Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-04-12 / 85. szám

LXVIII. évfolyam 85. szám. Vasárnap Elíltiietési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy flóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér Mrdetési díj előre fleetendö. Gyula, IB36 április 12 BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Doliay .Táltos könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő : Szerkesztő : DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. tail izmit Húsvéti interjú vitéz Ricsóy Uhiarik Béla dr. főispánnal a megye egészségügyi fejlődéséről Májusban nyílik meg Öcsödén és Fuzesgyarmaton az egészségvédő Irta: HARSÁNYI PÁL esperes. Megmozdult az édes anyaföld szive! A kertekben uj virágok nyílnak, a ha­tár magára vette zöld bársony köntösét, az erdei lassan-lassan lombkoronás díszbe öltö­zik, a levegő csattogó madárdallal lesz tele, minden feltámadást, újjászületést hirdet azért, mert a napsugár csókjára, a tavaszi szellő bársonyos simogatására, gyöngyharmat-hul­lásra megmozdult az édes anyaföld szive ! Drága és lélekemelő, hogy a keresztyén világ leggyőzedelmesebb ünnepe a Husvét, melyen százmilliók ajkán zendül meg a feltámadás és örök élet himnusza, egybeesik a nagy természet feltámadásával, újjászületé­sével. Nincsen olyan eltompult és érzéktelen emberi élet, amelyik ne gyönyörködnék a tavasz szépségében, amelyik ne örülne an­nak, hogy megmozdult az édes anyaföld szive és ne teljesednék meg édes remény­séggel, boldog bizakodással annak láttára, hogy ime: tavasz és nyár, vetés és aratás meg nem szűnnek soha, — és nem lehet olyan eltompult és érzéktelen emberi lélek, amelyiket meg ne igézne a Husvét győzedelme, amelyiket himnuszzengésre ne ihletne meg a halál felett diadalmaskodó lélek ereje, ame­lyik át ne élné édes reménységgel, boldog bizakodással a szép ének valóságát, hogy „nincs már szivem félelmére, nézni sírom fenekére, mert látom Jézus példájából, mi lehet a holtak porából!“ Mi győzelem népévé választattunk el, — mi diadal nemzetiségévé lettünk, — mi feltámadás és örök élet koronájával koro­náztatnánk meg a Jézus Krisztus által! És mikor egybeölelkezik a föld és a lélek, hogy mindenik a feltámadás és újjá­születés hallelujáját zengje, — mikor tél és halál felett való győzedelemről és diadalról beszél az édes anyaföld szive és a feltört sziklasir: nekünk vérré és életté kell váltani a tavasznak és Husvétnak az üzenetét! Vérré és életté emberi létünkben, hogy ime: mi nemcsak porok és hamvak vagyunk, nemcsak ideig-óráig élünk, hanem örök ta­vasznak bizonyságai vagyunk, kik a hit igazságával kiáltjuk: Hol vagyon koporsó a te hatalmad és hol vagyon halál a te diadalmad ?! Vérré és életté kell váltani a tavasz­nak és Husvétnak az üzenetét magyar nem­zeti életünkben is. Mi a magyarság ezred­éves határai között nem Trianonnak a népe vagyunk, — ideig óráig gyűlöletnek és igaz­ságtalanságnak a fúriái golgotái keresztre feszíthettek, csonka magyar föld sírjába te­hettek, de oda ül még Kolozsvár és Kassa kapujába a fehérruhás angyal, hirdetni or- szágnak-világnak, hogy „a magyar már nem halotti test“, hanem feltámadott és él! Ez Husvétnak üzenete a lélek számára, és ez Husvétnak üzenete a magyar lélek számára 1936-ban ! (A „Békés“ munkatársától.) Az utóbbi időben mind erőteljeseb­ben bontakoznak ki annak a meg­valósuló egészség- védelmi program­nak a körvonalai, amelyet a kor­mány a népbeteg­ségek által elhódított s nemzeti szempontból nagyjelentőségű tömegek visszahóditására in­dított. Valljuk meg őszintén: ezen a téren a magyar múltnak súlyos és majdnem ka­tasztrofális mulasztásai vannak, igaz ugyan, hogy a múltban más országokban sem lépett annyira előtérbe a nemzeti egészségvédelem és a higiénia kérdése, mint ma, A nagy nemzeteknél azonban, bár szintén veszélyt jelentett, még sem volt olyan veszélyes az egészségügyi kérdések elhanyagolása, mint nálunk, magyaroknál, akik maréknyi nemzet vagyunk s lélekszámúnkból is jócskán elhó­dított az Újvilág és az egyke divatja. Azt lehetne mondani, hogy az utolsó órában fog­tunk hozzá a nemzet létét és egészséges fejlődését jelentő egészségvédelmi