Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-11-21 / 267. szám

LXVIII. évfolyam 267. szám. Szombat Gyula, 1936 november 21 Klűfeetesí árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér fldékre : . 1 P 80 fiflér : **»! dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. ítebay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek intó- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő; Szerkesztő: DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Választójog és nemzeti érdek A választójogi reform ügyében megtör­tént a második nagyjelentőségű lépés : de­cember 1-re összehívták a pártközi konfe­renciát. A nagyjelentőségű külpolitikai ese­mények után tehát előtérbe kerül annak a reformnak ügye, amely évtizedek óta egyik legégetőbb kérdése volt a magyar közéletiek. A választójogi pártközi konferenciát, mint emlékezetes, boldogult emlékű Gömbös Gyula kezdeményezte. Közvetlenül a mün­cheni ut előtt ez volt az utolsó politikai ténye, amellyel — akkor még nem tudtuk — pontot tett reformalkotásokban gazdag élete mögé. A kezdeményezést fenntartotta és magáévá tette Darányi Kálmán is s csak a közbejött külpolitikai eseményei miatt húzó­dott el a konferencia összehívásának idő­pontja. Nem lett volna helyes, úgy érezte a kormány s ezt a felfogást a politikai élet ellenzéki körei is osztották, ha ennek a fontos közjogi kérdésnek tárgyalása arra az időpontra esett volna, amikor a külpolitika fontos eseményei tartják lekötve a közvé­lemény érdeklődését. Most, hogy alkalmassá vált az idő, nyomban megtörtént az értekezlet összehí­vása — éspedig a legelőzékenyebb formá­ban. Minden ellenzéki párt és csoport kiküld­heti a maga megbízottjait s mindenkinek módja lesz rá, hogy elgondolásait kifejezésre juttassa. A kormány hallani akar minden komoly véleményt, — nyilvánvalóan azért, mert figyelembe kivánja venni a reform elő­készítésénél. Ez a messzemenő előzékenység kétség­kívül kötelezettségeket ró az ellenzéki pár­tokra is. Azt a kötelezettséget, hogy meg­őrizzék a nyugodt légkört s formában is, lényegben is olyan tárgyalási módszert kö­vessenek, amit a kérdés komolysága és a nemzet nagy érdeke megkíván. Amennyire kétségtelen az, hogy a mai választójogi rendszer rossz és tovább fenn nem tartható, épannyira bizonyos az is, hogy ennek a reformnak kidolgozásában nagy óvatosságra van szükség. Parlamentá­ris állam vagyunk, méltán büszkék ezeréves alkotmányunkra — s azt akarjuk, hogy a nemzet kezébe legyen letéve sorsának irá­nyítása. De nem akarunk nívóban alább szállni, nem akarunk olyan kilengéseket, amelyek végeredményben magát az ezeréves alkotmányt és a parlamentarizmust sorvasz­tanák el. A reformnak olyannak kell lennie, ami biztosítja a nemzet tagjainak szabad akarat- megnyilvánitását, — de biztosítja a nemzet jövőjét és életét is. Mert a közjogi jogosít­ványokat sohasem lehet úgy felfogni, mint a magántulajdont. Vagy ónommal és életem­mel tehetek, amit akarok, a választójoggal és más közjogi jogosítványokkal felelős va­gyok a nemzetemnek, mert beleszólok sor­sának intézésébe és felelős vagyok a jövő nemzedékeknek azért, hogy mit adok át az ősöktől örökölt földből, hazából, szellemi és erkölcsi értékekből. Végzetes volna ezt a kérdést úgy elintézni, hogy az ország sorsa a felelőtlen demagógia játóklabdájává váljék. Mindezt érezniök kell azoknak, akik a pártközi konferencia asztalánál helyet fog­lalnak. Mennél nagyobb alkotásról van szó, annál nagyobb a felelősség. Várjuk és óhajt­(A „Békés“ tudósítója jelenti.) Schmidt Gudió osztrák külügyi államtitkár csütörtö­kön megérkezett Berlinbe. Az államtitkárt Hitler Adolf kancellár kétórás kihallgatáson fogadta, amelyen a berlini