Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-03-31 / 75. szám

1936 március 31 BEEÉ8 % való áttérés. Mindaddig, mig a gazdák kedvet­lenül tenyésztik a Nóniusz-fajtát, viszont a föld­művelési kormány csak a Nóniusz-tenyésztést támogatja, addig sok tennivaló a lótenyésztés terén nincs. Mégis a vármegye, Füzesgyarmat községben, honnan a gazdák a budapesti tenyész­állatvásáron is szép sikerrel szerepeltek és onnan első dijat hoztak, 10 ezer pengő költséggel csikó­telepet létesített, megfelelő kifutóval istállót emelt, ahol 120 törzskönyvezett csikó nyerhet elhelye­zést A sertéstenyésztés tekintetében a vármegye tevékenysége a szegényebb sorsú lakosság támo­gatására szorítkozott, amennyiben sertéspestis elleni védőoltásokra az 1932—1935 évben összesen 27.208 pengőt utalt ki. A baromfitenyésztés terén kedvező tapasz­talatok nem mutatkoznak. Mégis a lakosság ré­széről mutatkozó hajlam arra indította a vár­megyét, hogy a megalakult egyesületet és az általa rendezett kiállításokat támogassa. Erre a célra eddig 2000 P-nél többet utalt ki Tekintettel arra, hogy a megalakított vármegyei egyesület időközben "egy 20.000 tojásra berendezett keltető állomást is létesített, honnan a lakosságot napos csibékkel látja el, a vármegye anyagi támogatását fokozni fogja. A vármegye szorgalmazta egy vármegyei méhészeti egyesület megalakítását is, mert az a tapasztalat, hogy a terület a méhészet fejleszté- ; sére igen alkalmas. Támogatja tehát a vármegye anyagilag ezt az egyesületet is. A kertészetről szólva megállapította, hogy a vármegye talaja mindennemű fásításra igen alkal más és hogy ültetésekkel a gazdák foglalkoznak is. A közigazgatás beavatkozására azért vol1 szükség, mert kertészeti szempontból a fák ülte­tése, nevelése, gondrzása ellen sok észrevételt lehetett tenni. Itt is irányokat kellett mutatni azért, hogy a nagyrészt kereskedelmi forgalomra alkalmatlan sokféle gyümölcs termelése idővel egységessé legyen tehető. A vármegye ezt a kérdést tanfolyamok tartásával és a kiépített utak mentén ültetett gyümölcsfák szemléltető gon­dozásával kívánta megoldani. Ki kellett továbbá keresni azt a gyümölcsfajtát is, amely a vármegye területén legjobban beválik és amelynek termesz­tésével a termelés terén már előrehaladott vár­megyénknek konkurenciát nem csinál. A földmű­velési minisztérium kertészeti osztályával foly­tatott tárgyalások és a szerzett tapasztalatok alapján őzt a gyümölcsöt a szilvában találta meg, amelynek a vármegye talaja kiválóan kedvez és amelyben elsőrangú gyümölcsöt produkál. Évek óta folytatja a vármegye a propagandát, s annak eredményeként a gazdák ma már vármegyei egye­sületbe tömörülve szakszerű irányítás mellett folytatják a gyümölcstermelést. Nevelik, gondozzák fáikat, védekeznek a kárttevö rovarok ellen s újabb tekintélyes területeket vonnak kerti műve­lés alá és ültetik be azokat a javasolt besztercei és besztercei muskotály szilva fajtákkal. Az elért eredményeket évröl-évre gyümölcskiállitás kereté­ben mutatja be a vármegye. Eddig 3 kiállítás volt összesen 6000 pengő költséggel. De a ki­állításhoz szükséges összegeken kívül juttatott még a vármegye a kertészeti egyesületnek és a különböző községek gyümölcstermelő egyesületei­nek védekező szerek és eszközök beszerzésére is, eddig mintegy 5000 pengő segélyt. Támogatja még a vármegye a gyümölcstermelést útalapja keretében is, azzal, hogy ott, ahol a talaj meg­felelő, az utak mentén gyümölcsfákat, elsősorban szilvákat telepit és azokat az ültetés pilláim ától kezdve mintaszerűen gondozza, hogy ezzel a lakos­ságnak példát mutasson. Az utak mentén termett szilva értékesítésének megoldására az aszalást ajánlja és ennek propagálására építette az első aszalót, melyet követni fog a vármegye költségén végzett boszniai tanulmányút tapasztalatai