Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-03-03 / 52. szám

2 BÉKÉS 1936 március 3 Büzbombás merénylet Becsben Négy nagy áruházból pánikszerűen menekült a közönség (A „Békés“ tudósítója jelenti) Szom­baton délután a bécsi áruházak, mivel hét­vége és elseje volt, zsúfolásig megteltek vásárlókkal. A négy legnagyobb áruházban, a Gerngross, Herzmansky, Schiffmann és Krupnik-féle áruházakban, amikor a forgalom éppen kulminált, hirtelen kellemetlen, fojtó szag kezdett terjengem. Azonnal rájöttek, hogy büzbombákat dobtak el és a közön­ség tumultuózus jelenetek közben, fejvesztve rohant ki az utcára. Sokan rosszul lettek, úgy hogy a mentők kórházba szállították őket. Az egy időben végrehajtott merényle­tek arra engednek következtetni, hogy egy­ségesen irányított tervszerű támadásról van szó, kialakult továbbá az a feltevés is, hogy ismét a horogkeresztes propaganda akarta megzavarni a császárváros nyugodt életét. Hir szerint a merényletek értelmi vezetőjét Karl Fitzthum ismert nácivezér személyében már ki is nyomozták, Fitzthum azonban, aki kórházi ápolás alatt állott s a kórházban készítette elő a büzbombás merényletet, mikor neszét vette, hogy a rendőrség le akarja tartóztatni, kereket oldott. Huszonegynap! fogház lett a vége a részeg duhajkodásnak (A „Békés“ munkatársától.) A Jó­zsefvárosi Földművelők Körében nagy mu­latság volt december 27-én. Vígan szólt a zene, a nagyteremben jókedvvel ropták a táncot, a másikban meg szaporán ürültek a poharak, amint az már ilyenkor történni szokott. Az egyik asztalnál különösen sűrűn haj­togatta a poharat két józsefvárosi fiatalem­ber : Japport József (Ajtós u. 1.) és Pflaum Ferenc (Palló u. 12.), akiknek nemsokára kicsi is lett a terem. Előbb duhaj kiabálás­sal zavarták a békésen mulató embereket, amikor pedig jobbról is, balról is csititani kezdték őket, egészen nekiszilajodtak. Végre is annyira felforgatták a helyiség nyugalmát, hogy a kör elnöke rendőrért küldött. Két rendőr is jöft, de a dolguk nem ment olyan simán, mint ahogy azt mindenki természetesnek találta. A rendőrök láttára a két fiatalember valósággal tombolni kezdett. i Nekiestek a rendőröknek, Japport az egyik rendőr nyakát ragadta meg, Pflaum pedig a másikkal kezdett birkózni, még a köpenye zsebét is letépte. Mindez persze csak nagyon rövid ideig tarthatott, a rendőrök nem olyan fából vannak faragva, hogy sokáig lehetne velük ellenkezni. A két duhaj is nekik esett ugyan, de a következő percben már ártal­matlanná is voltak téve és egy-kettőre vo­nultak is a kapitányság felé. A két neki- szilajodott fiatalember még az utcán is dol­got adott a rendőröknek, mert ott is foly­ton dulakodtak, de végre is bekísérték őket és gondoskodtak róla, hogy kialudhas- sák mámorukat. A rendőrség feljelentésére Japport Jó­zsef és Pflaum Ferenc a törvényszék elé kerültek. Dr. Vályi Nagy István .egyes biró hétfőn mondott fölöttük ítéletet s abban mindkettőjüket 21—21 napi fogházra ítélte, ítéletük jogerős.-A fennálló szabályok értelmében ... A.z orvos, a főjegyző és segéd­jegyző a vádlottak padján egy asszony halála miatt (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Érdekes emberölési ügyet tárgyalt szombaton délelőtt a szegedi törvényszék Apczy-tanácsa. Spalier Lajos dr. magyarbánhegyesi orvos, Benkó Pál nagy bánhegy esi főjegyző és Rákos And­rás kaszaperpusztai ^segédjegyző kerültek a vádlottak padjára gondatlanságból- okozott emberöléssel vádolva. Nagy Imréné kaszaperpusztai asszony az elmúlt év szeptember 14 én éjszaka két óra tájban szülési fájdalmakról panaszkodott. Férje elhivatta a szülésznőt, aki hajnali fél- ötig ott tartózkodott, de a gyermek nem jött a világra. A szülésznő ekkor tudomására hozta a férjnek, hogy orvosi beavatkozásra van szükség, sürgősen hívja ki a makói mentőket. Nagy Imre Rákos András segéd­jegyzőhöz sietett és kérte, hogy az állomás­ról telefonáljon mentőkért. — Inkább gyorsan szerezzen egy bicik­lit és menjen át Magyarbánhegyesre orvosért — válaszolt a segédjegyző. A kétségbeesett férj kapott is kölcsön