Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-02-16 / 39. szám
Vasárnap LXVIII. évfolyam 39. szám Gyula, 1936 február 16 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . I P 80 fillér Hűtési dij elör** ttsfteudö. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Nzerkes/.tőség, kiad «»hivatal '5yúlán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő : DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. szabad csak agy egyszerűen tudomásul venni, hogy egyik kulturális intézmény a másik után rendül meg alapjaiban, vagy hogy meg is szűnik. Nem szabad csak egyszerűen megállapítani, hogy a közöny és a pénztelenség az oka mindennek és hogy ez ellen nem sokat lehet tenni. Nem elég megállapítani a betegséget, gyógyítani is kell s ki kell kutatni, honnan származik a baj és kauzálisán kell gyógykezelni a tünetet. Nem lehet a kultúrintézmények ügyét keserű kézlegyintéssel elintézni és ha kimúlnak, tragikus sóhajtás közben rögöt vetni sírjukba. Elébe kell állni a város kultúrintézményei végzetének és meg kell állítani útjában. Ha nem volnánk megyeszékhely, akkor is, mint a nemzettest egy alkotó részének, kötelességünk volna megállj-1 kiáltani és elébe toppá ni a végzetnek és a. sok fiaskó és meddőség után régre megteremteni a város szellemi életét, élővé tenni ezt a szinte halott várost. Gyula nem maradhat továbbra is a letargia székhelye, az üres és süket termeké, a heverő vonóké és a parlagon heverő tehetségeké. Fel kell már egyszer eszmélnünk, talpra kell már egyszer állnunk és az otthonok falai között bujdosó lángoknál újra lángra kell lobban- tanunk a kultúra fáklyáját. Ha a köz eler- nyed. jöjjenek a hivatalos tényezők, vegyék kezükbe a bukni készülő intézmények ügyét és fáradságot nem kiméivé legyenek azon, hogy a magyar szellemi élet térképén Gyula ne temetőként legyen feltüntetve. A testi közegészségügynél semmivel sem hátrébb való a szellemi és lelki közegészségügy, a sportversenyeknél semmivel sem hátrébb valók a szellemi mérkőzések és egy-egy előadói emelvény is van olyan fontos, mint akármilyen stadion. Nem szabad egyszerűen tudomásul venni a közönyt, tenni kell ellene, harcolni és megölni, mert a közöny a szellem és a kultúra tuberkulózisa. S ha valahol, úgy itt Gyulán, ebben a határszéli városban fokozottan szükség van arra, hogy a kultúra fáklyája magasan lobogjon s messze határokra hullassa a fényét. Ha nem megy másként, hatóságilag kell beavatkozni, de bukni hagyni a kultúra ügyét nem lehet. Nincs egy irodalmi egyesületünk, nincs egy zeneegyesületünk és most már lassan ott tartunk, hogy még az a dalegylet is, amely pedig a város nagy szülöttének nevét viseli, meglanyhul munkájában és ha ezen az utón halad, a leköszönések és részvétlenség utján, még kimondani és elgondolni is szörnyű, csak névleg fog élni. Néhány lelkes ember, felismerve Erkel szülővárosának kötelességeit nagy szülötte iránt, életre segítette és hívta a zeneiskolát és most ez a zeneiskola is ott áll. hogy a jövendő kérdőjelként mered feléje. Valami hiányzik ebből a városból. Valakinek élre kell már állnia és ki kell keresnie azt az archimédeszi pontot, ahonnan a közöny rettenetes világát sarkaiból kivetheti. Tenni kell valamit, hogy a krónikásnak ne kelljen szégyenkezve és keserű düh- 'vel egyre csak gyászkeretes lapokat, egyre csak a szalmaláng és a közöny balladáját Írnia. Ki kell emelni a várost letargiájából s gondolatvilágából ki kell irtani és nem szabad oda berögződni hagyni azt a gondolatot, hogy itt úgyis minden hiábavaló s a kultúrintézmények bölcsőjével együtt azok koporsóját is megácsolják. Ne feledjük, hogy nemcsak magunkkal és városunkkal szemben vannak kötelességeink, hanem hazánkkal szemben is s jogosan nem lehetünk mindaddig büszkék nemzetünk szellemi és lelki javaira és kiválóságára, amíg mi magunk is nem vagyunk annak életet adó, gyarapító, tevékeny részesei. Nagy Gasstär Jugoszlávia akadályt állított a kisantant- államok és Ausztria közeledésének útjába (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Hodzsa Milán cseh miniszterelnök hosszn napok óta fáradozik Parisban, hogy a kisantant államok és Ausztria együttműködésének feltételeit megteremtse. A Times párisi levelezője