Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-12-06 / 280. szám

4 BÉKÉS 1936 december 6 Sok a szegény, kevés a pénz a Szegénygondozó Hivatalban (A„ Békés“ munkatársától.) Amikor benyitottunk a szegénygondozó hivatalba, öten-hatan állnak az Íróasztalok előtt : öreg­asszonyok, öregemberek. Előadják panaszukat. Az egyik asztalnál Mária Celina főnöknő, a másiknál Dr. Kazó Károly fogalmazó kér­dezgeti őket türelemmel, barátsággal. — Hogy lehet az, hogy egyiknek sem kérdezik meg a nevét, fordulunk Kazó dok­torhoz. — Nincs rá szükség szerkesztő ur, mert kívülről ismerjük a város szegényeit. — És győzik pénzzel ? — Sajnos, egyre nehezebben. Az ado­mányok összege egyre csökken, a szegények száma folyton emelkedik. Csak a tiizifaosz- tás havi 350-400 pengővel emeli fel a kia­dásainkat. — jüs mi ennek az oka ? — Kevés a bevétel. Nem ad mindenki, aki adhatna és nem mindenki ad annyit, amennyit adnia kellene. — Amíg nem volt Egri Norma, mindenki panaszkodott, hogy a koldusok zaklatása kibírhatatlan, most valahogy természetesnek veszi mindenki, hogy nincs koldus és nem adja át a Sze génygondozó Hivatalnak azt az összeget, amit azelőtt is a szegényeknek adott. — Szóval a közönség nem ad eleget? — Nehéz kimondani, de igy van, pedig a szegényügy nem állami, hanem községi feladat. A szegénytigy kiadásait a községi pótadóból kell fedezni, tehát csak községi pótadó formájában lehetne kivetni, ami azt jelentené, hogy a szegényadót csak a ház és földtulajdonosok viselnék és azok a vál­lalatok, amelyek társulati adót fizetnek. A kereskedők, iparosok, tisztviselők, értelmiségi foglalkozást űzők pedig mentesülnének a szegényadó alól. Ennél igazságtalanabb meg­oldást még elképzelni sem lehet. A szegény­adó csak akkor lesz megvalósítható, ha a szegényügy állami feladattá minősül át. Most Mária Celina főnöknő is közbe­szól. Évente meg szoktuk kapni az Egri Norma szerint dolgozó Szegénygondozó Hi­vatalok beszámolóját s ebből látjuk meg, hogy a lakosság lélekszámához viszonyítva milyen az adakozási készség. Ha összeha­sonlítást teszünk, bizony nagyon-nagyon a végén áll Gyula a rangsorban. — Gyulán a télen nagy gondot okoz a fakérdés. Mindenki fát kér. És igazuk -is van. Nincs borzasztóbb, mint a hideg lakás, a fü tét len nyirkos szoba.. . Ha mindenki szemtől szembe látná a szegénységet, a nyo­mort úgy, ahogy mi látjuk, talán jobban adnának. Különösen télen. .. Ezt Írja meg a Szerkesztő ur !.. Sokan beszüntetik az adakozást, noha volna miből. Azokat is kérje meg a Szerkesztő ur, hogy nyissák meg a szivüket a kérő szavunk előtt!. . Újra jön két nénike s csöndesen szól. — Jól mondja lelkem... Rettenetes a hideg... Különösen ilyen öreg cselédeknek, akikben már a vér se meleg.. . A kedves nővér megnyugtatja őket. Közben körülné­zünk, a hivatalban. A harmadik asztalnál Péczely Endre kezeli a szegénygondozás nyilvántartását: a kartoték-lapokat. Újra kopogtatnak. Kinn nagy pillékben hull a hó, hideg, csípős szél fuj észak felől s még a fülünkbe cseng az egyik nénike szava: — Jól mondja lelkem... Rettenetes a hideg... Bár adná Isten, hogy Gyulaváros kö­zönsége megértené az idők szavát és min­denki segítségére sietne az éhező, didergő szegényeknek ! A békésmegyei elemi iskolákban átlagban száznegyvennégy gyermeket tanítanak Kétezer efemfsta Gyulán [A „Békés“ tudósítója jelenti.) Ring­bauer Károly, a békésvármegyei népokta­tási kerület kir, tanfelügyelője most dolgozta fel a vallás- és közoktatásügyi minisztérium és a tankerületi kir. főigazgatói hivatal részére a békésvármegyei népoktatási tanin­tézetek benépesedési adatait. Az érdekes számok, amelyek hűen és pontosan tükrözik vissza az elemi iskolák viszonyait, a követ­kezőkről tájékoztatnak bennünket (az össze­hasonlítás kedvéért zárójelben a tavalyi adatokat közöljük). Békésvármegye területén október 1-én, amikor az iskolák benépesedési adataikat beterjesztették, 252 (250) elemi népiskolá­ban, 658 (661) osztályban 440 (438) férfi és 228 (219) női tanerő tanított 37.182 (37.579) beiratkozott tankötelest. Az iskolák