egyik szomszédjától kerékpárt és megindult Magyarbánhegyes felé. Teljes erővel hajtotta a gépet, hogy minél előbb odaérkezzék. Kereste a községi orvost. Nem volt 'otthon. Hét óra volt, mire megtalálta helyet­tesét, dr. Spalier Lajost. — Az Istenért, doktor ur — kérte — sürgősen csináljon valamit. . . nagyon beteg a feleségem .. . — Van szegénységi bizonyítványa ? — kérdezte az orvos. — Nincs — volt a felelet. — Akkor menjen át Nagybánhegyesre a főjegyzőhöz, kérjen szegénységit. Izzadva hajtotta Nagy Imre a kerékpárt Nagybánhegyesre. Oda is érkezett 9 órára. Fuldokló hangon rontott be a főjegyzőhöz : — Telefonáljon mentőkért, főjegyző ur, mert ezóta biztos haldoklik a feleségem. .. — Itt a szegénységi ? — Éppen azért is jöttem . .. Minél gyorsabban kérem .. . — Menjen át a szomszéd szobába, a kisasszonyhoz, majd kiállítja . . . Ki is állította a kisasszony az igazol­ványt, de bizony csak tizenegy órára lett készen vele. Újra vissza a főjegyzőhöz. — Itt a szegénységi bizonyítvány. .. — Na most már telefonálok a mentők­nek, — válaszolt a főjegyző. Déli félkettő lett, mire a mentők Makó­ról Kaszaperpusztára érkeztek ... De ekkor már három, óra hossza óta szakadatlanul vérzett az asszony. Három órakor tették fel a szereucsétlent a makói műtőasztalra, s a következő pillanatban utolsót lélegzett. .. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy az asszonyt kellő időben alkalmazott orvosi segítséggel meg lehetett volna menteni. A vádlottak elismerték, hogy a vádi­ratban felemlített időbeli adatok megfelelnek a valóságnak, azonban arra hivatkoztak, hogy a fennálló törvényes rendelkezések értelmében jártak el. Beteghez csak szegény­ségi bizonyítvány alapján lehet kihívni a mentőket, vagy akkor, ha a költségeket másként biztosítják. A törvényszék délben hozta meg az ítéletét, melyben a vád és következményei alól mindhárom vádlottat felmentette, azzal az indokolással, hogy a fennálló szabályok szerint intézkedtek. Május 8—18 közéit rendezik meg az idei Nemzetközi Vásárt. Az immár világhírűvé vált budapesti nemzetközi vásárt az idén is megrendezik. Az idei lesz a első, amelyet nem egye­dül a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendez, hanem amelybe mint rendezőtársak a legintenzivebben bekapcsolódnak a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és Buda­pest székesfőváros is. Ennek megfelelően a vásár háromtagú elnökségében is Budapest polgármestere, a kamara elnöke és a Gyosz elnöke foglalnak helyet Épen ezért a vásár előkészületei a legszélesebb körben folynak úgy a tömegtermelő nagyipar, mint a kis- és középipar, nemkülönben a magyar keres­kedelem részéről. A vásár területe ismét bő­víttetni fog. A vásár felépítése, pavilonjai­nak elrendezése és kiképzése ismét különle­ges tanulmányok alapján történik és kettős célt szolgált: egyrészt a vásárló szükségle­teinek kielégítését, másrészt a magyar kiál­lítási építészet bemutatását. A vásárra eddig 1300 kiállító jelentkezett, holott a múlt év­ben összesen 1450 kiállító vett részt a vá­sáron. A kiállítók között foglal helyet a magyar vállalatok elitje. A * vásár nemcsak méreteiben, hanem tartalomban és nívóban is felül fogja múlni az összes eddigieket. Gyűlések a vármegyén {A „ Békés“ munkatársától.) A vár­megye közigazgatási bizottsága március havi rendes ülését folyó hó 9-én, hétfőn délelőtt tartja. Következő napon, kedden a törvényható­sági bizottság kisgyülése ülésezik. „Ne csak az anyakönyvben és a templomban legyünk katolikusok“ (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Serédi Jusztinján dr. bíboros hercegprímás a győr- megyei katolikus kör gyűlésén nagy beszé­det mondott. Hangoztatta, hogy ne csak az anyakönyvben és a templomban legyünk katolikusok, hanem kinn az élet minden mozzanatában is. Legyünk tanulnivágyók, szorgalmasak, önzetlenek és gerincesek. Ne értse senki sem félre, mi katolikusok nem akarunk másokon uralkodni, mondotta nagy­hatású beszéde során a hercegprímás, csak azt akarjuk, hogy Krisztus uralkodjék mi­rajtunk.

Next

/
Thumbnails
Contents