Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-01-08 / 5. szám

'X -I

BÉKÉS

1936 ianuár 8

Megjeleni Mikm Ödön dp.

sajtófőnt kinevezése.

A hivatalos lap vasi-napi száma a következő kinevezéseket közi;

A kormányzó, a m. ki-, miniszterelnök előterjesztésére, dr. Mikecz ódont, a m. kir. miniszterelnökség sajtóosztálya vezetőjét a miniszteri osztályfőnöki cin egyidejű adományozása mellett a miniszterelnökségen, létszám feletti minőségben, mniszteri tanácsossá kinevezte.Az erre vonatkozó legfelsőbb elhatározás a Budapesti Közlöny vasárnapi számában jelent meg.

Magyarország kormányzója, a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére, ritét Kolozs- váry-Bortsa Mihály dr. szerződését, miniszteri előadónak a miniszteri osztályh.nácsosi cimet adomáiryozta.

Antal István dr. államtitkár ivekig állott a miniszterelnökségi sajtóosztály élén. Azt a komplikált és kényes szerkeztet, amelyet a sajtó jelent, mindenkor a 'eg- nagyobb jóindulattal és megértéssel kezelte. — Különösen megnehezedett munkássága azokban az időkben, amikor nem csupán a belső politikai helyzet, de a külpolitika világeseményei fokozott éberséget, gondosságot és lelkiismeretet követeltek a sajtóügyek vezetésénél. Dr. Antal István széles látókörrel, a sajtó hivatásának és teljes felismerésével intézte a sajtóosztály ügyeit és pártpolitikai szempontokon felül elismerte mindenki, hogy a sajtó felé mindig megértő és szeretetteljes gesztust mutatott. Nagy tudását, felkészültségét és elhivatottságát az igazságügyminisztériumban fogja a kormányzat értékesíteni.

Utódja, dr. Mikecz Ödön 1894 ben, Nyíregyházán született, református vallásu. Édesapja, Mikecz Dezső nyugalmazott alispán,

m. kir. udvari tanácsos, felsőházi tag. Mikecz Ödön középiskoláit Nyíregyházán végezte.

Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, a heidelbergi egyetem jogtudományi karán és Debrecenben folytatta. Jogtudományi szigorlatait kitüntetéssel tette le. 1916-ban Szabolcs vármegye törvényhatóságához közigazgatási gyakornokká nevezték ki. 1917-ben Nyíregyházán az ügyvédi kamaránál ügyvédjelöltté jegyeztette be magát, a következő évben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankba lépett, mint jogügyi előadó. 1923-ban szerzett ügyvédi oklevelet. Előbb Budapesten, majd Nyíregyházán folytatott ügyvédi gyakorlatot mindaddig, amig 1932 november 16-án Szabolcs és Ung vármegyék főispánjává nevezték ki. Jelentős szerepet vitt a társadalmi mozgalmakban, mint a Bethlen Gábor

Kör alelnöke, majd később elnöke. Döntő szerepet vitt a piros-fehér-zöld blokk mozgalomban ‘és kiemelkedő vezérszerepe volt a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségében.

Kolozsváry-Bortsa Mihály a magyar sajtónak régi, érdemes és értékes munkása. Debrecenben volt az egyik napilap szerkesztője és Debrecen város törvényhatósági bizottsági tagja, az ottani közélet egyik vezető személyisége, — mielőtt a miniszter- elnökségi sajtóosztályba került mostani felelősségteljes pozíciójába. Képzett, nagytudásu újságíró, meggyőződéses publicista, aki újságírói munkássága minden vonatkozásában fanatikus odaadással szolgálta a nemzeti gondolatot.

Knnezi József állítólagos vegyészmérnök vértisztitó életelikszirt árul Orosházán

Egy szívbajos asszosiy halála indiioita meg a nyomozást

(A „Békés,í munkatársától.) Tegnapelőtt meghalt Orosházán Blaskó Kálmánná, akiről az orvosi vizsgálat megállapította, hogy szervi szívbaj ölte ugyan meg, de igen gyanús volt az a körülmény, hogy az asz- ízony combján pörkkel födött hét-nyolc oltás- idomot találtak.

