Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-02-14 / 37. szám
LXVIII. évfolyam 37. szám Péntek Gyula, 1336 február 14 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALAII ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztősé», kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay .Tános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Mi van az ipari novellában? Bornemissza miniszter ismertette a Javaslatot a Nemzeti Egység Pártjában A Nemzeti Egység Pártja egyesített közgazdasági és ipari bizottságának szerdán összeült ülésén Bornemisza Géza iparügyi miniszter előterjesztette az uj ipari novellát. A törvényjavaslat már hosszú ideje az általános érdeklődés középpontjában áll s ezért annak kivonatos tartalmát az alábbiakban ösmertetjiik : A javaslat cime: Törvényjavaslat az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról. Az 1. §. szerint az 1922. évi XII. te. 4. §-ának 3. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: A közkereseti és betéti társaság engedélyhez kötött ipart, továbbá a kézmüves- jellegii iparűzés szokásos keretein belül képesítéshez kötött ipart csak akkor gyakorolhat, ha az ilyen ipar önálló gyakorlása tekintetében megállapított feltételek a közkereseti, illetve betéti társaság minden egyes tagjában megvannak. Nem vonatkozik ez a rendelkezés azokra a közkereseti és betéti társaságokra, amelyek a jelen törvény hatálybalépése előtt kapták az iparjogositványt, ha azonban az ilyen közkereseti, vagy betéti társaságba uj tag lép, a társaság ipart csak úgy folytathat, ha az illető ipar önálló gyakorlása tekintetében megállapított feltételek az uj tag személyében is megvannak. A 2. §. kimondja, hogy aki államellenes, szeméremellenes, vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt bűnvádi eljárás alatt áll vagy akit ilyen vétség miatt három hónapot meghaladó szabadságvesztés büntetésre Ítéltek vagy akit az említett bűntett miatt elitéltek, a jogerős bírói Ítéletben megszabott szabadságvesztés büntetés tartama, valamint a büntetés kiállásától vagy elévülésétől számított három év alatt iparigazolványt nem kaphat. A következő szakaszok a villamosenergiát elosztó vállalatok szerelőipari jogosultságát szabályozzák, olyképpen, hogy ezeknek a vállalatoknak csak az iparügyi miniszter engedélye alapján és csupán a kis- és nagyközségekben szabad szerelőipari munkát végezniük. A kisiparosok védelme érdekében városokban egyáltalán nem végezhetnek szerelőipari munkát. Ki a „mester“ ? Az 5. §. a mestervizsgáról intézkedik. A mestervizsga letétele alól felmentést adni nem lehet. A mestervizsga, amint a 9. szakasz mondja, annak igazolására szolgál, hogy a vizsgázó iparában annak gyakorlásához múlhatatlanul szükséges szakismeretekkel és szakmabeli készséggel rendelkezik. Mester- vizsgát csak az tehet, aki igazolja, hogy a szükséges szakbavágó gyakorlattal rendelkezik. Aki a mestervizsgát sikerrel letette, az iparjogositványt megszerezte, iparának megkezdése után nyomtatványaiban, hirdetéseiben a mester szót használhatja, ellentétben azokkal, akik mestervizsgát nem tettek és akik ilyenformán csak az iparos szó használatára jogosultak. Az 1923. november elseje előtt iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt szerzett iparosokra ez a rendelkezés nem vonatkozik. A törvényjavaslat a továbbiakban megállapítja a mestervizsgáló bizottság szervezetét és működési szabályzatát. Meghatározható számú iparengedély A 12. szakasz értelmében az illetékes miniszter rendelettel jelöli ki azokat az engedélyhez kötött iparokat, amelyek gyakorlására kiadható iparengedélyek számát előre meg lehet határozni, vagy számszerű meghatározás nélkül az iparengedélyek kiadását annak megállapításától lehet függővé tenni, hogy az illető községben — Budapesten az illető kerületben — fennáll-e annak a szükségessége, hogy újabb iparengedélyt adjanak ki. E szükség fennállásáról a hatóság az illető érdekképviseletek meghallgatása után határoz. Ha azonban szabályrendelet nem határozza meg ezt a számot, az illetékes miniszter az engedélyhez kötött ipar gyakorlására