Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-03-15 / 63. szám
LXVIII. évfolyam 63. szám Vasárnap Gyula, 1936 március 15 Etöftzetési árak : Negyedévre : 4 P 56 fillér Egy Lóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér iirdetési díj előre fizetendő BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Oohay dános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. Tud-e most pillantás legyen a meglátásé és legyen a fogadalomé, legyen újabb lépése a jobbuló magyarságnak. Ha csak egy pillantásnyira is, de legyen mélyen és lélekben ünnep, s tar- tósabb ás alkotóbb minden szemnek, fülnek szánt és étlappal kisért alkalmi ünnepnél. A telepítési javaslat tárgyalását megkezdte a képviselőház a lélek ünnepelni ? Tud-e ebben a nyugtalansággal telitett tavaszban a múlt ragyogó szépségein lelkesülni ? El tudja-e képzelni a 48-as március mámorát s e mámortól itta- sultan ódát zengeni, vagy visszhangozni az idusi hősökről? Tud e ma a lélek a múlt felé fordulni és elmerengni az ébredező nemzet tavaszi legendáján ? Lehet-e ma teljes lélekkel ünnepelni, amikor azzal a gondolattal fekszünk és kelünk, hogy lesz-e háború, hogy vájjon holnap már nem keringenek-e repülőgépek felettünk s nem fogunk-e nyomorultul elpusztulni, még mielőtt a kerteken kibomlanának a duzzadó rügyek ? Tudhat-e most a tekintet a múltba szállni és ott megpihenni, amikor reggel az est és este a reggel, a holnap és a holnapután láthatártól a sarkcsillagig szökkenő óriási kérdőjele tartja foglyul ? Szavalhatunk-e és énekelhetünk-e ma, amikor egyetlen torokként azt szeretnénk kiáltani, hogy : Jézus, segíts ! Milyen szép lenne pedig elmerengeni azon, hogy mint kezdett hajnalodni a magyar szabadság napja s nemcsak felidézni, hanem át is élni azt a hajnali pacsirtadalt, amely a Berzsenyik ajkáról zengett. . „Örvendj: szerencsénk talpköve szirten áll, Nyelvünk, atyáink ajka feloldatott, Virrad hazánk várt napja, virrad, S a denevérek előtte futnak.“ „Először a holt nyelv ellen irányul a forradalmi szellem, — Írja egyik krónikásunk. Lehető-e nagyobb forradalom a magyar nyelvnek irodalmivá, hivatalossá tételénél, a deák nyelvnek leszorításánál ? Lehető-e nagyobb forradalom a magyar nyelv megújításánál, uj hivatásra alkalmassá tételénél ? Nálunk az irók készítették elő a forradalmat, csakúgy, mint Franciaországban, de nem a philosophu- sok — az nem volt — hanem a nyelvészek.“ Milyen jó volna figyelni, örömtől mosolygó arccal és kigyult fényű szemekkel: mint erősödik a diéták törvényein át a halk, hajnali pacsirtaszó, s mint csattan fel végül a megújult nyelvvel együtt megújuló lélek dithyrambikus forradalmi dala a múzeum lépcsőjén. De hogyan hallaná meg most a lélek a dalt a múlt távoli mezőiről, amikor az újságok és a hangszórók a jelen lázbeszédét harsogják és egy szörnyű haláltánc infer- nális hangjai vannak feltörőben. Pedig ha valamikor, úgy ma igazán szükség volna rá, hogy a múlt nagyszerű példáin lelkesüljünk s ismételten lássuk : milyen az a lélek, amely teljes odaadással szolgálja a nemzetet. Hogy látná ez az élet-halál-harcában is pártoskodó jelen, mint kell kötelességet teljesíteni s mint kell önzetlenül rajongani nagyszerű eszmékért. Mint kell küzdeni a jövőért s áldozatokból, ha kell vérrel és halállal is, megvetni a jövendő fundamentumát. E zaklatott tavaszból, e szorongó várakozással megrontott márciusi idusból, ha csak egy pillantást vetünk is a sugárzó régiókban menetelő márciusi ifjak felé, ez a nyugtalan (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Táblás ház a parlament pétitek délutáni ülésén, a képviselők csaknem teljes számban eljöttek az ülésre, hogy meghallgassák a telepítési javaslat beterjesztését. Délután négy órakor kezdődött az ülés, amelyen Bobory György elnökölt. A javaslat előadója Krüger Aladár volt, aki majd kétórás, meggyőző érvekkel alátámasztott beszédben ismertette a telepítési javaslatot. Azzal kezdte beszédét, hogy ezzel a javaslattal a kis- birtokok szaporítását és a kisemberek megélhetésének javítását tűzte ki célul a kormány. Azután visszapillantást vetett a történelem folyamán véghezvitt telepítésekre, Árpád honfoglalásától kezdve egészen a Habsburgok idegentelepitési