Az orosházi csendőrőrs a halálesettel kapcsolatban azt jelentette a gyulai ügyészségnek, hogy egy Kunczi József nevű budapesti állítólagos vegyészmérnök működik egy idő óta Orosházán, aki valami életeliksz Írrel oltogatja a könnyen hivő, babonás embereket. Körülbelül ezerre tehető azoknak a száma, akik a „vértisztitó“-szert magukon kipróbálták.

Ugylátszík az elhunyt Blaskóné használta a budapesti csodád oktor szerét s most a

nyomozás azt a körülményt igyekszik tisztázni, van-e összefüggés az oltás és a haláleset között, bár az kétségtelen, hogy az asszonyt szervi szívbaja ölte meg.

A nyomozás világosságot .fog deríteni Kunczi József egész orosházi szereplésére és tisztázni fogja azt a kérdést, bünös-e a pesti „vegyészmérnök“ a kuruzslásban, amellyel most gyanúsítják.

Mikes János püspök lemondott. Mikes János püspök lemondott egyházmegyéje vezetéséről. A püspöknek súlyos szívbaja van. A pápa elfogadta a lemondás*. A püspökség betöltésére egyelőre nem kerül sor, a pápa az egyházmegye élére apostoli admirrszirátort fog kinevezni.

T A M € A

Szénásy József és neje Nuszbek Gizella.

Visszaemlékezés

Irta: KÓHN DÁVID

Itt születtek, itt töltötték gyermekkorukat, ifjúságukat, éltük delét és alkonyuk egy részét is; hiába költöztek el innen, csak ide kötötte őket nemes szivük minden idegszála, boldog és bánatos éltük minden emléke, s irae ide térnek vissza, rajongásig szeretett városuk földjében aludni örök álmukat.

Aki hat évtizedet meghaladó időn át rajongó tisztelőjük voltam és hálás szivvel élveztem barátságukat, szeretetüket, borongó érzéssel elevenítem fel e sorokban emléküket, éltüket, amely egyben Gyula városa félszázadra terjedő köz és társadalmi életének is története. Szénásy József és neje Nuszbek Gizella ugyanis majdnem félszázadon át voltak a gyulai társadalmi életnek előkelő tagjai, sőt annak vezető szereplői közé tartoztak.

Szénásy József eredeti vezetékneve Kratoch- vill volt és akópp magyarosította nevét Szénásyra, ahogy édesanyja Szénásy lány volt. Ugyanakkor fitestvére István a Gyulai nevet vette fel és e néven kiváló festő lön, aki többek között Vas Gereben regényeit is illusztrálta művészi rajzaival.

A két testvér benső barátja volt Munkácsy Mihály világhírű festőnknek, aki mint asztalos segéd is dolgozott a hatvanas évek elején Gyulán; igaz, hogy ez a mestersége csupán abban érvé nyesült, hogy Oláh György asztalos mester jobbadán festési munkára használta fel és szeri száma sincs az akkoriban divatos ládáknak, amelyekre Munkácsy — még mint Lieb Miska — a tulipánokat festette. Munkácsy egy esztendeig lakott Gyulán és Fischer Károly rajztanitó tanította öt a róm. kath, fiúiskola földszinti termében, mely a török hódoltság idejében a gyulai basa fürdője volt, rajzra, mig a festészetre az akkor Gyulán

lakott Ssamosy Elek, aki első mestere volt neki. Munkácsy a két Kratochvill fiúval való barátsága révén sokat járt házukhsz és gyakran élvezte azok édes anyjának vendégszeretetét. Első festményét, egy madonnát neki festette, mig Józsefnek egy tollrajzzal kedveskedett, amit ö, Munkácsy hoczá intézett baráti levelével ereklyeképen őrizett meg. István barátjával és festő kollegájával együtt voltait Münchenben, ugyanazon festőnél folytatták tanulmányaikat, sőt ugyanott sokáig laktársak is voltak.’ A Szénásy Józseffel való benső barátság Munkácsy haláláig tartott. Sőt amikor mint világhírű művész egyszer Magyarországra jött, leutazott Gyulára öt meglátogatandó. Innen utazott Aradra, hol a gyulai születésű Salacs Gyula polgármestert, a K/atochvill fiukkal szintén ifjúkori barátját látogatta meg.

