Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-04-15 / 86. szám
2 BÉKÉS 1936 ápriis 15 kívánja, azért tette tanulmány tárgyává aszalók létesítését, sőt a helyes aszalási mód elsajátítása és példadás céljából a vármegye által aszalót létesittetett. Gyula város vezetősége pedig nemcsak megértéssel, hanem anyagilag is támogatja alispánunk törekvéseit és városunk lakóinak érdekeit. Ha most hozzágondoljuk az öntözési módozatok mindinkább való kiszélesítését és gyakorlati keresztülvitelét, ami szintén nagy befolyással van a helyes és okszerű gytiniölcskertészetre, akkor egy gyönyörű kép bontakozik ki előttünk, amely városunk lakóinak jobb anyagi helyzetét van hivatva elősegíteni és megteremteni. Ez azonban csak ugv lehetséges, ha a több- termelés egy vágányon halad az értékesítés biztosításával. Mint már előbb említettem, az utóbbi években is nagy nehézségeket tapasztaltunk az értékesítés körül. Ezt a nehézséget nemcsupán az ár alacsonyságára értem, hanem általában nehéz volt túladni a termésen. Tehát már itt előtérbe kerül a mngfelelő értékesítés kérdése. Ebből az következik, hogy máris kellene valamit tenni a megfelelő értékesítés érdekében. De rendkívül fontos kérdés ez a jövőre nézve is, amikor termőre fordulnak az újabb telepítések. amelyek megsokszorosítják az eddigi produktumot. Igaz, ezt célozza az aszalások bevezetése, de itt arra is kell gondolnunk, hogy aszalványnak csak a nagyobbszemü és hibátlan szilva felel meg, sőt azt sem szabad számításon kiviil hagyni, hogy ebben az esetben a termelő a termés betakarításakor még nem részesülhet befektetésének és fáradozásának ellenértékében, hanem újabb befektetést kell tennie, amely után remélheti költségeinek és munkájának megtérülését. Tehát az értékesítés helyes megoldásánál nem elégedhetünk meg egyedül az aszalók felállításával. Következik most a lekvárfőzés által való értékesítés. Itt szintén még egy előzetes befektetés szükséges a bizonytalan értékesítés céljából. Erről Schneider József ecetgyáros tudna többet mondani, aki egy esztendőben nagy^ mértékben űzte a lekvárfőzést, de azután a további esztendőkben nem folytatta. Csak azt gondolhatom, hogy nem 'volt rentábilis az üzem, azért szüntette be. A sokféle gyümölcsíz és marmeládé háttérbe szorította a szilvaizt, amely inkább az egyszerű népnek kedvelt és szinte nélkülözhetetlen szükséglete, de ha ezt üzletből kell vásárolnia, nagyon megdrágul az áru. A pálinkának való kifőzés szintén csak lényeges költséget jelentett, az ilymódon való értékesítés azonban nem volt biztosítva. Kétségtelen, hogy a termelőre nézve legkedvezőbb, ha a gyümölcsöt beérés után nyers állapotban, megfelelő ár mellett tudja értékesíteni, azonban ha aszalvány, szilvaiz vagy szilvórium alakjában is kell eladnia termését, akkor is kell tenni valamit a helyes és megfelelő értékesítési mód előkészítésére és biztosítására. Szerény véleményem szerint már ennek is itt volna az ideje, mert gyümölcstermesztésünknek az eddigi szép mederben való továbbfejlesztése csak úgy várható, ha az értékesítési lehetőségek eleve biztosítva látszanak. Ha kertészeink és gazdaközönségünk azt látják, hogy jobb termés idején máris jelentkezik az értékesítés nehézsége, akkor nem lesz kedvük a további telepítésre. Az állandó kisértő tavaszi fagyok úgyis csökkentik a nagyobb telepítési kedvet. Mármost az a kérdés, hogy milyen módozatot lehet és kell keresni a megfelelő értékesítésre ? ügy vélem, legalkalmasabb volna erre a kertészeti egyesület kebelében vagy azon kiviil értékesítő szövetkezet alapítása, Mikor és hogyan, ezt nálamnál hiva- tottabbak döntsék el, én csak azt látom, hogy az előkészületek megtételére már itt volna az időpont. Szilvatermésünk s általában gyümölcs- termésünk értékesítésének gondolatát azért vetem fel idejében, mert előadásaim alkalmával, amikor gazdáink előtt propagandát igyekeztem csinálni a besztercei szilva termesztésének, mindjárt felvetődött a kérdés : „Érdemes lesz-e, nem járunk-e úgy, mint a búzával, ha van termésünk, nincs ára ? Erre vezetett az a sok propaganda is, amelyet a többtermelés érdekében kifejtettek“. Természetes, az ellenvetéseket igyekeztem meggyőző szavakkal megcáfolni, most pedig ezen cikkemmel is városunknak a gyümölcstermesztés fellendüléséhez fűzött reményeinek megvalósítását szeretném előmozdítani. (rí „Békés“ tudósítója jelenti.) Laval az egyik francia lapban