akciójáig, amely aztán Trianonhoz vezetett. Drózdy Győző: Mégis vissza akarják hozni a Habsburgokat! Az ellenzéki padsorokból Makray Lajos, Ra- kovszky Tibor, Berg Miksa báró és többen magukból kikelve kiáltottak Drózdy felé : — Erről majd még beszélünk, képviselő ur ! Drózdy Győző : Amit mondtam, történelmi igazság. A nagy zaj és közbeszólások áradata után Krüger Aladár kitért a jászkun-településre, a csángók visszatelepítésére, a Darányi Ignác-féle nagyszabású tervekre, amelyek pénzügyi okokon buktak meg, végül az 1922-es földreformra, s ezzel párhuzamosan az összes európai földreformokra és telepítésekre, amelyek közül a magyarságra nézve a legsúlyosabb volt a román földreform. A románok 2,700.000 hold magyar tulajdont juttattak a románok kezére és ugyanakkor 250.000 embernek kellett elmenekülni ősi földjéről. Amint látjuk, a telepítés ma már egész Európában fontos kérdés, tehát Magyarországon is meg kell oldani. Ez a javaslat kapcsolatban van a gazdaadósságok kérdésével, a hitbizományi reformmal, bizonyos mértékben a földreformmal is. {A ,,Békés11 tudósítója jelenti.) Marton Béla országgyűlési képviselő, a Nép országos szervezetének főtitkára nemrég összeférhetetlenségi bejelentést tett önmaga ellen, hogy a képviselöház bizottsága döntsön az ellene heteken át a legvehe- mensebben folytatott ellenzéki sajtótámadások gyanúsításai ellen. A kisorsolt bizottság pénteken délután tartotta meg ülését az I. számú bizottsági teremben Kelemen Kornél elnöklete alatt. Molnár Imre előadó ismertette az összeférhetetlenségi bejelentést, valamint az összeférhetetlenségi bizottságnak ezzel kapcsolatban megejtett vizsgálatát. A tényállás szerint Marton Béla dánosi uradalma szállított és szállít tejet az úgynevezett Ez a javaslat nem gyors, záros határidőn belül végrehajtandó földosztást tartalmaz, hanem egy állandó telepítési műveletet, amely a szükséghez képest bármikor földhöz juttathatja azokat, akik a feltételeknek megfelelnek. A javaslat a magántulajdon alapján áll, mert nem erőszakos utón, hanem kártalanítás utján veszi igénybe a földeket, különösen ott, ahol arra nemzeti szempontból feltétlen szükség van. A javaslat nem is nagybirtokellenes, sőt annak az intenzív gazdálkodás terén fontos szerepet szán. Az előadó azután a nagy- és kisbirtok termelésére mutatott rá. Igaz, hogy a nagybirtok a gabonatermelés terén 20 százalékkal többet termel, de a mezőgazdasági melléktermények a kisgazdák javára könyvelhet ők el. Hangsúlyozni kívánja, hogy a javaslat politikamentes, amit bizonyít az a tény is, hogy a törvény végrehajtása során az érdekeltek biróság utján védhetik meg jogukat és érdekeiket. A javaslat mégis reális, mert mindig csak annyi földet vesz igénybe, amennyire szükség van és amennyit a rendelkezésre álló összeg lehetővé tesz. A területeket elsősorban vásárlás, felajánlás és állami elővásárlás utján szerzi meg az állam, aztán jönnek a részvénytársaságok és egyéb, háromezer holdon felüli birtokok. Bethlen István gróf örökhaszonbérleti javaslatával szemben kijelenti, hogy az ilyen örökbérletek igen könnyen válhatnak rövid bérletté, éppen azért erről majd külön javaslatban gondoskodik a kormány. Igényjogosultságot a javaslattal kapcsolatban senkisem támaszthat, mert a telepítésnél elsősorban azokat veszik igénybe, akik már bizonyos vagyonnal, vagy tökével rendelkeznek és alkalmasak az önálló gazdálkodásra. Kéri a javaslatnak általános tárgyalás alapjául való elfogadását. budapesti 5. számú közétkezési bizottságnak és erre a szállításra vonatkozólag a Ferenc József laktanya megállapította, hogy a dánosi uradalom mindig kifogástalan tejet szállított, a szállítási feltételeket betartotta és a szállítást mint a legolcsóbb ajánlattevő nyerte el. A havonta maximálisan leszállított tejmennyiség 5400 liter, de az egész évben szállított és’szállitandó tej nem haladja meg a 45.000 litert. A tej egységára 20’40 fillér, amelyből a kincstári illetéket levonva, az uradalom 19’ő8 fillért kap, úgyhogy a szállítás értéke évi összegben 8810 pengő, ami a 10.000 pengős értékhatáron alul marad. Molnár Imre ezután közölte, hogy az összeMarton Béla nem összeférhetetlen — állapította meg az összeférhetetlenségi bizottság