munkához. Az utolsó órában, de szerencsére a kormány­zat felismerése révén olyan lelkesen és szé­les területen, hogy aki ezt a munkát elfogu­latlan szemmel és a munka látható és vár­ható eredményeinek ismeretében vizsgálja, azt mondhatná igen találóan, hogy a nem­zeti élet valóságos reneszánszot él. Békésvármegyében ez a munka vitéz Márki Barna dr. alispán megértése és a tör­vényhatósági bizottság és az egyes községek áldozatkészsége folytán igen széles alapon indult meg s szinte hónapról-hónapra újabb eredményeket produkál. Aritéz Ricsóy Uhíarik Béla dr. főispán, aki ennek az ujjáteremtő egészségügyi munkának szintén egyik igen lelkes támogatója és részese, lapunk munka­társa előtt az egészségügyi kormányzat vár­megyénket illető programjáról a következőket mondotta: — A békéssámsoni mintájára Füzes­gyarmaton és Öcsödön májusban szintén meg­nyílnak az egószségvédőházak, megindult azonkívül a kétegyházi és köröstarcsai egész­ségvédő fiók felállításának előkészítési mun­kája is. ügy tervezzük, hogy még az idén Vésztőn is megkezdjük az általános egészség- védő szolgálatot, úgy hogy ha az előbb em­lített községekben mindenütt elkészülnek az egészségvédőházak, a hat Zöldkeresztes állo­máson mintegy ötvenezer ember egészsége felett fogunk őrködni. A füzesgyarmati és öcsödi egészségvédőházak felavatását május 16-ára tervezzük s azon előreláthatóan Johan Béla dr. államtitkár is részt fog venni. — A célunk az, hogy a Zöldkereszt munkáját az egész vármegyére mielőbb ki­terjesszük. A megye egészségvédőházainak munkáját az Országos Közegészségügyi In­tézet Gyulán felállítandó fiókja fogja irányí­tani, illetve támogatni, amelynek megszerve­zése a kórházzal kapcsolatosan már folyamat­ban is van. A Zöldkereszt, illetve a gyulai 0. K. I.-állomás lehetővé fogja tenni azt, ami eddig anyagiak következtében nem volt lehetséges: az ingyenes köpet-, vér- és vála­dékvizsgálat révén a fertőző, közöttük a venerás betegségek könnyű felismerését és az ellenük való azonnali küzdelmet. Azt jelenti ez, hogy az 0. K. I.-állomás felállításával a községekben levő orvosok betegeik váladékát, vérét stb. minden anyagi feltételtől mentesen beküldhetik megvizsgálásra az állomás labo­ratóriumának. Ez az ingyenes laboratóriumi vizsgálat nagy segítség lesz a betegségek idejekorán való felismerésében, eredményes gyógykezelésében, azonkívül a preventív munkában is. A kormánynak és természete­sen nekem is legfőbb törekvésem, hogy a vármegye népe kikerüljön mai, rendkívül szomorú egészségi állapotából s ne csak gaz­daságilag, anyagiakban és kultúrában erő­södjék meg, hanem testben is. Éppen ezért megtettem illetékes helyen a lépést atekin- tetben is, hogy a szeghalmi alapítványi kór­ház épülete, amelybe annak idején a népjó­léti minisztérium is több mint 100 ezer pengőt befektetett, amely azonban mai napig sem nyílt meg s jelenleg internátus van benne, mielőbb átadassék rendeltetésének. Az a tervünk, hogy a szeghalmi járás összes zöldkeresztes és közegészségügyi intézményeit ebben az épületben helyezzük el s igy azok nemzetvédelmi munkáját egységesebb vezetés alá tudjuk majd helyezni. — Milyen irányban fejti ki tevékeny­ségét a Zöldkereszt és az egészségvédőházak költségeit ki viseli ? — A Zöldkereszt munkakörébe tarto­zik az anya- és csecsemővédelem, szülések levezetése, a tuberkulózis és a venereás be­tegségek elleni küzdelem, a tüdőbetegek el­különítése, iskolás gyermekek egészségügyi ellenőrzése és főként táplálkozási vonatkozás­ban a szociális munka. — Az egészségvédőházak dologi költ­ségeit részben a vármegye, részben a köz­ség vállalja, az állam a védőnőt fizeti, to­vábbá bizonyos felszerelési tárgyakkal segíti elő azok létesítését. — Nagyjelentőségű az a munka, amit a Zöldkereszt a nép egészségvédelmének szolgálatában kifejt. Mert hiába küzdünk gaz­dasági téren az egyke és a nemzetpusztulás ellen, ha a gazdasági vonatkozású intézke­dések eredményeit az egészségügyi elhanya­goltság lerontja. Hiába teremtjük meg az anyagi lehetőségét annak, hogy a népszapo­rulat emelkedjék, ha a gyermekek nem lesz­nek egészségesek, meghalnak, vagy beteggé

Next

/
Thumbnails
Contents