nyilatkozott az európai helyzetről. Berlin és Páris megegyezése nélkül nincs béke Európa számára mondotta. Franciaország őszintén óhajtja a békét s nem önző békét akar. A béke érdekében sürgősen cselekedni kell, Nyilatkozatában ismét megállapította, hogy Anglia magatartása csalódást keltett Franciaorszában. Baleset érte a táros intézőié! (A „Békés“munkatársától.) Hernádi Mártont, a város gazdasági intézőjét ünnep szombatján kellemetlen baleset érte.. Verebekre vadászott s vadászás közben az egyik cselédháznál megállt beszélgetni. Beszélgetés közben fegyverét lábhoz eresztette s tenyerét a cső végén tartotta. A megtöltött fegyver egyszercsak eldördült s a golyó a tenyerébe fúródott. Természetesen azonnal kocsira ült és orvoshoz hajtatott aki a sebet kimosta és bekötözte. Állapota nem veszélyes. Ü nyílt modernül felszerelve PETŐFI S Á N D 0 R-utca 5 szám alatt Igazolványképek Esküvői képek Csoportképek Családi képek Gyermek felvételek Reprodukciók Nagyítás és kicsinyítés és minden szakmai munkák ké szitése illetve kidolgozása > «3 szives pártfogást kér Misley Ervin fényképész. KÉRJEK ön is bevásárlási könyvecskét a TANAI divatházában, ahol minden hitelképes egyén 6 havi hitelt élvezhet. 422 ti-* Tizennégy éve nem eszik nem iszik a csodatevő Neumann Teréz Már hosszú évek óta jár csodájára Európa és a többi világrész vallásos közönsége a bajorországi Konnersreuthba ahol evés, ivás és alvás nérkíil él tizennégy éve Neu mann Teréz. Betegeket gyógyít, testén vé- rezni nem szűnő sebeket visel, tanulás nélkül rengeteg nyelvet beszél és minden pénteken Krisztus szendedéseit látja. Neumann Teréz csodája napról-napra megdöbbentőbb és titokzatosabb lett. A 38 éves nő, aki sokkal fiatalabbnak látszik, külsőleg nagyon vidám. Csak a lábán levő véres sebbhelvek miatt nehezen jár. Kezein állandóan fekete keztyüt hord, hogy eltakarja a sebhelyeket, amelyek az orvosok előtt is kideríthetetlen módon állandóan véreznek. A legkiválóbb orvostanárok tudományos vizsgálata sem tudta megmagyarázni a sebhelyek eredetét. Tizenöt teljes napon át vizsgálta Seidl dr. igazgató főorvos, négy segédorvossal együtt. Egy pillanatig sem vették le róla szemüket, felváltva őrizték és csak annyit tudtak megállapítani, hogy Neumann Teréz semmiféle táplálékot nem vesz magához. Élettani csodának mondották, mert ember tiz napon túl alig bírja ki étel nélkül. A legtitokzatosabb az, hogy a testsúlya semmit sem változik, Neumann Teréz állandóan 55 kiló súlyú. A konnersreuthi csoda sebhelyei is meg- fejthetetlenek az orvosok előtt. Ezek a sebhelyek soha nem zárulnak össze, soha nem nagyobbodnak meg, nem mérgesednek el és nem hegednek be. Neumann Teréz egy orvosnak kijelentette, hogy az oldalán lévő, több mint három centiméteres sebhely egészen a szivéig ér, amit az is látszik bizonyítani, hogy - ellentétben a többi sebhelyekkel — időnkint nagyerejíi vérsugár ömlik ki belőle. Már régen megállapították, hogy a napról-napra borzalmas szenvedéseket kiálló nő hatalmas lelkierővel bírhat. Szenvedései ellenére vidám, sőt látogatóival adomázik is. Csak pénteken komorul el, amikor önkívületi állapotában a keresztrefeszitett Jézus Krisztus kínszenvedéseit látja maga előtt. Ilyenkor keservesen zokog és szemei réres köny- nyeket sírnak. Sokan mentek Konnersreuthba, hogy „lerántsák a leplet“ Neumann Teréz „szélhámosságáról“. Mindannyian meghatva és mogigézve utaztak el onnan, mert meggyőződtek róla, hogy Neumann Teréz története tiszta valóság és nincs benne semmi ámítás.’ Ez a csodálatos lélekerőt mutató nő vigasztalásaiért és gyógyításaiért nem fogad el pénzt, teljes szegénységben él és a kételkedőket meggyőzi. Nem beszéddel, hanem szenvedéseivel. Amikor a fájdalmak szinte elviselhetetlenné válnak, beleül külön erre a célra készített székébe. Az állandóan mellette lévő apácával odaszijaztatja magát és össze- szoritott fogakkal, imádkozva tűri a sebhelyei fájdalmát. Konnersreuth kis falu. Alig van ezer lakosa, de idegenforgalma Neumann Teréz tizennégyéves szenvedése óta hallatlanul megnövekedett. Kis háza előtt állandóan csoportosulnak az emberek és suttogva imára kulcsolt kezekkel beszélnek Neumann Teréz csodálatos életéről és szenvedéseiről. Amikor pedig a ház ajtaja kinyílik és megjelenik benne a feketecsuklyás, szenvedő nő, hogy a falu túlsó végén lévő kertjét ápolgassa, az emberek félreállanak és áhítattal figyelik lépéséit.. „
