleges helyzetnek megfelelően ismét jelentést kell tennem, részben a járási főszolgabirák jelentései, részben saját tapasztalataim alapján. A munkásságnak a múlt év folyamán tartalékolható keresete nem volt és igy egész télen kizárólag azokra a keresetekre volt ráutalva, amelyet a helyi hatóságok a rendelkezésükre álló költségvetésben előirányzott fedezetek terhére tudtak megindítani, de túlnyomó nagy százalékban és elsősorban pedig a nagyméltóságu belügyminiszter ur által a vm, főispán utján indított munkaalkalmakra. A Heves megyében indított ármentesi- tési munkálatok a tél folyamán szüneteltek és a, múlt hó folyamán indíttattak meg újból. A múlt évi tapasztalatokra tekintettel, intézkedtem a munkálatoknál foglalkoztatandó munkások kijelölése iránt. A munkásokat egy általam kiküldött munka felügyelő válogatta egybe, szemelőtt tartva azt, hogy ezekhez a munkálatokhoz kizárólag csak szakavatott, kiváló kubikus munkások kerüljenek. 300 munkás indíttatott útba és a húsvéti ünnepek után indul egy újabb 200-as csoport, melynek kiválogatása szintén folyamatban van. Kívánatos lenne a békésmegyei munkásoknak más hasonló nagyobb közmunkáknál való elhelyezése és ennek érdekében tudomásom szerint, a főispán nr Öméltósága, Ötésfélmillió pengő a vármegye esedékes adóhátraléka A közigazgatási bizottság ülése
