Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-02-20 / 42. szám
LXVili. évfolyam 42. szám. Csütörtök Gyula, 1936 február 20 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér 'tfríií'Irsi dij elär** íiaeteiid«. r BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. iíohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nere adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Szerkesztő : NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. Nem időszerű a kőzépenrópai kérdések megoldásának megkísérlése öntözési ilii íz fti-íiiriSsi iíi litt (A „Békés“ tudósitója jelenti) A Nemzeti Egység Pártja Ivády Béla országos elnök elnöklésével pártértekezletet tartott, amelyen igen nagy számban vettek részt a a párt képviselő- és felsőházi tagjai s a főispánok is. A kormány tagjai közül Gömbös Gyula miniszterelnök vezetésével Bornemissza Géza, Darányi Kálmán, Fabinyi Tihamér, Hóman Bálint, Kozma Miklós, Lázár Andor és Winchkler István miniszterek, valamint Tahy László miniszterelnökségi, Marschal Ferenc földmivelésiigyi és Antal István igazságügyi államtitkár vettek részt az értekezleten. Jelen volt Mikecz Ödön dr. miniszteri osztályfőnök, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője és Mengele Ferenc követ- ségi tanácsos, a külügyminisztérium sajtó- osztályának vezetője, Sipőcz Jenő főpolgármester és többen a főispán! kar tagjai közül. A különböző elnöki bejelentések után Kozma Miklós belügyminiszter ismertette a kormány rendelettervezetét, amely az agrárjellegű lakosság téli háziipari tevékenységét kivánja a járulékfizetés kötelezettsége alól mentesíteni. Ezután Gömbös Gyula miniszterelnök szólalt fel. Tájékoztatta a pártot a telepítési kérdésben való állásfoglalásáról és hangsúlyozta, hogy ennek a javaslatnak is az a lényege, mint a kormány egyéb javaslatainak : a reális reformok terén mozog. Röviden ismertette ezután felfogását a külpolitikai helyzet tekintetében, amely igazolja a múlt pártértekezleten tett ama kijelentést, (A ,,Békés“ munkatársától.) A tavalyi fagy és aszálykár rendkívül súlyosan érintette az adófizető polgárság fizetőképességét s ennek következtében a város bevételeit. Az adófizetés igen vontatottan folyik és igy a vezetőség csak azon keretek között mozoghat a közmunkák tekintetében, amelyeket a csökkent bevételek lehetőségei nyújtanak számára. Minden erejét megfeszítve, a legnagyobb nehézségekkel küzdve teremti elő azokat az összegeket, amelyek az inség- munkák költségeire szükségesek. A korlátozott anyagi lehetőségek mellett másik igen súlyos körülmény az is, hogy a munkanélküliek száma igen megszaporodott és az ősszel is több, mint 1100 ember kérte felvételét az ínségkataszterbe. A korlátozott anyagiak kényszerítő hatása alatt, továbbá mert az ellátatlanok száma igen megnövekedett, a város kénytelen volt bevezetni a kereset maximálását, vagyis aki maga után 8, családtagjai után pedig fejenként a 4 pengőt egy hónapban megkereste, azt felváltja a munkában, hogy egy másik, még semmit sem keresett munkásnak hogy az abesszin kérdés megoldása előtt a középeurópai kérdések megoldásának megkísérlése nem időszerű. Majd Csicsery-Rónay György mutatóit rá azokra a jelentőségekre, amelyek a politikai életben az 1918-as clestruáló hang uj- jáéle lését jelzik, s erőteljes intézkedések megtételét kérte, hogy ezek a jelenségek a magyar közéletből és sajtóból gyökerestől kiirtassanak. A miniszterelnök néhány szóval válaszolt a felszólalásra, hangoztatta a párt propagandájának jelentőségét, megállapítva, hogy a felvilágositó propaganda egyik legnagyobb eszköz ezekkel a jelenségekkel szemben. Ivády Béla indítványozta, hogy a párt hivja fel a kormány figyelmét az uj sajtó- törvény megalkotásának sürgős voltára. Scheftsik György a sajtórendészet körében mutatkozó anomáliára hívta fel a kormány figyelmét, sürgetve az újságírói kamara létesítését. Lázár Andor igazságügyminiszter megjegyezte, hogy a sajtótörvény elkészítése folyamatban van. Maga is érzi a sajtókamara létesítésének szükségességét. