Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-02-11 / 34. szám
LXVIII. évfolyam 34. szám. Kedd Gyula, 1336 február 11 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . í P 80 fillér Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. se. Dobay .János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Felelős szerkesztő: Szerkesztő : DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap. 5—6 holdas gazdák inségsegélyért jelentkeznek. A kereskedelem és kisipar a teljes elszegényedés felé zuhan A közigazgatási bizottság gyűlése (A „Békés“ munkatársától.) Békés- vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó lG-én délelőtt a Budapesten tartózkodó főispán helyett vitéz Márki Barna dr. alispán elnökletével ülést tartott. A tárgysorozat első pontjaként felolvasott alispáni jelentést kivonatosan az alábbiakban ismertetjük : I Közbiztonság. ’Az elmúlt hó fo- | lyamán a személy- biztonság 107, mig a vagyonbiztonság 401 eset- i ben támadtatott meg. Öngyilkosság 7 esetben történt. Álla nellenes vagy defaitista mozgalmakról nem kaptam jelentést. Fóldmivelés, ipar és kereskedelem. Az elmúlt hónap időjárása mezőgazdasági szempontból rendkívül kedvező volt. Az enyhe időjáráshoz bőséges csapadék járult, minek következtében a vegetáció erős lendületet vett. A december hónapban még igen silány kinézésű és kevés reménnyel biztató buzavetések erőteljes fejlődésnek indultak, haragos-zöld sziniiek és sok helyütt már olyan buják, hogy rövid idő múlva legeltetésük válik szükségessé. A gyümölcsfák rügyei pattanásig duzzadtak, a legelők, és kaszálók is zöldéinek. A gazdák aggodalommal nézik a gyümölcsfák korai rügyezését s félnek az esetleg elkövetkezendő fagyos tavaszi időjárástól, mert ez esetben óriási károk állhatnak elő. A takarmány-hiány egyre jobban érezteti káros hatását. A gazdaközönség nagy része erőtakarmány nélkül, tengeriszáron, buzaszalmán és pelyván tartja állatállományát, mely rossz takarmányozás folytán általánosságban sovány, leromlott. A mezőgazdák helyzete rendkívül nehéz s előfordul, hogy 5—6 holdas törpe- birtokosok ínség-segélyért jelentkeznek. Nehéz helyzetükre jellemző az a körülmény, hogy a mezőgazdasági cselédek iránti kereslet is úgyszólván a minimumra csökkent, mert a kisbirtokosság jelentékeny része mező- gazdasági cselédeket nem tart, hanem a szükséghez képest napszámosokat, vagy jobb esetben hónapos munkásokat foglalkoztat. A mezőgazdálkodással foglalkozó lakosság sivár helyzetének következménye azután a kereskedelemnek és a kisiparnak zuhanása a teljes elszegényedés, felé. Közlekedés, tűs- és árvédelem. A törvényhatósági és vicinális kiépített utak általában jó állapotban vannak. A földutak a sok esőzés következtében feláztak és nehezen járhatók. A vasúti közlekedés kielégítő A töltések. vízlevezető árkok és vasúti átereszek jók, ahol pedig a műtárgyak javítása szükségessé vált, ott ez az inségmunkások igénybevételével megtörtént. A Máv. szegedi üzletvezetősége a tavaszi menetrend összeállítása alkalmából folyó évi január hó elején Szegeden értekezletet tartott, amelyre a vármegye képviseletét is meghivta. Január hónapban a vármegye területén előfordult 10 tűzesetről érkezett be jelentés és számlálólap. A kár épületekben 2455 pengő, ingóságokban pedig 790 P. Az összes tűzkár 3245 P., ebből biztosítva volt 2955 P., nem volt biztosítva 24G P. értékben megsemmisült épület, illetve ingóság. Vegyesek A közigazgatás menete, úgy a járási főszolgabírói, mint a községi hivatalokban állandóan nagy nehézségekkel és munkatorlódással küzd. Munkaerők hiánya következtében kénytelen a tisztviselői kar a hivatalos órákat önkéntesen meghosszabbítani, mert nagy nehézségek árán csak igy tud megfelelni kötelességének. A vezető tisztviselők idejét majdnem teljesen leköti az Ínségesekkel való állandó tárgyalás, a