Szénásy József fiatalon nősült. A városnak a hatvanas években egyik legszebb leányát: Nnss- bek Gizellát véve feleségül. Érnek édesapja Nuszbek József, Gyula városa akkor legtekintélye- seb építőmestere és igen jómódn polgára volt. Nuszbek Gizella nemcsak szépségével, hanem bájával, szellemi műveltségével, nemes lelkületével is feltűnt és ugyanígy maradt élte egész folyamán hódoló tisztelettel övezve. Szénásy József nemsoká a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület alakulásakor annak szolgálatába lépett. Előbb segédkönyv vezető. majd főkönyvelő, végül pedig vezér- igazgatója lett az; intézetnek s előre haladott kora miatt vonult nyugalomba.

Szénásy József igen élénk részt vett Gyula város társadalma s a gyulai róm. kát. hitközség egyházi életében. A polgári körnek évtizedeken át igazgatója volt és hervadhatatlan érdemei vannak az akkor vezető szerepet viselt kör felvirágoztatása körül. Az ö igazgatási ideje alatt vették meg az addig mindig csak bérhelyiségben tengődő kör részére a Mayer házat és alakították át a mostani díszes helyiséggé. A farsangnak két hires bálja volt akkoriban Gyulán. A Wenckheim Krisztina grófnő elnöklete alatti Gyulai Nőegyleté és a Polgári Köré. Mindakettö mindenkor eseményszámba ment. Igaz, hogy egészen más volt a gyulai köz élet, mint most. Hamisitatlan igazi nemes demokrácia uralkodott a város társadalmi életében, amely kiterjedt egyrészről a szorosan vett értelmiségre, nevezetesen a tisztviselőkre, szabad pályán levő honoráciorokra, másrészről a kereskedők és iparosokból tobor/ódott polgárságra is, még pedig — ami különlegesen hangsúlyozandó — férfiakra-bök re egyaránt. És hogy ez igy volt. hogy ez igy lebe tett, abban oroszlánrésze volt a Szénásy párnak a Szénásy pár vezetői hivatottságának, ügybuzga 1 mának, szeretetreméltóságának, amelyekkel fe 1 ^ karolta, egybeforrasztotta, hitfelekszet és osztály v~ különbség nélkül a társadalom összes, arravaló — tisztes —- elemeit. Sóhajtva gondolunk az igy talán soha többé vissza nem térő szép időre.

Két súlyos csapás sújtotta a Szénásy házaspárt. Két viruló szépségű felnőtt leányuk tragikus halála. Szegény Szénásyné átélte, átszenvedte miatta a mithológiai Niobe halhatatlan fájdalmát.

Ez is okozta, hogy amikor Szénásy nyugdíjba ment, hogy bármennyire összef or róttak Gyulával, miután egyetlenül maradt gyermekük : Dénes ffü- kat az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztárnál viselt igazgatói áliása a fővárosban lakáshoz kötötte, éltüket fiuk és annak szerető neje Csiffra Lujza, továbbá kedves unokájuk és dédunokáik körében tovább töltendő, nem ugyan rezig- náció nélkül, felköltöztek Budapestre és ott élték le szeretteik körében, éltük alkonyát. Szénásy József 1920-ban halt meg; abban az időben, amikor az oláhok tartották Gyulát megszállva, ami végtelenül fájt neki. Halála hírét is csak később tudtuk meg, amikor már eltemették, anélkül, hogy az akkori nehéz körülmények, sőt elháríthatatlan akadályok folytán holttestét Gyulára hazahozhatták vol ia. Felesége 86 éves korában halt most meg, tehát tizenöt esztendővel élte túl és gyászolta rajongásig szeretett férjét, akivel most együtt jönnek haza Gyulára, korán elhunyt két kedves leányuk sirja melletti örök pihenőre.

Az örök világosság fényeskedjék nékiek. Nyugodjanak békében, városuk közönségének tisztelete és szeretete virraszt örök álmuk fölött! .

1

1