Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-03-17 / 64. szám

LXV11I. évfolyam 64. szám. Kedd Gyula, 1636 március 17 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér lirdetési díj előre fizetendő. PT7TH7Q POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér, Felelős szerkesztő: Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. Közeledés Belgrad és Budapest között (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Schusch­nigg kancellár és Berger-Waldenegg báró külügyminiszter vasárnap reggel haza érke­zett Becsbe. Schuschnigg a határról meleg hangú táviratot intézett Gömbös Gyula mi­niszterelnökhöz, amelyben köszönetét mond azért a meleg baráti fogadtatásért és ven­déglátásért, amelyben budapesti látogatásuk alkalmával részük volt. Mint a budapestiek, úgy a bécsi lapok is részletesen foglalkoznak az osztrák és (A ,,Békés“ munkatársától.) A vár­megye mezőgazdasági bizottsága hétfőn dél­előtt 9 órai kezdettel a vármegyeháza kis- gyülési termében Kovács Mihály elnökletével ülést tartott. A gyűlés elsősorban is a meg­üresedett alelnöki tisztet töltötte be, M. Kempf József gyulai gazdálkodót választván meg a bizottság alelnökévé. Az ülés további részén a bizottság a mezőgazdasági munká­sok minél szélesebb körit alkalmaztatásának, a külföldi sertés- és baromfi-árak nyilvános­ságra hozatalának kérdésével foglalkozott. U „Békés“ tudósítója jelenti.) Vasár­nap este megrendítő tragédia történt Békés­csabán. Dr. Kliment Zoltán György negy­vennégyéves gyakorló orvos lakásán három pisztolygolyót lőtt a mellébe. A mentők azonnal beszállították a városi kórházba, de (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A nép- szövetségi köröket élénken foglalkoztatja az a válasz, amelyet Németország adott a lon­doni tanácskozásra szóló meghívásra. A német válasz közli, hogy Németország elvben haj­landó elfogadni a meghívást, abban a remény­ben és azon feltétellel, hogy a tanácson egyenlő jogokat élvez a többi résztvevő hatalommal. Közli továbbá a jegyzék, ' hogy Németország csak akkor vehet részt a ta­nácskozáson, ha a tanács hajlandó tárgyalni Németország békejavaslatát. Angol álláspont szerint a német válasz második feltétele aligha elfogadható s ez a kikötés nagyban megnehezíti a tanácskozás eredményes befejezését. magyar államférfiak budapesti tanácskozásá­val és örömmel állapítják meg, hogy a tár­gyalások során sikerült megtalálni azt az utat, amely még a jelenlegi gazdasági zűr­zavarban is a boldogulás felé vezeti a két szomszédos államot. A Neue Freie Presse a tanácskozásokkal foglalkozván azt a megál­lapítást teszi, hogy az utóbbi időben Belgrád és Pest között lényegesen megjavult a viszony. Foglalkozott továbbá a telepítési törvény- javaslattal is és annak kapcsán az OFB föl­dek ügyével, majd a tejvizsgálati költségek kérdése került megvitatásra. Általános volt az a vélemény, hogy a tejvizsgálati költsé­geket le kell szállítani, mert azok a gazda­közönséget súlyosan terhelik. Az ülésen résztvett vitéz Márki Barna dr. alispán is és Varga László gazdasági taná­csos Debrecenből, aki a telepítési törvény- javaslatot ismertette. Az ülés 11 óra után ért véget. segíteni már. nem tudtak rajta, mert a be­szállítás után nemsokára kiszenvedett. Az öngyilkos orvos veje volt dr. Rell Lajosnak, a békéscsabai Rudolf-gimnázium igazgatójának. Öngyilkosságának okát egye­lőre senki sem tudja. Flandin francia külügyminiszter a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy bár még nem ismeri teljes részletességgel a német válaszjegyzék tartalmát, tud róla, hogy a németek a meghívás elfogadását két