Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-03-27 / 72. szám

2 BÉKÉS 1936 március 27 Szerdán tartotta a Nemzeti Egység gyulai szervezete közgyűlését (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai Nemzeti Egység szervezete Gyümölcsoltó Boldogasszony napján délelőtt fél 11 órai kezdette! tartotta az Egyesült Katolikus és Polgári Kör nagytermében rendes évi köz­gyűlését, amelyen megjelent vitéz dr. Ricsóy Uhlarik Béla főispán, Korda Imre, az Or­szágos Központ uj vármegyei titkára, dr. Tarján Béla, a gyulai választókerület elnöke, dr. Gally Károly, a békéscsabai szervezet elnöke, azonkívül a helybeli hivatalok vezetői és a tagok nagy számban. A Magyar Hiszekeggyel megnyitott közgyűlésen Schneider Mátyás elnök tartott beszámolót a szervezet 1935 évi működé­séről. Nehéz esztendő volt, mely a lefolyt országgyűlési és városi képviselőválasztás miatt szakadatlan munkában telt el, azonban az eredmény nem maradt el. A Nemzeti Egység neve iránti bizalmatlanság ma már oszlóban van és az eddig magukat távol­tartó polgárok is közeledést mutatnak a mozgalom felé. A zajos tetszéssel fogadott (A „Békés'1 munkatársától.) Tizenné­gyen sorakoztak fel egymás után a gyulai törvényszék Ungvári-tanácsa előtt, heten szu- ronyos fogházőrök között, őket sorozatos lopással vádolja az ügyész, heten pedig or­gazdasággal vannak vádolva. A hét letartóztatott Zsíros György, ifj. Kovács Mihály, id. Kovács Mihály, Sávolt András, Dohányos György, Such Mihály és Janovszki András. Közölük Such Mihály bün­tetlen előéletű, a többinek mindnek volt már dolga a bíróságon, Janovszki András pláne február 25-én szabadult volna a fogházból, ahol más bűnügyben kimért büntetését töltötte, ha február 7-én hat társával együtt előzetes letartóztatásba nem került volna. Az orgazdasággal vádolt hét egyén kö­rül az egyetlen Baukó Pál tudta, 1 hogy Zsírosék lopott tengerit fuvaroztatnak vele, de a vádlottak olyan határozottan vállaltak minden felelősséget, meg aztán neki tizpengö fuvardíjat is Ígértek, ugv hogy ő végre is rájuk hagyta, hadd csinálják. A többiek ré­szint családtagok, akik védekezésük szerint semmit sem tudtak arról, hogy az emberek honnan és hogyan szerzik azt, amit haza hordanak, részint pedig fuvarosok, akik alku szerint fuvaroztak a tolvajoknak, mitsem tud­ván ezek tizeiméiről. A vádirat szerint a tolvajszövetkezet ügyvezető igazgatói ifj. Kovács Mihály és Zsíros György voltak. Előre megbeszélt terv szerint mentek egy-egy lopási kirándulásra, beszámolót a közgyűlés hozzászólás nélkül vette tudomásul, majd Blahó Dezső dr. ve­zető titkár terjesztette elő a múlt évi zár­számadást, amely élénk tanúbizonysága egy produktiv szervezet szép munkájának. A szám- vizsgáló bizottság jelentése után a közgyű­lés hozzászólás nélkül adta meg a felelős számadóknak a felmentést, majd a vezető­titkár által előterjesztett költségelőirányza­tot hagyta jóvá. Korda Imre központi vár­megyei titkár az Országos Központ elisme­rését és köszönetét tolmácsolta a Szervezet­nek a végzett szép munkáért. Kérte az elnökséget, hogy lankadatlan buzgalommal vezesse tovább is a Nemzeti Egységet azon a helyes utón, mely a magyar nemzet élete újjáépítése felé vezet. Csermák Andor indítványára a közgyű­lés egyhangúlag határozta el, hogy vezérét, Gömbös Gyula miniszterelnököt feliratban üdvözli. A gyűlés Schneider Mátyás zárósza­vaival ért véget. a többiek esetenkint csatlakoztak hozzájuk egyik ehhez, másik ahhoz a vállalkozáshoz. Azzal kezdték tavaly ősszel, hogy letörték, a más kukoricáját és elvitték. Másutt megfúr­ták a hombárokat, vagy leverték a padlás lakatját, esetleg ha kellett, álkulccsal nyitot­ták ki a kamrák ajtaját, de bemásztak az ablakon is és úgy vitték el a ruhamemüt. A vádlottak a vádpontok csak egy ré­szét vállalták, idős Kovács Mihály a har­madrendű vádlott pedig kijelentette, hogy egyetlen esetben sem érzi magát bűnösnek. Amikor Ungvári tanácselnök eléjük tárta csendörségi vallomásukat, a vádlottak egy­értelműen jelentették ki, hogy azt a csend­őrök súlyos bántalmazással kényszeritették ki belőlük. A törvényszéki tanács bűnösnek mon­dotta ki a vádlottakat és Ítéletében ifj. Kovács Mihályt tiz, Janovszki Andrást hét. Zsíros Györgyöt négy, Sávolt