Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-02-05 / 29. szám
LXV11I. évfolyam 29. szám Szerda Gyula, 1936 február 5 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Yidékre : . 1 P 80 fillér Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Yárosház-utca 7. se. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek infcé- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 8 fillér. Élet és halál Békésmegyében Ezelőtt néhány nappal egy vaskos sárga könyv került ki abból az Országos Közegészség ügyi Intézetből, amely Johan államtitkár nemcsak Európaszerte, de az egész világon elismert kiváló vezetése mellett valóban intézi, irányítja mindazokat a munkálatokat, amelyek az ország közegészségügyének megjavítására és ezáltal jövőjének megalapozásához szükségesek. Ehhez a munkához elsősorban a helyzet felismerése, a diagnózis megállapítása szükséges, hogy tudjuk hol és min kell elsősorban segíteni. Ezt a diagnózist foglalja magában Petrilla Aladár kitűnő munkája, amely Magyarország népesedési viszonyait taglalja az 1920—32-ig terjedő időben. Világos, könnyen áttekinthető munka, minden cikornya, minden felesleges frázis nélkül irta meg a tudós szerző. Nagy szorgalom, hihetetlen munka rejlik minden oldala mögött és mégis a szerző irásmüvészetére vall, hogy könyve elejétöl-végig lebilincselő, érdekes olvasmány és nem száraz adathalmaz. Valóban igaza van a Magyarország közegészségügyének fejlesztése körül annyi érdemet szerzett Sctnltz Kornél államtitkárnak, amikor a könyvet útjára bocsátó előszavában igy ir: „ez a magyar népesedés és egészségügy helyzetét feltáró lexikon“. Megkülönbözteti azonban minden lexikontól, amelyeket csak tudásbeli kíváncsiságunk, vagy érdeklődésünk kielégítésére szoktunk hébe-hóba kinyitni, hogy olyan adatokat tár fel, amelyeknek megjavításától függ ennek a nemzetnek a sorsa. Hazánk évente Ö6.Ö00, Csehszlovákia 90 000, Jugoszlávia 195.000, Románia 258.000 emberrel szaporodik. Azaz. amig ma tiz és félmillió magyart 27 millió oláh, cseh és szerb gyűrűje vesz körül, addig ez az arány, ha a szaporodás igy marad meg továbbra is, egy emberöltő múlva úgy alakul, hogy 14 millió fog állni szemben a 42-vel. Ezért és mert az ország legnagyobb értékéről: az emberéletről, csecsemők és dolgozó emberek életét, egészségét jelentő számokról és nem puszta adatokról van szó ebben a könyvben, fontos, hogy ez a könyv befolyást, irányítást gyakoroljon az egész magyar közéletre. E helyen nem foglalkozhatunk részletesebben azokkal az adatokkal, amelyek az egész országra vonatkoznak, de kötelességünk reá- mutatni azokra, amelyek Békésmegye jövője szempontjából fontosak. Sajnos, azok a számok, amelyek Békésmegyére vonatkoznak, egyáltalán nem kedvezők. A születések átlagában ugyan az ezer lélekre számított születések száma Békésmegyében is annyi, műit amennyi országos átlagban : 24.7 1000 lélekre számítva. Nem jobb és nem rosszabb az országos átlagnál, feltűnő rossz csak Orosháza és Csabacsüd születési arányszáma, amelyek már szinte a dunántúli egykés vármegyék szintjén mozognak. Gyula születési aránya is rosszabb az országos átlagnál, amelyet még súlyosbít az a, körülmény is, hogy Gyulán az állami kórház szülészeti osztályán nagy az idegen, nem helybeli születések^ száma, amelyeket Petrilla a helybeliektől nem különíthet el. Gyulára bizonyára helyes Bethlen István megállapítása, hogy a születések csökkenése az intelligens közép- osztály tudatos szomorú védekezése utódainak alacsonyabb társadalm1 rétegbe való lesülyedése ellen. Orosháza vagyonos kisgazda község. Ott