osztrák követ és Papén bécsi német nagykövet jelenlétében fontos politikai kérdésekről tárgyaltak. A tárgyalásokról a német politikai sajtótudó- sitó részletes beszámolót közöl s inegálla A „Békés“ munkatárs ától.) Még a nyár folyamán történt, bogy a gyulai ön­kéntes tűzoltó egyesület közgyűléséről magatartásuk miatt ki kellett vezetni néhány tagot. Perjési Józseí tűzoltóparancsnok az ügyet a maga hatáskörében úgy intézte el, hogy a fegyelmezetlen tagokat kizárta az önkéntes tűzoltó testületből. Farkas László, Sömmer és Schriffert József a kizárást sérel­mesnek tartotta és járásbiróság elé vitte az ügyet. A csütörtöki tárgyaláson Perjési József a védekezése során a következőket mondotta: — Nem érzem magamat bűnösnek. Fe­gyelmezetlen magatartásuk miatt irtam ki őket a táblára, azért mert nem lehetett velük együtt működni. A kiírásra különben módot adott az alapszabály is. Ezeket bizo­nyítani is tudom s erre Mazurek Ferenc, Läufer Sándor, Dr. Scherer Ferenc és Stojanovich Szilárd dr. a tanúim. A lőmagán­(A „Békés“ tudósítója jelenti.) Csü­törtökön délután a budapesti Lipótvárosban borzalmas rablógyilkosság történt. Streisinger Ernő 51 éves ócskavaskereskedőt hivatali helyiségében vérbefagyva találták. Arcát sűrű vér bontotta, ruhája rongyokban lógott, látszott rajta, hogy élet-halál küzdelmet ví­vott támadójával. A gyilkosságot szolgája fedezte fel, aki azonnal rendőrért és a mentőkért rohant. A mentőorvos négy borzalmas sebet talált Stei- singeren. Az egyik ütés olyan súlyos volt, hogy a koponya tetejét teljesen bezúzta s a juk, hogy pártszempontok kikapcsolásával egyedül a nemzet érdekeit szem előtt tartva, szenvedélymentesen vitassák meg a válasz­tójog ügyének megoldását, úgy, hogy való­ban végleg lekerüljön a politikai élet napi­rendjéről. pitja, hogy a két német állam között hely­reállt a természetes jó viszony. A két állam annak az építő munkának a szolgálatába állítja erejét írja, amely Magyarországgal és Olaszországgal karöltve Európa közép­részein ismét helyreállítja a nyugalmat. Ma­gyar politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak Schmidt államtitkár berlini látogatásának. vádlók ezúttal is helytelenül jártak el, mert csak a parancsnokon keresztül lehet felsőbb hatóságokhoz jelentést tenni. Egyesek olyan magatartást tanúsítottak a gyűlésen, ami­lyent 1918 óta nem láttunk. Ezt igazolja dr. Csórja Gyula rendőrfogalmazó is, aki az egyik tagot ki is vezettette. Ha a pártoló tagok azt látják, hogy nincs fegyelem, meg­vonják a támogatást. Tiszti gyűlés zárta ki ezeket az embereket, amit Fazekas Mihály, Csonka István, Góg István és Szolnoki Sándor igazol. — Ok hozzájárultak a kizáráshoz? kér­dezi a biró. — Igen, a szövegezés is ott történt. Várkői Alajost hallgatta ki ezután a bíróság, aki szerint megbízhatók voltak a főmagánvádlók. Majd helyt adott Perjési Józseí bizonyitás-kiegészitési indítványának és a tárgyalást elnapolta. törés résein át kifolyt az agyvelő. Mikor az áldozat sebeit átkutatták, pénz­tárcáját nem találták nála s igy ebből arra következtetnek, hogy rablógyilkosság történt. Streisengert a mentők azonnal a Rókus kór­házba szállították, ahol megoperálták és be­kötözték. A rendőrség megpróbálta kihall­gatni, a kísérlet azonban nem sikerült, mert Streisinger néhány perccel a műtét után kiszenvedett. A sérülésekből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a gyilkos fejszével, vagy valami vasdorong félével ütötte le áldozatát. Schmidt osztrák külügyi államtitkár kétórás tanácskozást folytatott Hitler kancellárral A tűzoltóiéstületi viharos közgyűlés a bíróság előtt. Borzalmas rablógyilkosság a budapesti Lipótvárosban

Next

/
Thumbnails
Contents