feltétel­hez kötik. Már most kijelenti, hogy a máso­dik feltétel biztosításáról szó sem lehet. Nem azért jöttem Londonba, mondta Flandin, hogy Németországgal tárgyaljak, hanem hogy megállapítsam a német részről történt szerződésszegést. Csakis erről lehet szó, el­lenkező esetben kénytelen volnék hazatérni Londonból és lemondani arról, hogy Francia- országot továbbra is képviseljem a Nép­szövetségben. A Gyulai Művészek és Miibarátok Egyesületének közgyűlése Az elmúlt csütörtökön tartotta rendes évi közgyűlését a Gyulai Művészek és Mii- barátok Egyesülete. Szentes Károly elnöki megnyitója után vitéz Técsy László titkár számolt be az egyesület multévi működéséről. Városunk egyetlen ily irányú egyesüle­tének közgyűlésével kapcsolatban alkalom- szerűnek látszik, hogy néhány megjegyzésün­ket papírra vessük, ügy véljük, hogy tanul­ságos dolog valamely város művészi életét, a lakosság müizlésének fejlesztésére irányuló törekvéseket ismételten szemügyre vennünk. Gyakran olvashatjuk, hogy Gyula Dürer városa, Munkácsy városa, tehát a képzőmű­vészetek, elsősorban a festőművészet ápolása és pártolása szempontjából nagy múltja és ennek alapján nagy kötelezettségei vannak. Ugyanígy nálunk már szinte közhelynek tekinthető a Gyulára, mint ErkelFerene váro­sára való hivatkozás, amelyből természetesen csak a helyi zenei élet magas színvonalra való emelésének kötelezettsége származhatik. Ha azonban történelmi szemszögből vizs­gáljuk a kérdést, akkor — bármennyire csak szójátéknak látszanék is — inkább Gyula város Erkel Ferencéről, mint Erkel Ferenc Gyulájáról lehet beszélnünk. Más szóval mi gyulaiak mindig büszkék lehetünk városunk nagy szülöttére, Erkel Ferencre, a magyar zene egyik legkiválóbb egyéniségére, Erkel­nek azonban semmi oka nem volt arra, hogy zenei szempontból Gyulára büszke legyen. Erkel Ferenc nem a gyulai zenei élet tala­jából nőtt ki, aminthogy a német festészet világra szóló büszkeségének, Dürer Albertnek atyja is, aki a XV. század közepén mint ajtósi származású magyar ötvöslegeny innen Gyuláról vándorolt ki Németországba, nem vitte innen magával utravalóul és ösztönzé­sül semmiféle fejlettebb művészi élet emlékét és hagyományait. De ha Munkácsy Mihály esetét is tekintjük, aki asztalos legényként került Gyulára és itt lépett át szédületes magasságokba Ívelő festői pályájára, akkor is azt látjuk, hogy ő sem a fejlettebb helyi művészet talajából nőtt ki. Ha akkor vélet­lenül nincs Gyulán két festő, aki kellő idő­ben hóna alá nyúl a bizonytalankodó fiatal­embernek, talán sohasem bontakozott volna ki Munkácsy müvésztehetsége. A művészet ápolása és pártolása iránti kötelezettségünk tehát nem abból fakad, hogy városunkban nagy művészeink által megteremtett művészi élet színvonalát kellene fenntartanunk és tovább fejlesztenünk. Sem Munkácsy, sem Erkel művészete nem fakadt helyi talajból, de viszont ők sem teremtettek itt virágzó művészi életet. Kötelezettségünk tehát nincs a múlttal szemben, de van annál inkább a jelennel és a jövővel szemben. Egy ilyen kis város művészi (alkotó- művészi és müpártoló) élete általában három tényezőből tevődik össze. Az egyik — amit a mai gazdasági viszonyok közt első helyen kell említenünk — a közönség anyagi hely­zete. A másik a miiizlés foka, a harmadik, hogy vannak-e ott jóakaratu és fáradhatatlan A vármegyei mezőgazdasági bizottság ülése M. Kempf Józsefei választottak alelsöké Háromszor melibelötte magát és meghalt dr. Kliment Zoltán György békéscsabai orvos Öngyilkossága okát nem tudják Flandin: nem azért jöttem Londonba, hogy Németországgal tárgyaljak!

Next

/
Thumbnails
Contents