községi tisztviselők idejét és munkaerejét pedig majdnem teljesen igénybe veszi a tulajdonképpen állami feladatot képező adóügyi igazgatás, minélfogva a községi feladatok elvégzésére idő csak a hivatalos órákon túl marad. Itt jelentem a tek. közigazgatási bizottságnak, hogy dr. Pálka Pál gyomai járási főszolgabiró január hó 16-án vérmérge- zés és trombózis megbetegedéssel a budapesti Verebély klinikára szállíttatott fel, mert sürgős műtéti beavatkozásra volt szükség, A műtét szerencsére sikerült s a főszolgabiró állapota javulóban van, — egyelőre azonban még klinikai ápolás alatt áll. Jelentem, hogy szolgálati érdekből dr. Vásárhelyi József főszolgabiró a békési járás főszolgabirája mellé, báró Maasburg Kornél várm. fogalmazó [pedig a gyomai járás főszolgabirája mellé osztatott be. A szarvasi járás főszolgabirói hivatalában kellő gmnkaerő hiányában beállott ügytorlódás elintézésére bizonytalan időre dr. Laczay Péter szolgabirót küldöttem ki. A munkás-lakosság helyzetét illetően újból csak azt jelenthetem a tek. közigazgatási bizottságnak, hogy az napról-napra su- lyosbbá válik. Nehéz helyzetüket azonban a munkások megadó türelemmel viselik, látván azt, hogy a hatóság a legnagyobb jóindulattal igyekszik — a lehetőség szerint — segítségükre lenni. Múlt havi jelentésemben a „zöld-kereszt“ cbédeltetési akcióról tettem említést. Jelentésemet, annak megjegyzésével, hogy az akció rendszeresen müküdik és bevált, a következőkkel egészítem ki: A főispán ur Öméltóságának felhívására a helyi hatóságok bevonásával 9 községben indult meg ez az akció, melynek keretén belül, mintegy 4000 gyermek részesül jó, meleg ebédben. Már most is megállapítható, hogy ezek a gyermekek előnyösen fejlődnek, élénkebbek s az iskolák tanítóitól nyert értesülés szerint fogékonyabbak is. Az alispáni jelentéshez elsőnek Telegdy Lajos dr. szólt hozzá. A vármegyei kisbirtokosság súlyos helyzetével foglalkozva javasolta, írjon fel a bizottság a kormányhoz és hivja fel a figyelmét arra a megyei helyzetre, amely cseppet sem jobb, sőt a népsűrűséget tekintve még súlyosabb, mint a szomszédos Csongrádvármegyéé. Javaslatát elfogadta a bizottság. A következőkben a békési főjegyzői állással foglalkozott s közölte, hogy az első pályázat kiírása alkalmával egyetlen egy sem, mig a második pályázat alkalmával mindössze 4 pályázó jelentkezett. A helyzet magyarázata az, hogy a jegyzői magámnuu- kálatok díjazását felsőbb helyen beszüntették, illetve csak arra az esetre engedélyezték, ha minden elsőrendű szükséglet fedezése után a költségvetésben még arra fedezet marad. Ilyen körülmények mellett természetesen nem akad pályázó, aki a főjegyzői munkát és annak felelősségét magára vállalja. A mezőmegyeri jegyzőnek, mondta, jobb dolga van, mint a békésinek, mert nem nyugszik vállain egy 30.000 lakosú község adminisztrációja, fizetés tekintetében azonban nincs mögötte a nagyobb lélekszámú községek, jegyzőinek. Javasolta, intézzen a bizottság- feliratot a kormányhoz és kérje, hogy vagy adják vissza a jegyzőknek a magánmunkálatokat, vagy pedig a magánmunkálatok díjazásait kikötés-mentesen folyósítsák részükre. A bizottság Berthóty Károly hozzászólása után a javaslatot elfogadta. Felszólalt még Telegdy Lajos dr. az OTI hátralékok csökkentésére és törlésére beadott kérvények intézése tárgyában is. Kifogásolta, hogy Békésről egy nap délutánjára 52 iparos kapott idézést Gyulára. Kérte az alispánt, járjon közbe az OTI kirendeltségénél, hogy az idézéseket vonja vissza, a bizottság utazzon ki Békésre és kinn a községben tárgyalja le a kérvényeket. Az OTI-kérvényekre vonatkozó felszólalásokra Kiss László dr. árvaszéki elnök válaszolt, mint a bizottság vármegye részéről kiküldött tagja. Közölte, hogy délelőtt az előadók rendes hivatali ügyeiket intézik és csak délután tudnak időt szakítani a kérvé-