Andrást három. Dohányos Györgyöt és Such Mihályt egy- egy havi fogházra Ítélte, id. Kovács Mihályt pedig felmentette. Az orgazdasággal vádol­tak közül Baukó Pál kéthónapi fogházbün­tetést kapott, id. Kovács Miháiynét és Sávolt Andrásnét 30—30 pengő pénzbüntetésre ítélte a törvényszék, de az Ítélet végrehajtását fel­függesztette. A többi négy Vádlottat fel­mentették. Az ítélet nem jogerős. Gazdaadósok: figyelmébe Táj ékoztatás a gazdatartozásokra irányadó teherhatárok helyesbítése iránti eljárásról I. A védett birtokoknak a 10.000/1935. M. E. számú rendeletben szabályozott teher- rendezése szempontjából különös jelentősége van a birtok kataszteri tiszta jövedelmének. A tartozásoknak a negyvenszeres szorzatán felüli részét fogják ugyanis állami könyv- adósságvállalással rendezni, a 10 holdnál kisebb védett birtoknál pedig a negyvensze­res szorzaton belül eső terheket fogják 50 év alatt törlesztendő tartozássá átalakítani (konvertálni). De hasonló fontos jelentősége van a negyvenszeres szorzatban meghatáro­zott teherhatárnak a védettséggel járó fize­tések szempontjából is, mert a védettségi korlátozások alá eső tartozásoknak ,a negy­venszeres szorzatán felüli része után a vé­dett gazdaadós általában nem köteles fizetést teljesíteni. Ezekben a kérdésekben a legfontosabb tudnivalók a következők : I. Mi a tehei'határ helyesbítésére irányuló eljárás? Vannak esetek, amelyekben a kát. t. jövedelem időközi változások folytán már nem fejezi ki híven az ingatlan rendes gaz­dálkodással elérhető jövedelmezőségét s így nem lenne helyes, ha mindig mereven kellene ragaszkodni a kataszteri tiszta jövedelemhez. Ezért a gazdatartozások rendezése tárgyában kibocsátott 10.000/1935. M. E. sz. rendelet 8—II. §-ában foglalt rendelkezések, valamint az 1800/1936. I. M. szám alatt közzétett részletes szabályozás lehetővé teszik az em­lített teherhatárnak helyesbítését. A helyes­bítésre irányuló eljárásban tulajdonképpen arról döntenek, mennyivel több veg'y keve­sebb terhet bir el a védett birtok — szem­ben azzal, amelyet akkor kellene viselnie, ha a teherrendezési kedvezményeket és a védettségi fizetéseket a birtok tényleges kát. t. jövedelmének alapulvételével számítanák ki. Ehhez képest az eljárásban, ha az si­kerre vezet, azt fogják tehát kimondani, hogy a teherrendezés és a védettségi fizeté­sek szempontjából nem a tényleges kát. t. jövedelmet kell alapul venni, hanem annál pl. 30 százalékkal többet vagy kevesebbet azért, mert igazság szerint ez az utóbbi kulcs felel meg a bírtuk tényleges értékének és teher- biróképességének. Fontos tudni, hogy az ilyen döntéssel azonban nem változik meg a birtok tulajdon- képeni kát. t. jövedelme, hanem az csupán eszmeileg, kizárólag a gazdatartozásokra vo­natkozó rendelkezésekben való alkalmazás szempontjából módosul és a helyesbítés erei- ményét adózási célokra nem is szabad fel­használni. 3. Mely esetben eredménytelen az eljárás ? Az eljárást eredménytelenül fejezik be ükkor, ha a helyesbítés nem eredményezne legalább 20 százalékos felemelést, illetőleg legalább 15 százalékos leszállítást. Ha tehát a tényleges helyzet olyan, hogy az érdekelt félnek nincs kilátása arra, hogy az eljárás­ban legalább ilyen mérvű eltérést állapítsa­nak meg, akkor költségkímélés okából saját érdekében ne terjesszen elő kérelmet. 3. Hol és meddig kell beadni a kérvényt? A teherhatár helyesbítésére irányuló kérvényt az illetékes helyi bizottságnál leg­később 1936. évi május hó 20 napjáig kell beadni. (Folytatása következik) Hl ész!­•Cement I 09 N ‘OS | J3 :B a 09 a I» í ö fi 1 Tisztelettel értesítem Gyula város és vidéke nb. közönségét, Eil hogy építési-, tüzelőanyag-és festékárn üzletemet vasárukkal kibővítve Városház-utca 11 szám alá (volt Lakos-ház) helyeztem át, hol építke­zéshez festéshez szükséges, valamint minden vasszakraába vágó anyagokkal állok továbbra is igen tisztelt vevőim rendelkezésére. — Az eddigi támogatást megköszönve, kérem a nb. közönség további szives pártfogását és vagyok " szolgálatkész tisztelettel ,_io Emhő Ferenc Telefon: Üzlet 168. sz Telefon: Telep 142. sz. Betonáru-, tűzifa- és széntelep Ajtós-utca 33. Békéscsabai tolvajszövetkezet bűnpere az Ungvári-tanács előtt

Next

/
Thumbnails
Contents