ezen a szemponton kívül bizouyára más okok is szerepelnek. Orosháza dunántúli alapítás és igy a gazdasági, szociális szempontokon kívül más, a néplélek mélyén lappangó meggondolásokat is kell itt kutatni. Az, hogy Békésmegye születési Felelős szerkesztő : Szerkesztő : DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV arányszáma mégis az országos átlagon mozog, az főleg a gyulai járás kedvező viszonyainak tudható be, amely jóval túlhaladja az országos átlagot. Különösen Doboznak és Mezöniegyernek arány- számai igen magasak. 30% fölé emelkedtek és magas az arány a szeghalmi járásban is. Mig a születési arányszámok tekintetében az országos átlagot tartani tudjuk, addig az általános halálozás arányszáma rosszabb az országos átlagénál. Mig országos átlagbau az 1000 lélekre való halálozás 16*9, addig Békésmegyében 18*1. Különösen rossz n halálozási arányszám a szeghalmi járásban és Gyulán, jó az orosházi járásban. A gyulai számok nem teljes mértékben értékelhetők, mert Gyulán az ittíevö egészségügyi intézetek miatt nagy az idegen halottak száma és ez természetesen rontja Gyula város adatait. Sajnos nagy Békésvármegyében, ha az általános halálozást részleteire bontjuk az ennek nagyrészét kitevő csecsemőhalálozás is. Az egész ország csecsemőhalálozása is a nyugateurópai államokhoz viszonyítva — szomorúan kell megállapítanunk — igen magas. De mig az országos átlag a csecsemőhalálozásban 100 élveszii- löttre 17.1, addig Békésvármegyében 17.8. Az egész ország csecsemőhalálozása, ha ma is igen szomorú, a múlthoz képest lényegesen javult, de a békésmegyei csecsemőhalálozás az országos átlaghoz viszonyítva romlott. Különösen nagy a csecsemőhalálozás ott, ahol nagy az élveszületések száma, a gyulai és a szeghalmi járásban, de nagy Gyulán is. A gyulai csecsemőhalálozásnál azonban ismét tekintetbe kell venni, hogy az egészségügyi intézetekben, különösen a gyermekmenhelyben sok idegenből súlyos betegen idehozott csecsemő hal el. A fertőző betegségek által okozott halálozás ugyanakkora, mint az országos átlag 0.7 az l()00-re, legrosszabb a megyében a szeghalmi járásban. Szomorú számokat mutat Békésvármegye tuberkulózis halálszáma is, amely magasabb az országos átlagnál, 1000 lélekre 2.3. Csak Pestmegye tuberkulózis halálozása nagyobb valamivel még, mint a mi megyénké és Hajdú vármegyéé akkora, a többi vármegyéé mind kisebb. Legjobb ebben a tekintetben a helyzet a békési járásban. Gyula város igen magas arányt képvisel, de itt tekintetbe kell venni a kórház és a szanatórium sok idegen halottját. A halálozási arányszámokat levonva az élveszületés számából, megkapjuk a természetes szaporodás arányszámát, amely — és ez aggodalommal kell, hogy eltöltsön mindenkit — rossz az egész országra vonatkozólag. Mig Magyarországon 1000 lélekre természetes szaporodás 7.8, addig Romániában 13.3 s Jugoszláviában is csaknem ennyi. Békésvármegye természetes szaporodása sokkal rosszabb az országos átlagnál, 6.6. Csak a 3 dunántúli egykés vármegye, Baranya, Somogy és Tolna mutat e tekintetben rosszabb viszonyokat. Bácsbod- rog vm. szaporodása éppen olyan rossz, mint Békésmegyé-é, a többi megyéé mind jobb. Ebben a szomorú helyzetben jó viszonyokat tüntet fel a gyulai járás, jobbakat, mint az országos átlag, de viszont Gyula város természetes szaporodási aránya a magas halálozás miatt már negativ Az ország összes megyei városai közül csak kettőben roszabb a helyzet, mint Gyulán. Megjelenik mindennap. Ezek a számok kötelességeket rejtenek magukban. Semmi kétség sincs aziránt, hogy Békjf.