kiadható engedélyek számát a tör vényhatóságra, vagy megyei városokra kiterjedőig meghatározhatja. A számszerű meghatározás mellett a javaslat arról is intézkedik, hogy az iparűzést kaució letételétől is függővé lehet tenni. A törvényjavaslat a továbbiakban a reáljogok megszűnéséről intézkedik. (Folytatjuk.) lm tart 2 zavargás le tanár ürül (A ,,Békésa tudósítója jelenti.) Jelentettük tegnap, hogy a párisi egyetem jogi fakultásának 100 diákja az egyetem épületében maradt, hogy az éjszakát ott töltse és Jéze tanár előadását másnap reggel megzavarja. Mikor távozásra .szólították fel őket, elleneszegültek, mire a dékáni hivatal rendőri karhatalmat vett igénybe A rendőrök és a diákok között tumultözus jelenetek támadtak, s annak során a dékánt az egyik rendőr megütötte. A dékán emiatt benyújtotta lemondását. Nem lehetetlen, hogy a jogi fakultást az események miatt bezárják. ÖsszelérhMnsi bejelentést tolt maga ellen Marton fiola (A „ Békés“ tudósítója jelenti.) Vitéz Marton Béla országgyűlési képviselő ellen egyes lapok támadást intéztek, mert szerintük Marton összeférhetetlenségi helyzetbe került azáltal, hogy állami és városi üzemek részére tejet szállít. Marton Béla az összeférhetetlenségi bejelentést maga ellen megtette. Harmincötezer uj otthon A magyar birtokpolitika csak a múlt század vége felé eszmélt rá arra, hogy a független, életképes kisbírtokok szaporítása egyetemes nemzeti érdek, amit elősegíteni egyenesen állami feladat. Ráeszmélt erre a vitathatatlan tényre, de ennél aztán nem ment tovább. A „kisemberek atyja“ Darányi Ignác 1894. évi V. törvénycikke, sajnos, folytatás nélkül maradt kezdeményezés s a birtokmegoszlás egészségesebbé tételére eredményes intézkedés egyáltalán nem történt a magyar életerőt szikkasztó, hosszú évtizedeken át. Az első számbavehető lépés etekin- tetben az 1920-ban megindult földreform volt. A vesztett háború után összeült első magyar nemzetgyűlés nagy jóakarattal, sok jószándékkal és kétségtelen eredményekkel nyúlt ehhez a nehéz kérdéshez, hiszen több mint négyszázezer embernek juttatóit törpebirtokot, vagy házhelyet. Több, mint négy- százezer magyart kötött a magyar földhöz, de arra már nem volt alkalmas, hogy a földbirtok terén észlelhető aránytalanságokat, amelyek a mozdulatlan nagybirtok javára mutatkoztak, megszüntesse. Bizonyos, hogy emelte az ország szociális biztonságát, de elkerülhetetlen a megállapítás, hogy gazdasági eredményei nem kielégítők. A céltudatos nemzeti birtokpolitikának ma tehát csak az lehet a feladata, hogy a birtokmegoszlást előrelátó, óvatos, emellett határozott intézkedésekkel kedvezőbbé tegye. A szociális és gazdasági szempontok itt egyaránt fontosak és tisztában kell lenni azzal, hogy az egyetlen megoldás az adott viszonyok közt az önálló, életképes kisbirtokok szaporítása. Annál is inkább, mert Magyar- országot birtokpolitikai szempontból egyensúlyban levőnek mindaddig nem lehet tekinteni, amig területe 40 százalékát a törpebirtok és az ezer holdon felüli nagybirtok foglalja el. Ez a szempont irányítja a Gömbös-kormány földbirtokpolitikáját, amely a hitbizományi törvényjavaslat után a telepítési törvényjavaslatot viszi a Ház elé. A két javaslat egy jól megalapozott birtokpolitikai reform szerves része, ikertestvérek, egyik a másikat egészíti ki. A telepítési javaslat, amely már átment a különböző érdekképviseletek vizsgálatának alapos szűrőjén, elsősorban azt célozza, hogy szerte a magyar földön minél több életképes, önálló kisbirtok szülessék. Egyáltalában nem irányul ez a javaslat — amint azt az indokolás is hangsúlyozza — a nagybirtok ellen, mert hiszen a földnélküli mezőgazdasági lakosság megélhetését nagyrészt éppen a közép- és a nagybirtok biztosítja, de gondoskodik arról, hogy a kisbirtokok térnyerését, megerősödését gátló okok megszűnjenek. Mégpedig akként, hogy amikor egyrészt a szerzöképes családok az állam gondoskodásából életképes kisbirtokhoz jutnak, másrészt ugyanakkor mások ne szenvedjenek méltánytalan károsodást. Éppen ezért az átengedett területekért a javaslat szerint teljes kártalanítás jár.