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter a párt általános helyeslésétől kisérve bejelentette, hogy a napszámosok és a közsegélyre szorultak házadójának mérséklését a pénzügyi kormányzat már eddig is tárgyalta s hajlandó etekintetben az állam teherbíró képességének korlátái köz tt a legmesszebb elmenni. adja a helyét. Jelenleg mintegy 400 ember dolgozik közmunkán. Egy nagyobb csoport a Miklós- város ártézi kútja környékét rendezi, dolgoznak ezenkívül a Reisner-malom melletti tónál is, ahol földkitermelés folyik. Megkezdték ma a Homokbánya vasút felőli pályájának rendezését is, mintegy 80 emberrel. A viz ugyanis a partot már egészen alámosta, úgy hogy több helyen beomlott. A partrendezés után a gödröt fűzfákkal fogják körülültetni. Ugyancsak rövidesen megkezdik a zárt betoncsatorna lerakását is a Bonyhádi-nton, amelyhez tavaly már hozzáfogtak, de anyaghiány, illetve más munka miatt abbahagyták. Matuska meg akart halai (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Matuska Szilveszter, a biatorbágyi rém, a steini fogházban öngyilkosságot kísérelt meg. Tettének végrehajtásában a fogházőrök akadályozták meg. Ugy látszik, Matuskának megszólalt a lelkiismerete. Irta: KIENITZ VILMOS igazgató-főmérnök. . A Társulat 1935. év novemberében tartott közgyűlésén 31. számú határozatával újra felemelte az öntözési vizdijakat arra az összegre, amelyet az öntözőgazdák nagy része 2 év alatt fizetett, s amelyeket a Társulat időközben leszállított, azonkívül megszüntetett bizonyos igazságtalanságokat, amelyek a 30 év előtt készített szabályzat megalkotásánál előre láthatók nem voltak, amelyek különbséget tettek kis és nagy öntözések között, ami az öntözési dijat fizető két csoport között újabban bizonyos ellentéteket szült. Egyik helyi lapban cikk jelent meg, amely az öntözési dijak szabályozásával foglalkozott, s azért jónak láttam ezen kérdést a nyilvánosság előtt a maga valójában ismertetni. A közgyűlési határozat szerint a kertészetek után akar kicsik, akár nagyok, kát. holdanként évi 10 P vizdij fizetendő. A nem kifejezetten kertészet körébe tartozó növényekkel beültetett területek, továbbá gyümölcsösök vizdija 4 P, akár kicsiny, akár nagy területet öntöznek, a miirétek vizdija 3 P. Ezzel szemben a régi szabályzat csak 10 holdon aluli és azon felüli kategóriát ismert hol a vizdij 10, illetve 4 P, egy részüknél 5, illetve 2 P volt. A 10 holdon aluliak a múltban a bolgárkertészetek voltak, a felüliekhez csak 2 mürét tartozott. Újabban azonban jelentékeny számú olyan bolgáröntözést rendeztek be, amelyek 10 holdnál nagyobbak voltak, s ezek a régi szabályzat szerint csak 2, illetve 5 P-ős vizdijat fizettek, holott az öntözés révén 10.000 P-ős bevételre tettek gazdáik szert. Az uj közgyűlési határozattal tehát helyreállt az egyenlőség a kis és nagy öntözések vizdija között. Ami a kérdésnek azt a részét illeti, hogy miért állította vissza a Társulat a régi vizdijakat, illetve miért emelte a múlt évieket, annak az az oka, hogy a Társulat már az elmúlt évben is, de különösen a folyó évben nagyon sok belvízcsatornáját látja el belvízzel. E csatornák behálózzák a Társulat árterének nagy részét s mellettük készítik az uj öntöző berendezéseket. Ezen csatornáknak vízellátása végett uj csatornákat, szivattyúkat kellett építeni, tehát beruházásokat kellett eszközölni. A vízzel ellátott csatornákat gyakrabban kell takarítani, a szivattyúkat pedig üzemben kell tartani. Ez költséggel jár. Ezen költségek viselése szempontjából az a méltányos, hogy ezek azokat terheljék, akiknek a vízellátásból hasznuk van, s ne azok, akiknek nem jut víz. Egyébként is ezen költségek, melyeket az öntöző gazdák vizdij alakjában fizetnek, jelentéktelenek, mert a bolgárkertészetek 1 kát. holdon évi átlagban kb. 1000 P értékű terményt termelnek, amit csak a viz tesz Több, mint 400 ember dolgozik inségmunkán Rendezik a Homokbánya környékét