alap­ján építendő másik aszaló A szilvatermelés foko­zásával a közigazgatás egyrészt a gazdáknak kíván segítségére lenni, hogy terméseiket jobban -értékesíthessék, másrészt a mezőgazdaságban el nem helyezhető munkásságnak, azzal, hogy tan­folyamokon kiképezi és igy munkához juttatja őket, de jó szolgálatot tesz a kereskedelemnek is, azzal, hogy egy könnyen és jól értékesíthető cikket bocsájt rendelkezésére. Egyéb gyümölcs termelése terén Békés vár­megye nem akar más országrészekkel verse­nyezni, mondotta felolvasásában az alispán, de a szilvatermelést magának akarja kisajátítani és olyan minőséget akar produkálni, hogy az minden tekintetben kifogástalan legyen. Ezt a célt szol­gálják a vármegye által létesített szilvanemesitő és szelektáló állomások, melyekkel a nagyobb szemű gyümölcs termelését kiváuja előmozdítani. Hogy a gazdák mennyire szívesen látják a gyű mölcstermelés propagálását, például hozta fel Gyula városát, ahol az alig két éve megalakult egyesü­let ma 2400 tagot számlál. Egyéb, a mezőgazdaság érdekében tett intéz­kedések között sorolta fel az utak fejlesztését. Az év tekintélyes részében és különösen a téli hónapok alatt, feneketlen sártengerbeu kell a gaz­dáknak közlekedniük a kifejlett tanyavilágból a városi értékesítési központok felé. Első teendő az utak építése terén az volt, hogy a vármegye min­den községe bekapcsolódhassák kövesuttal a for­galomba További teendő, hogy a tanyavilág ér­dekeire figyelemmel úgy állapíttassák meg az út­építési programra hogy elsősorban ott építsenek uj utat, ahol a tanyavilág lakossága a legsűrűbb. ütmen ti fásításokra évi 10.000 P-t költ a vármegye. A vármegye a Körösök vidéke. Területét a Fehér, Fekete, Sebes-Körös és a Berettyó szelik át, melyek egyesülve Kettős, majd később Hármas- Körös elnevezés alatt hagyják el a vármegyét, hogy a Tiszába ömöljenek. Évszázadok mulasztása, hogy ezek a vizek majdnem teljesen ki­használatlanul maradtak, holott megfelelő duzzasz­tás után alkalmasak lennének a magas tarifájú vasúti szállítás helyett az olcsóbb vizi szállítás megteremtésére. Azért alakult meg a Körösvölgyi vizhasznositó társaság az ármentesitö társulatok megértő közreműködésével, hogy ezt a kérdést és ezen kívül az öntözés kérdését is felszínen tartsa. A szállítási költségekben elérhető megtaka ritásokra például hozta fel Öcsöd községet, ahol néhány évvel ezelőtt, midőn a búza ára 6 P volt. a hajóhoz szállított búzáért 1 P-vel többet fizet­tek, ami azt jelenti, hogy a szállítási költség vizi- uton 1 pengővel kevesebb. Számítások szerint 1 millió métermázsa buza-felesleget szállít el a vár megye évenként. Ha egyéb terményeket nem is vennénk figyelembe, akkor is a búza szállítási költ­ségénél 1 millió pengő volna megtakarítható és esnék a termelő gazda javára. Ha azonban számí­tásba vesszük az egyéb elszállítható feleslegeket (A „Békés“ munkatársától.) Zsúfolt nézőtér és puskaporos levegő, mint mindig ha a két gyulai csapat mérkőzik a futbal- pályán. A Gfyac és a Gyte mindig eleven vetélkedése már olyan ellenséges indulatok­kal viszi ki a pálya nézőterére a két csapat híveit, hogy épen csak egy szikra kell és lángra lobbannak a szenvedélyek. A vasárnap délutáni mérkőzésen nem is egy ilyen gyújtó szikra akadt. A Gyte csa­pat — igy mondta el nekünk egy Gyac- drukker — veszedelmesen, jó formában volt és hogy a játék mégsem ment olyan szeren­csével, ahogy azt a Gyte-isták szerették volna és a biró sem állt hivatása magaslatán, el­kezdődött a baj, kirobbantak a szenvedélyek. Elkezdődött a durva játék, a sportszerűtlen viselkedés, amit talán egy sportágban sem lehet olyan tökéletességre vinni, mint a fut balban, s épen ez az, ami ezt a sportot jog­gal teszi ellenszenvessé. Vasárnap délután is az történt, hogy az egyik Gyte-játékos nem a labdát, hanem