számában előállott gyarapodást két ma­gániskola megnyitása idézte elő, ami mel­lett december hó 1-én megnyílt egy uj állami iskola Békésszentandráson, inig to­vábbi hét iskola szervezése folyamatban van. A beiskolázott gyermekek létszáma járásonként a következő módon oszlik meg: A békési járásban volt október 1-én 5.496 (5.450), a gyomai járásban 3.057 (3.090), a gyulai járásban 2.930 (2.946), az orosházi járásban 7.608 (7.844), a szarvasi járásban 5.590 (5.604), a szeghalmi járásban 4.920 (4.950), Békéscsaba megyei városban 5.490 (5,552) és Gyula megyei városban 2.091 (2.143) beiskolázott tanköteles. A vármegye területén 102 belterületi iskola 464 tantermében 483 tanerő vezetése alatt 26.506 (26.579) tanköteles nyer okta­tást, valamint 150 külterületi iskola 190 tantermében 185 tanerő vezetésével 10.676 (11.000) külterületen lakó tanköteles. Vár­megyei átlagban egy iskolára jut 144 tanu­ló, egy tanteremre 57 és egy tanerőre 56. II j 1 j Tisztelettel értesit- iAl .iük, hogy Ráesne __Hermann Emma nő i fodrász szalonját átvettük és ideiglenesen. Hermann Olga kalapüzletébe helyeztük, de­cember hó 15 töl a Déri-féle szállító üzlet- helyiségbe helyezzük. Szalonunkat a legmodernebbül szerel, juk fel a legújabb datier, vizondoláíás- hajfestés, szőkítés, hajvágás, vas- ondoláiás és manikür. 1470 i 9 ve Szives pártfogást kérve vagyok teljes tisztelettel Párisi Höigyfodrász Szalon levő használt tűzhelye. JwKsíirlIiSli és vaská’yhák eladók Geist Györgynél/Zrínyi-utca 15. szám.' 1432 2-2 éí a no - m u $ o z. December 6, vasárnap. BUDAPEST I. 9 30. Hírek. 10. Református istentisztelet. 1! Egyházi ének és szentbeszéd. 12.20. Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 12.30. Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. 13-45. Egész­ségügyi kalendárium. 14. Csorba Dezső és cigány- zenekara. 15. A szállító gazda és a vasút. 15.50. Magyar Gábor gordonkázik, zongorakisérettel. 16-30. A száz év előtti magyar iskola. 17. Boh- randt Lajos és Weidinger Ede szalónzenekarának műsora. 17.40. „Színészek a színészetért.“ A Kö- vessy Vár műsoros estjének közvetítése. 18.45. Hanglemezek, 19.15. Az Operaház díszelőadása a Kormányzó névünnepe alkalmából. 20.30. Hirek, sporteredraenyek. 21.50. Öreg cigányprímások zenekara. 22-45. A rádió szalonzenekara. 00.05. Hirek. December 7, hétfő. BUDAPEST I. 6.45. Torna, Hanglemezek. 7.20. Étrend. 10. Hirek. 11.10. Nemzetközi vizjelzöszolgálat, 12. Déli harangszb Idöjárásjelentés. 12.30. Hirek. 13.20. Pontos időjelzés, idöjárásjelentés. 14.40. Hirek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhirek. 1645. Pontos időjelzés, idöjárásjelentés, hirek. 00.05. Hirek. 10-20. Régi idők közkatonája. 10.45. Az aluminium. 12.05- Hanglemezek. 13.30. Országos Postászenekar. 16.15. A rádió diákfélórája. 17. Pol­gári gáz- és légoltalom. 17.25. A MÁV Dunakeszi férfikara. 18.10. Mécs László költeményéből ad elő. 18.30. Lakatos Fióris és cigányzenekara. 19.40. Zágon István vidám negyedórája. 20- A Filharmö niai Társaság Beethoven-estjének közvetítése. 20.50. Hirek. 21.50, Idöjárásjelentés. 21.55. Jávor Sándor jazz-zenekara játszik. 22.40. Beszélgetés az „Osztrák szerzői est“ résztvevőivel. 23. Hirek német nyelven. 23.05. Sárai Eiemér és cigány- zenekara. TELEFON 182 „KIRÁLY“ TELEFON 182 HANGOS FILMSZÍNHÁZ Gyula, Báró Wenckheim Béla-uica 6. sz. December 5, 6, 7 szombat, vasárnap, hétfő 3 napig! MAGYAR FILM! Minden idők legnagyobb magyar sikere Parádés szereposztásban: Jávor Pál, Somogyi Erzsi, Belly Ferenc, Gózon Gyula, Gárdonyi Lajos, Berky Lili főszereplésével Móricz Zsigmond izzó magyarságul színmüve Cigányzene, Magyar lélek, Magyar levegő, Magyar virtus Kein élhetek muzsikaszó nélkül A leghangulatosabb, legjobb, legvidámabb magyar film! A magyar filmek gyémántja Szines attrakció Hildas király Aranyos, humoros, szines különlegesség Hangos híradók iíisDii Wt!t: írrs öSk.!,nn'p",p *w'-r......__hétköznap i/i5, ®/47 és 9 órakor. Jl illi" Iliit! Megtekinthető Dobay János könyv- kereskedésében. 1444 1=1

Next

/
Thumbnails
Contents