Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-03-20 / 67. szám
LXVIII. évfolyam 67. szám. Péntek Gyula, 1636 március 20 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér •íii'detési díj elör>* fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőxég, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemirészét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. t Felelős szerkesztő: Szerkesztő : Egyes szám ára 8 fillér 1 DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. Létrejött a megegyezés a iocarnói hatalmak értekezletén Rihbentrop huszperces beszédet mondott Talán mégsem egészen sóhivatal az a Népszövetség. Talán mégiscsak vesszük valami hasznát, ha nem is éppen abban, hogy igazságot oszt, hanem hogy az időnkint fellángoló szenvedélyeket lecsillapítja s alkalmat ad arra, hogy a zöld asztalok mellett a szembenálló felek megmondják egymásnak a magukét. Arra mégis csak jó, hogy mielőtt a nemzetek a fellángolt szenvedélyek hatása alatt meggondolatlan és vissza nem vonható intézkedésekre ragadtatnák magukat, időt adjon a megfontolt cselekvésre s lecsillapítsa a szenvedélyeket. Ezt tekintetbe véve tehát mégis csak értéket kell tulajdonítanunk ennek a népek közötti intézménynek s mégis csak el kell ismernünk a szükségét. Igaz ugyan, hogy nem egy igazságot kereső kis állam szemében, amely igaza érvei között nem tud szuronyerdőket és flottákat felsorakoztatni, vörösposztó számba megy a genfi zöldposztó, mégis csak azt kell mondanunk, hogy ha nem volna meg ez az intézmény, életre kellene hívni. A gyakorlat ugyan azt látszik mutatni, hogy a Népszövetség gondolata utópia s az intézmény a fegyverek, nem pedig a jog és igazság hatalmi szerve, mindezek mellett, mivel létében mégiscsak több lehetőséget tud biztosítani a békés megegyezésre, mint ha nem léteznék, feltétlen szükségesnek kell tartani. Annál is inkább, mert bízunk benne, hogy most a Rajna-kérdés elintézése közelebb viszi igazi hivatásához, a jog és igazság szolgálatához s nem lesznek olyan egyoldalú szempontjai, amelyek az intézmény hivatásával szemben nem a békét, hanem éppen a háborút szolgálták. Várakozva és reménykedve tekint ma egész Európa a Népszövetség felé s bízik abban, hogy fel tud végre emelkedni arra a magaslatra, ahol megszűnik a győztesek és legyőzöttek közti különbség s ahol nem a gyűlölet és a közveszélyes önérdek, hanem a jog és igazság érvényesülnek. Reméljük, hogy a Népszövetség, amely eddig nem volt egyéb, mint a békediktátumok fenntartó hatalma, ezentúl az elfogulatlanság és előrelátás intézménye s a független birói ténykedés fóruma lesz s el fogja simítani azokat az ellentéteket, amelyek ma a népek között fennállanak s amelyek csak nyomorúságot és szélsőségeket eredményeztek. Bízunk benne és elvárjuk a Népszövetségtől, hogy visszaadja végre a népek nyugalmát, megadja a fejlődés és kibontakozás lehetőségét, s nem az úgynevezett győztes hatalmak partikuláris érdekeinek védelmezője és szegőd- ményese lesz, hanem a mai, modern szellemé, a józanságé, a szellemi és jogi higiéniájé, s abban a felismerésben, hogy a háború nem üzlet, hosszú évek aberrációja után végre rátér a békéért való munkálkodás útjára. Nagy próba ez a Rajna-kérdés, s kissé veszélyes próba, de ha kibírja és kapuin bebo- csájtja a fejlődés szellemét, s felszámolván a múltat, a ma és a holnap szükségleteinek megfelelően revízió alá veszi álláspontjait, akkor a Népszövetség komoly értéke, és nyeresége lesz Európa életének és kultúrájának. (A „Békés“ tudósító ja jelenti.) A locar- nói hatalmak