- vármegye kitűnő vezetősége mindent el fog köveim, ami hatalmában áll, hogy a viszonyokon javítson. Az iskolánkiviili népművelés minden eszközét, a tanítók minden munkáját, az orvosok minden tudását igénybe kell venni például a táplálkozási viszonyok megjavitására. Amig Magyarországon a fejenként és éveukinti cukorfogyasztás 9 kg. addig Csehországban 25 kg., Ausztriában 28, nem is beszélve Angliáról, ahol 52 kg. Természetesen itt a kormány segítségére is szükség van a cukor árának leszállítása tekintetében. Sokkal inkább a népnevelés feladata a tojás évenkinti fejadagjának emelése, amely Németországban pl. 125 drb. Franciaországban 123 drb., nálunk 30 drb. A fertőző betegségek elleni védekezésben, különösen a tífusz megakadályozásában a tisztaságon kívül nagy súlyt kell fektetni a nép figyelmének felhívására a legyek elleni védekezésre. Itt sem szabad elfelejteni, hogy mig pl.. Dániában évenként és fejenként 10 kg. szappan fogy el. Franciaországban 8, Németországban 6*3, Olaszországban 4*1, addig nálunk csak 2'8 kgr. Békósvármegye szempontjából rendkívül fontos, hogy azokat a nagyszabású egészségügyi intézményeket, amelyek itt vannak, kórházakat, szanatóriumot és gyermekmenhelyet, elsősorban békésmegyeiek vegyék igénybe. Nem szabad elfelejteni, hogy Békésmegye lakosságának 35 százaléka küilerületen, tanyákon él, ezek az orvosokat ritkán veszik igénybe, ezért sokszorosan fontos, hogy betegségük esetén a megyei egészségügyi intézményekhez hamar és könnyen jussanak. Az élet és halál számai mögött, az éhséget és betegséget jelentő adatok hátterében, mint mindenütt a világon, úgy nálunk is a szociális viszonyok rejtőznek el. Békésmegye agrár megye, és ezért természetesen az évek óta tartó agrárkrízisben a súlyos gazdasági válságban lelik magyarázatukat az egészségügyre vonatkozó szomorú adatok is. Legkönnyebb és felette egyszerű az agrárviszonyok javítását a ma rendkívül sokat hangoztatott egyenetlen földelosstásban és annak javítását egy uj földreformban, földosztásban megtalálni.. „Magát szünetnélküli álomban hintázni szerető Hunnia“, mondta a legnagyobb magyar. És valóban a téves álmok országában és nem a realitások világában él az, aki igy akar segíteni az ország és a megye bajain. Legutóbbi nagyszabású parlamenti beszédében Bethlen István reámutatott arra, hogy semmiféle földosztás nem adhat a puszta megélhetésre sem elég földet ebben az országban mindenkinek. Az iparosodás az, amelyet mint a javítás egyik és legfontosabb útját Bethlen István, az egész parlament helyeslése mellett, kijelölte. Békésmegye e tekintetben úttörő lehet. Égy csendben dolgozó nagy magyar egyéniség, gróf Almásy Denise, már hónapok óta járja a hivatalokat, a hatóságokat, a minisztériumokat, hogy a dobozi háziszötteseknek, a kétegyházi, kigyósi kosaraknak, papucsoknak és egyéb ipari cikkeknek piacot találjon. A kevés föld,' az időjárás viszontagságai, nem akadályozhatnak meg ' egy népet abban, hogy élni és boldogulni tudjon. Ötlet és szellem a vezetőkben, szorgalom és leleményesség és a természetadta ügyesség a magyar népben megküzdhetnek a sors mostohaságával," addig, mig Európa jobb belátásra jut és Magyarország megkapja méltó helyét a nap alatt. Dr Gáli Gésa. Az aj kórházigazgató Gyulán. Mészáros Gábor dr egyetemi magántanár, az állami kórház újonnan kinevezett igazgató főorvosa kedden Gyulára érkezett s megjelent az igazgatóság hivatali helyiségében. Délben fogadta az osztályos főorvosokat s velük megbeszélést folytatott. Mészáros Gábor dr. igazgató még visszatér Szegedre s hír szerint 15 én foglalja el véglegesen hivatalát,
