Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-12-28 / 296. szám
1936 december 25 B E K E S 7 Gyula közgazdasági élete a statisztika tükrében (A „Békés“ munkatársától) Gyula importjának és exportjának érdekes képét adják azok az adatok, amelyeket az alábbiakban ismertetünk. Gyula városából 1936 december 15-ig vagontételekben a következő terményeket és árukat szállították ki: Káposztát 4, fejeskáposztát 1, zöld paprikát 43, paradicsomot 4, cukorrépát 550, szik- füvirágot 11. szénát 94, búzát 115, lisztet 54, sertést 93, vegyes állatot (marha, ló,) 37 és gyufát 53 vagonnal. Ezek szerint Gyuláról cukorrépát szállítottak ki legtöbbet, a zöldségek, zöldségfélék közül pedig zöldpaprikát. A liszt-szállitás ebben az évben a Reisner malom szüneteltetése folytán mélyen alászállt. A zöldárukat Bndapestre szállították, kivéve a paradicsomot, amelyet Berlinbe exportáltak. A tegnapi napon az egyik vásárhelyi újságban a következő cikk jelent meg Kohán György festőművész öngyilkossági hírét közölve : ,Megdöbbentő és szomorú híradás érkezett Vásárhelyre, amely arról számol be, hogy Kohán György, a jólismert fiatal festőművész öngyilkosságot kísérelt meg Budapesten, ahova nemrégen költözött fel. A nagy tehetségű művész felakasztotta magát, környezete azonban még idejében észrevette szerencsétlen tettét, * levágták a kötélről és megmentették az életnek Kohán Gyöigyöt. Az ismerősök és barátok egyiclő óta szomorúan tapasztalták, hogy a fiatal festőn lelki depresszió vett erőt, amely annyira elhatalmasodott rajta, hogy még közeledő kiállításának eseményei sem tudták őt kiragadni a tépelődéséből. így jutott el ahoz A gyufagyár is jelentősen résztvett a város közgazdasági életében. 53 vagon gyufa került ki Gyuláról. Nagyon érdekes a város importja is. Az adatok szerint vagonárukban Gyulára hoztak burgonyából 27 káposztából 7, cukorból 45, sóból 50, borból 77, szénből 386, fából 338, épületfa 76, tégla 58, cement 61, mész 28, kő 312, kőolaj 49 vagonnal. Ezekből az adatokból megállapitható, hogy a város konyhakertészete rohamosan fejlődött, mert az előbbi esztendőkben 50 vagonon felül volt a káposzta behozatala. Legnagyobb a behozatal természetesen a szénben, fában, majd a bor következik. A só mennyisége nagyobb, mint a cukoré. Ellenben a kőolaj-behozatal valahogy megállt, ugylátszik a gépüzemekben nem folyik nagy munka. a szerencsétlen naphoz, amikor már csak a halálban pillantotta meg a menekvést. Azóta nagy fordulat állott be sorsában. Az isméit Tamás-féle galériában kiállításra kerültek müvei■ Váratlan nagy siker kísérte Kohán kilépését a múlt heti megnyitáson, nagyban előmozdítva pályáját. Reméljük, hogy a fiatal művész töprengő lelke túljutott a harcon, amelyet a halál problémájával vívott meg s azóta helyet adott az élet, a küzdés, a győzelem hitének.* 11, A vásárhelyi lapban megjelent megdöbbentő híradás előttünk teljesen valószínűtlennek látszik. A hir valószínűleg kerülőuton jutott Vái- j sárhelyre és teljesen elferdítve került bele az I újságba. „Inkább kevesebbet nyújtsunk de azt alaposan készítsük elő“ — mondja vitéz Pánezél főjegyző a „Gyulat-flét“-tel kapcsolatban (A ,,Békés11 munkatársától.) Még néhány nap és az 1937 év indul meg. Kezdődik, egy esztendő uj nekirugaszkodásokkal, tervekkel, akarásokkal. Ez az év lesz többek között a megrendezendő első Gyulai Hét esztendeje. Nem látunk a jövőbe : nem tudjuk, milyen erkölcsi és anyagi sikerrel fog járni a Gyulai Hét, csak egy bizonyos, hogy a sok jószándék, jóakarat, tudás, ami a Gyulai Hét megrendezésével foglalkozik és rendelkezésre áll, megtesz minden lehetőt, hogy a város és a vármegye összefogásából egészséges, épkézláb Gyulai Hét szülessen. A magunk részéről napirenden tartjuk a kérdést, mert úgy érezzük, hogy a siker, vagy balsiker nemcsak az 1937-es esztendő dolga, hanem kihatásaiban a következő évbe is átnyúl. Ez alkalommal vitéz dr. Pánezél József, vármegyei főjegyzőhöz, mint a Gyulai Hét kiszemelt vezető rendezőjéhez fordultunk kérve, hogy elgondolásairól a nyilvánosságot tájékoztassa. — Nem szívesen nyilatkozom — kezdte Pánezél főjegyző — mert hisz konkrétumot nem igeu mondhatok. Ebben a pillanatban pl. még azt sem tudnám megmondani, vájjon az a Hét egész hét lesz-e, vagy csak napok és hogy Gyulai lesz-e, vagy Vármegyei. Beszélgettünk egy alkalommal azokkal az urakkal, akikkel a rendezés munkáját majd együtt irányítjuk, illetve végezzük és akkor sok mindenféle terv merült fel. Az én egyéni felfogásom az, hogy inkább kevesebbet nyújtsunk, de azt alaposan készítsük elő. Olyat vegyünk elsősorban figyelembe, aminek erkölcsi és anyagi adottságai, illetve feltételei gyulai, vagy esetleg vármegyei talajban gyökereznek. Nem az a fontos, hogy ide zsúfoljunk sokmindent, hogy aztán elhelyezési és egyéb rendezési problémákkal birkózzunk és kitegyük magunkat anyagi sikertelenségek beállbató nehézségeinek. Gyulán elsősorban gyulai dolgokat, sőt specialitásokat akar látni a más vidékről idekerülő látogató. Itt elsősorban Gyula kulturális és történelmi emlékeire gondolok. Az országban alig ismerik ezt az ősi kulturális és történelmi múlttal rendelkező várost. Ilyen szempontból még a gyulaiak sem sokan ismerik. Gondolok a városi múzeumra, melynek vezetése mintaszerű és csak a napokban hallottam fővárosi szakembernek idevonatkozó elismerő bírálatát. Itt van százados múltú kórházunk, mely az ország egyik legnagyobb közegészségügyi intézménye. Mindezeket kevesen ismerik közel s távolban. De Féhn-ház, Kossuth-tér 1 szám. — TELEFON: 204. 1521 Karácsonyi bor||j£j(j]j] I és lik#r szükségletét ma már mindenki HEVESI TIBOR-nái szerzi be, ahol tokaji borok palackolva és kimérve, továbbá a legfinomabb Braun ükörök, Konyak, Rum, kimérve és originál palackozásban kaphatók, Kecskeméti barackpálinka és mindenféle más gyümölcspálinkákat, ó és uj asztali borokat, Pusztamérgesit, Szemelt Rizlinget, Csemegebort, Vermouthot stb. karácsonyi árban mérjük. Ál hir Kohán György festőművész öngyilkosságáról Oroszországból levél érkezett Gyulára, — egy halottnak hitt gyulai katona irt édesanyjához {A „Békés“ munkatársától.) Napok óta arról beszélnek Máriafalván. hogy egy halottnak hitt ember, aki 18 éves korában elment katonának a háborúba, életjelt adott magáról. A máriafalvai Tompa utcában Domokos Ferencnének levél érkezett Oroszországból. A levelet a fia irta, Domokos Ferenc. — Ü onnan nem jön többé vissza, mondja munkatársunknak Domokos Ferencné, már halottnak hittük és most a levélben azt Írja, hogy autóbuszos ember lett, ti vezeti a gépkocsit. Hi' ki a leiköm, de már öregek vagyunk, meg szárnyunk sincsen, hogy repüljünk. Neki jó dolga van, orosz asszonyt vett feleségűi s már van is négy gyermeke. Domokos Ferencné időnként előveszi a fia arcképét, megsimogatja, aztán felsóhajt, örül ugyan annak, hogy nem halt meg a fia, de ugyanakkor mélységesen szomorko- dik, hogy "nem tud a fia hazajönni, legalább egy napra Karácsonyra. van még sok megmutatni és megismertetni valónk. Annyira van, hogy a közel jövőben bocsátja a nyilvánosság elé dr. Scherer Ferenc a gyulai oklevéltárt és ugyancsak ő a szerzője a nemsokára megjelenő Gyula-vá’-os történetének. A tudós szerző hosszú évekig tartó nagy munkásságának eredménye mindez és a müvek megjelenése nemcsak helybeli vonatkozásban lesz jelentős tudományos esemény, hanem fel fog figyelni rá az ország egész tudományos világa. Gondolnunk kell arra is, hogy egyes kiállitás-fajták bizonyos helyen rendezhetők meg előnyösebben; igy a gyü- mölcskiállitás Gyulán, a méhészet Békéscsabán stb. Hiszen ezek a gazdasági adottságok helyhezkö- töttek. Gyulán és környékén van gyümölcstermelés, Csabán van méhészet. — Vigyáznunk kell, hogy a kereteiben grandiózus elgondolás részleteiben megvalósítva csalói dással ne járjon. Remélem és hiszem, hogy kellő gondossággal megfelelő sikert érünk el. SZILVESZTER-EST Az Ipartestület vigalmi-bizottsága az idén is a szokott fénnyel rendezi meg reggel 6 óráig tartó Szilveszteresti táncmulatságát, az Ipartestület összes helyiségeiben. Tisztelettel ezúton hívjuk meg az Ipartestület tagjait, hozzátartozóit és vendégeit. 1529 vpc2 3 AZ IPARTfiSTtLETBEX II ZtllÉI Szilig lOS ZtlliU SZtlMi. Ül ÉS Ml«! ÉHM, ilMI WilSlIiN.