értekezletén, amely csütörtökre virradó éjszaka fél 11-től hajnali 3 óráig tartott, megtörtént az elvi megegyezés. A Havas hírszolgálat jelentése szerint az értekezlet helyt adott a francia ellenvetéseknek s Németországot a hágai döntőbírósághoz utalta annak eldöntése végett, hogy a franciaszovjet megegyezés összeegyeztethető-e, vagy sem a Iocarnói egyezménnyel. Úgy határoztak továbbá, hogy Németország Franciaország és Belgium felöli határrészén 20 km-es katonamentes övezetet létesítsen. A Iocarnói hatalmak értekezletéről kiadóit hivatalos közlemény rendkívül szűkszavú. Megállapítja a közlemény, hogy lényeges előhaladás történt, a vita azonban nem terjedt ki részletekre. A Reuter-iroda közlése szerint az értekezlet résztvevőinek túlnyomó részét a béke szelleme hatja át. A párisi Journal rendkívüli kiadásban foglalkozik a Iocarnói értekezlet határozatával s azon nézetének ad kifejezést, hogy a németek aligha lesznek hajlandók az értekezlet kívánságait teljesíteni. A Times azt írja, hogy bár a helyzet rendkívül súlyos, a tárgyalások kimenetele felé reménységgel (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Adisz Abebáhan hatályon kívül helyezték a rádió- engedélyeket. A készülékeket mindenki köteles 3 napon belül beszolgáltatni. A rendeled „Békés“ tudósítója jelenti.) Törökország meghosszabbította barátsági szerződését a Szovjettel. Az aláirás alkalmával rendezett banketten a Szovjet követe hosz- szabb beszédet mondott és abban súlyos célzásokat és megállapításokat tett az egyik (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Az Egyesült Államokban óráról-órára nő az árvizveszedelem. Az árvíznek már eddig is több, mint száz halottja és igen sok súlyos sebesültje van. Több épületben és gyárban ugyanis, ahová a viz behatolt, kazánrobbanás lehet tekinteni. Londonból jelentik, hogy a népszövetségi tanács csütörtöki ülésén Ribbentrop németül mondta el beszédét, amely húsz percig tartott. A beszédet angol és francia nyelven tolmácsolták. Ribbentrop beszédének az volt a lényege, hogy Németország súlyos terheket vállalt magára a locarnoi szerződéssel, de ezeket meg is tartotta, viszont Franciaország nem tartotta azt meg, sőt szövetségre lépett a Szovjettel s igy keleten közvetlen szomszédja lett Németországnak. A tanács ülését 3 órakor folytatják. Ribbentrop beszéde után a négy Iocarnói hatalom képviselője tanácskozásra ült össze. A Reuter-iroda jelentése szerint általános megegyezés jött letre a locarnoi hatalmak között. A megállapodás a következőket mondja ki: döntsön a hágai nemzetközi bíróság afölött, megsértette-e Franciaország a locarnoi egyezményt a szovjet szerződéssel: a francia—belga—német határon semleges övét jelölnek ki, amelyet nemzetközi rendőrség száll meg; a francia semleges terület egy részét jelképesen angol csapatok szálljak meg; a locarnoi szerződést újra megerősítik. kezés célja az, hogy a lakosság csak azokat a harctéri híreket tudja meg, amelyeket az abesszin hadvezetőség jónak lát közölni. európai államra, amely állam, szavaiból megállapíthatóan, csakis Németország lehetett. Hir szerint Németország a szovjet követ szokatlan kijelentéséért a török kormánynál megteszi a szükséges diplomáciai lépéseket. történt. Johnsonban a helyzet igen válságos s az elhagyott lakásokat és üzleteket árviz- hiénák fosztogatják. A Fehér Ház körül homokzsákokból körgátat építettek. Adisz Abebáhan be kell szolgáltatni a rádiókészülékeket Meghosszabbították a török-szovjet barátsági szerződést Egyre nő az amerikai árvizveszedelem Homokzsák-körgát a Fehér Ház korul
