Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-11-17 / 263. szám
LXVili. évfolyam 263. szám. Kedd Gyula, 1936 november 17 BlSSüsetési árak : gyedévre : 4 P 50 fillér Így hóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P «0 fillér hirdetési díj «lír** ftselendS. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz, Pobay János könyvkereskedése, hova a lap szellem' részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér j Felelős szeriíesztő; Szerkesztő: ! DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Boldog Magyarország nagyszabású beszéd keretében nyitotta meg Pongrácz Jenő gró! a Művésztelep tárlatát. A földkerekség szinte valamennyi országa súlyos gondok terhe alatt nyög s aggódva néz a holnap elé. Mindenütt a földrengést megelőző ideges nyugtalanság jelenségei mutatkoznak. Egyik tanácskozás el sem múlt, már is jön a másik. Külügyminiszterek jönnek-mennek, a diplomaták sürögnek-forog- nak, mint hangyák a vihar előtt. Mindenütt úgy érzik, hogy a történelem kereke fordulóban. S a népek fogukat összeszoritva készülődnek a szörnyű élethalál-harcra. Csak nálunk, a boldog Csonkaországban megy minden a régi nyomokon az ökrös szekér békés, nyugalmas tempójában. Itt a parlamenti ellenzék azon akad fenn, hogy a kormány komolyan veszi és végrehajtja azt a törvényt is, amit annak idején „Helyet az ifjúságnak I“ ’Csatakiáltással éppen ő követelt és sürgetett. Mert hagyján, ha a NEP-ista tisztviselőt nyugdíjba meneszti. Ez rendjén van. hiszen ők is igy gondolták ezt. Csakhogy a kormány megteszi ezt egy-egy ellenzéki érzelmű emberrel is. Ez pedig még sem járja! Ez már nyilván politikai üldözés, alkotmánytiprás, diktatúra. Na és ott van a másik botrány. A miniszter Kamutyi Kálmánt nevezte ki főfőtíizoltónak és nem Makutyi Mátyást. Hogy az előbbi évek óta már egész könyvtárra valót irt össze a tűzrendészet és gázvédelem törvényeiről ? Hát aztán ?! Könyvvel nem lehet tüzet oltani. Ellenben Makutyi barátunk már két Ízben is segédkezett a szalmakazal- és pajtatüzoltásban. Tehát őt illetné meg .a szép csillogó főparancsnoki Lohengrin-sisak. De persze a gyakorlati szaktudás nem érdem, ha az illető gerinces ellenzéki magyar. — Hát még ahhoz mit fog szólni a Times és New-York Herald meg a többi világlap, óceánon innen és túl, hogy Budapest belvárosában az egyetemi hallgatók egy tüntető csoportja nemcsak nem tért ki Pávián Péter demokrata honatya előtt, hanem gúnyosan végignézett rajta. Mert ez már aztán csakugyan az alkotmány lábbal tiprása, szélsőséges jobboldali kilengés, a diktatúra nyílt hadüzenete a demokráciának. A kormány minden esetre büszke lehet arra, hogy az ellenzék csak ilyen vádakat tud ellene felhozni. De van ebben egy nagyobb jelentőségű, felemelő megnyugtatás is. Ugyanis egyik-másik népről már nagyon mondogatják, hogy elöregedett. No, miránk nem fogják ezt mondani. Mert ahol a honatyák is annyira fiatalok — majd azt mondtam : gyerekek — ott messze van még az öregség. Majd csak eléldegélünk hát itt még egy-két-három ezer esztendeig. Surányi Károly Csak Mikecz Ödön nyújtott be ajánlatokat Cegléden. (A „Békés“ tudósit ója jelenti.) A ceglédi választókerületben szombaton délig kellett benyújtani az ajánlási iveket. Mivel ajánlásokat csak Mikecz Ödön belügyi államtitkár nyújtott be, egyhangúan megválasztott képviselőnek tekinthető. (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Szépszámú és előkelő közönség előtt nyitotta meg Szentes Károly főjegyző felkérésére Pongrácz Jenő gróf a gyulai Műbarátok és Művészek Egyesületének IX. távlatát. Megnyitóját a mai súlyos világ ecsetelésével kezdte. A világháború ütötte sebek még nem gyógyultak be, mondta; a jövő útja bizonytalanságba vezet. A világ sorsát intéző nagy nemzetek mégsem iparkodnak megközelíteni