szerint Hodzsa minden egyéb kérdést alárendelt a közézenrópai gazdasági újjáépítésnek, amit maga Flandin francia külügyminiszter is helyeselt. A cseh-osztrák közeledés után mostmár a jugoszláv-osztrák közeledés következnék, a jugoszláv kormány azonban olyan politikai vonatkozású kikötésekkel állott elő, amelyek kellemetlen meglepetésként hatnak úgy Ausztriában, mint azon körökben, ahol a mielőbbi kibontakozás szükségét hangoztatják. Berger Waldenegg báró osztrák külügyminiszter tervszerint rövidesen Belgrádba utazott volna, a helyzet azonban úgy alakult, hogy az utazást el kell halasztania, Jugoszlávia ugyanis hevesen ellenzi a Habsburg- ellenes törvények megszüntetését, viszont az osztrák kormány arra hivatkozik, hogy nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely az ország függetlenségének feladásával járna. Az együttműködés híveit, s főként Franciaországot és Csehszlovákiát, súlyosan aggasztja Jugoszlávia magatartása, amely csak Németország malmára hajtja a vizet. Az Ami du Peuple Hodzsa párisi tárgyalásaival foglalkozván rámutat, hogy Középeurópa bajainak forrását a st. germaini és trianoni szerződésekben kell keresni. Ezek a gyilkos szerződések. Írja, lábbal tiporták a népek önrendelkezési jogát. Ha az utidállamok hozzájárultak volna hogy a vitás területeken népszavazást rendeljenek el, ma a Dunavidéket nem szelnék át igazságtalan és abszurd határok, s következéskép Középeurópa népeinek nem kellene súlyos gazdasági kérdésekkel vivődniük. Fel lehet ugyan darabolni a nemzeteket írja, de lelkűket nem lehet meggyilkolni. A lap Hodzsa tárgyalásait .jószándékuaknak tartja. Felmentette a törvényszék az orosházi gyilkosság elkövetésével vádolt két cigányiegényt Csurár Guszti még miidig nem kerfilt kézre (A „Békés11 munkatársától) Zsiga Zsuzsát, férjétől akkor már pár éve törvényesen elvált asszonyt. 1984 december 21-én este orosházi házában kegyetlen módon meggyilkolták. Az asszony magányosan élt, a bűntényt csak másnap reggel fedezték fel. A csendőri nyomozás rögtön megindult s megállapította, hogy az asszonyt tompatárggyal, doronggal, vagy fejszenyéllel jobbról- balról fejére mért csapásokkal verték agyon, Koponyáját a szó szoros értelmében összetörték, mint a dióhéját. A szerencsétlen áldozat a tűzhely előtt feküdt a konyhában, szemmel láthatóan esti házi munkája közben törtek rá a gyilkosok. A lakás össze-vissza volt hányva, a gyilkosok kerestek valamit, de hogy mit vittek el. azt a nyomozás nem tudta megállapítani. A gyilkosnak aligha volt rab lás a szándéka, mert a ruhás szekrényben, bár jól eldugva megtalálták az áldozat pénztárcáját, benne egy százpengössel és api ópénzzel. A nyomozás akkor a magányosan élő asszony életkörülményeit kutatta, mert a feltevés az volt, hogy a kufárkodással foglalkozó Zsiga Zsuzsát egy haragosa tette el láb alól, esetleg, hogy családi háttere Van a gyilkosságnak. Akkor az áldozat egyik fiát vizsgálati fogságba is helyezték, de a vizsgálatnak nem lett semmi eredménye. Tavaly ősszel Makón csendőrkézre került Csurár Guszti cigánylegény, egy notórius tolvaj. Vallatása során önként, minden kényszer nélkül elmondta, hogy másik társával Rostás Tári József és Gavódi Bánfi István Pál cigánylegényekkel ők gyilkolták meg az orosházi asszonyt. Pontos helyszíni leirást adott Csurár makói vallomásában, majd Orosházán is pontosan oda vitte a nyomozó csendőröket a gyilkosság színhelyére. Vallomása alapján októberben Rostást, novemberben pedig Gavódit fogták el a csendőrök, azóta vizsgálati fogságban is ülnek. A két cigány a nyomozás első percétől kezdve tagadta, hogy a gyilkosságban része volna. Csurárt a vizsgálat befejezése után Szegedre szállították, hogy büntetését a Csillagban leülje, innen való szabadulása után sikerült úgy meg szöknie, hogy máig sem tudták kézrekeriteni. Szombaton ült törvényt a két cigánylegény fölött a gyulai törvényszék Ungvári-tanácsa, Az ügyészség szándékos emberöléssel vádolta őket, de Rostás is. Gavódi is állhatatosan megmaradtak a mai tárgyaláson is amellett, hogy semmi részük Zsiga Zsuzsa megölésében. A törvényszék bizonyíték hiányában felmentette a kép vádlottat, egyben elrendelte szabadlábra. helyezésüket. Az ügyész felebbezett. c .