az ellencsapat játékosát rúgta s amikor a biró nem intézte el azügyetközmegelégedésre, a Gyac is hasonló modorban viszonozta az inzultust. Ez a pályán folyó sportszerűtlen viselkedés csigázta fel a két csapat nézőtéri Idegesség, fejfájás, álmatlanság, reggeli rosszullét, levertség, bágyadtság, szédülés eseté­ben a természetes „Ferenc lózsef“ keserüviz az emésztőszervek hiányos működéséből eredő zava­rok nagy részét azonnal megszünteti, az étvágyát erőssen fokozza s visszaadja a testnek és szellem­nek régi frissességét. Orvosi szaktekintélyek meg­figyelték, hogy a Ferenc lózsef viz öregemberek betegségeinél és neuraszteniások bajainál is min­dig megbízhatóan és kellemesen hat. 70 43—* és azt, hogy viszont szén, útépítési kőanyag stb., aránylag kisebb szállítási költséggel kerülhetne a vármegyébe, úgy kézenfekvő az a nagy érdek, ami a Körösök duzzasztásához fűződik. A megépítendő duzzasztóműnek azonban nemcsak ez lenne a haszna, hanem megoldhatóvá teuné a száraz, csapadékban szűkölködő alföldi kiima, régi nagy problémáját is, a csapadék öntözés által való pótlását. Főbb vonásokban számoltunk itt be a felolva­sás tartalmáról. Nem irodalmi értékű tanulmány megírása lebe­gett célként előttem, mondotta felolvasásában az alispán, hanem egyszerű tényekkel akártam bizony­ságát szolgáltatni annak a közigazgatás részéről tanúsított megértésnek, amellyel a súlyos gondok­kal küzdő lakósságnak segítségére igyekszünk lenni. Nem más példák után indultam el, hanem mindig a mi vidékünk különleges viszonyai által teremtett helyzet mutatta az utat. Helyes volt-e az, amivel próbálkoztam, vagy sem, azt a jövő fogja megmutatni. A lakosság nem nyilvánította kívánságát, nem biztatott, tetszését vagy nem tetszését nem juttatta kifejezésre, csak csendes várakozással figyel és az intézkedések gyakorlati helyes voltát csak az árulja el. hogy a mutatott irányban egyre nagyobb számban látjuk őket haladni. A tetszés nyilvánítását nem is várom. Az a tudat, hogy lakosságunk javára jól csele­kedni igyekeztünk, kielégít, mert aki feladatát becsülettel teljesítette, kötelességének az emberi­séggel, hazájával, vármegyéjével szemben eleget tett. A nívós és rendkívül érdekes előadásnak nagy volt a sikere. Sok olyan dolgot feltárt, amit nemcsak az idegenek, de még mi magunk, a megye lakosai sem ismerünk a maga teljességében. Ez a körülmény késztetett arra bennünket, hogy az értékes előadást megismertessük olvasóinkkal. híveinek indulatait a végsőkig. Amikor a játékot befejezték és a két csapat — Gyac győzelemmel — levonult a pályáról, meg­kezdődött a drukkereknek a mérkőzése. Előbb csak feleseltek egymással, de ha egy-egy néző áttévedt ellenséges területre, azt egy­szerre százan rohanták meg és alaposan helybenhagyták. A rendőrség közbelépésére lassan kiürült a tribün, de a két ellenséges tábor, — mint a vért szagolt tigrisek — az uccán is folytatták a megkezdett mérkőzést, aminek meglett az az eléggé el nem Ítél­hető következménye, hogy véletlenül, a város egész más tájáról oda vetődött embereket is súlyosan bántalmaztak. Kinn az uccán már röpködtek a tégladarabok és bazaltkockák is, amikkel az ilyenkor mindig jelenlevő sihede- rek veszélyeztették az emberek testi épségét. A csúf verekedés sebesültjeit még nem le­hetett pontosan megállapitani. Egy szemtanú, aki végignézte apályán és az uccán lefolyt mérkőzést, igy állította fel a vasárnap délutáni küzdelem mérleget: — Gyac-győzelem a futbalpályán, de fölényes Gyte-győzelem az ökölvívó mérkő­zésen. A Gyte kiegyenlített. * S Kerékpár, gumi és alkatrész legolcsóbb S C H 1 L L I N G E R N E L. 308 17 * Garancia tellett ii.ölkí”bíftolt*és öltönyök Tisch Ernői 8KT készítését vállalom ■oo-2. Botrányos verekedéssel végződött a vasárnapi fulbal-mérkőzés *

Next

/
Thumbnails
Contents