az igazságot; ellenkezőleg: minden képzeletet felülmúlóan fegyverkeznek, hogy rögzítsék az igazságtalanságokat. Uj háborút készítenek elő. A borzalmas spanyol háborúban testvérvér ömlik és évszázados értékek pusztulnak. Egyes nemzetek ott próbálják ki az eljövendő világháború öldöklő gépeit. Természetes, hogy a békés polgárság a borzalmakról elvonja tekintetét és a szépség : az irodalom, a művészet és a sport felé fordul. Reméljük, hogy ezek átfogó mivoltukban talán szorosabbra fűzik a szétzilált szálakat; talán közelebb hozzák a népeket egymáshoz. Németországban járt közvetlenül az olimpiai versenyek előtt. Látta, milyen nagy súlyt fektetett az a hatalmas nemzet a sport fejlesztésére. Kinnvolt a stadionban és az árbocra nézve neki, és bizonyára a társainak is az jutott eszébe, hogy vájjon hányszor fog azon a magyar trikolor lengeni! Hitler szerint az ez évi olimpiai versenyek tulajdonképpeni győztesei a magyarok, akik számarányukat figyelembe véve olyan szép számú győzelmet arattak. Hazájának áldott emlékű fia Gömbös Gyula, (A „Békés“ tudósitója jelenti.) Madridban döntő fordulat történt. A nemzetiek áttörték a vörösök frontját, a frontátörést éjjel hajtották végre, a meglepett vörösök nem tudták föltartóztatni a támadókat. Madrid vörös parancsnoksága a csata- vesztés után egy feltűnő rendeletet adott ki. i ír nmm ii«i»M«B3raimBnKnnmnvvniimiiriiBaaffiBm^ I könnyes szemmel mondta a Berlinbe készülő 1 olimpikonoknak: „Fiuk, hozzatok dicsőséget a magyar zászlóra; gondoljátok meg, hogy nemcsak egyéni győzelmet arattok, hanem, bennetek a nemzet győz!“ A magyar győzelmek barátainkban a megbecsülés érzetét keltették, ellenségeink — látva ennek a nemzetnek törhetetlen élniakarását — megdöbbentek. Bizonyos, hogy sokban hozzájárultak az olimpiai győzelmek a nemzetünk megbecsüléséhez. Ma már az angol külügyminiszter is kijelenti, hogy Magyarországnak igazságot kell szolgáltatni. Az egész világ háborútól retteg. Felvetődik a kérdés, lehet-e, szabad-e, jogosult-e ilyen bizonytalan, zavaros időben tárlatot rendezni és erre a közönséget meghívni ? Elképzelhető-e, hogy a mai zaklatott életű ember el tud merülni a művészet absztrakt szépségében? Igen, éppen most kell megrendezni a tárlatokat, hogy a hajszolt emberi lélek a művészetek világos oázisa felé tekintve megpihenjen. Ma hálásaknak kell lennünk a szépet teremtő művészek iránt és azok iránt, akik ilyen tárlatok rendezésével módot nyújtanak lelkűnknek a megpihenésre, a gyönyörködésre. Fogadja a közönség szerete- tébe a tárlatot és a művészeket abban a tudatban, hogy a magyar kultúra, a magyar művészet nagy magyar propaganda. A nagy tetszéssel fogadott megnyitóbeszéd után a közönség gyönyörködve szemlélte a kiállított müveket, melyeknek részletes méltatására még visszatérünk. A polgári lakosságot nem engedik a légitámadástól védett helyekre. A spanyolországi eseményekkel kapcsolatban Budapestről ma azt jelentették, hogy az oroszok kilenc újabb hajót indítottak el Spanyolországba. Szabad kikötőt kap Magyarország az olasz tengerparton? (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Mussolini milánói beszédének egyik velünk kapcsolatos kitétele alapján az a feltevés alakult ki a külföld politikai köreiben, hogy Olaszország Fiúmét visszaadja magyar kikötőnek. A feltevés ebben a formában nem fedi a tényeket. Erről a kérdésről valóban folynak tárgyalások, azonban a terv hir szerint az, hogy Fiúmét a magyar kereskedelem számára szabadkikötővé teszik s nincs szó arról, bogy visszakerüljön magyar impérium alá. — Amennyiben a tárgyalások sikerre vezetnek s a szabad kikötő terve megvalósul, úgy a magyar kereskedelem számára ismét megnyílnak a levantei kereskedelem utjai. A nemzeti csapatok az éjjel áttörték a spanyol vörösök frontját