Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-11-15 / 262. szám
LXV1II. évfolyam 262. szám. Vasárnap Gyula, 1636 november 15 ISlíSftíetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér így hóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér hirdetési díj előre flEeíemlő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Szeretettel várja vendégeit az ősi körösparti megyeszékhely Kedves Vendég, légy üdvöz itt a keleti végeken ! Légy üd- vöz és hogy a filléres gyors derűs hangulatában szóljunk — vigyél minél több kolbászt magaddal. Szívesen látunk téged magad is, de épp oly szívesen látjuk, ha minél több és nagyobb csomaggal utazol el tőlünk. Hidd el, nem jársz rosszul, ha rengeteg gyulai hentesárut viszel magaddal, mint ahogy mi is jól járunk vele. Olyan üzletet csinálsz, amelyen mind a két fél csak nyer, sőt még a haza is. Mert nekünk, szegény végvári magyaroknak, itt, kiáltásnyira a román határtól, nemzeti feladataink is vannak a magunk mindennapi kenyere mellett s e feladatoknak csak úgy tudunk megfelelni, ha mi magunk meliett mások is segítenek. Nekünk segítség minden szál kolbász, amit megveszel és elviszel magaddal, annyival is inkább, mert nemcsak megeszed, hanem mások előtt dicséred és kelleted is. Ne mosolyogj : régi erőnket — valamikor a Feketetengerig eljutottak a gyulai vakolókanalak — kolbásszal a kezünkben akarjuk visszaszerezni. A kolbásszal, amit feléd nyújtunk, a magyarságnak s a határon túli Ínyenceknek A trianoni Gyula törhetetlen hittel bízik a feltámadásban, de közelebbi boldogulása és reménye szimbólumának mégis a kolbászt tekinti. A mai nap tehát a reménye és akarata napja, a szives, serény és építő vendéglátás ünnepe. Meleg szívvel köszöntünk, Kedves Vendég, érezd jól magad közöttünk. Fogadj a szivedbe minket, emlékedbe és szeretetedbe, mint a küszködő testvért, mint magyar a magyart. A következő és minden alkalommal jöjj el. ígérjük, mind több és több figyelemmel és egyre gazdagodó programmal háláljuk meg felénk forduló érdeklődésedet. Jó mulatást, jó utat és jó étvágyat! ❖ A virslistül a világhírig Az ősi körösparti város vasárnap nagy ünnepet ül. Országos disznótoros napot rendeznek Gyulán. Filléres vonatok szállítják Budapestről, Szegedről, Hódmezővásárhelyről a vendégeket, akik látni akarják, hogy a világhíres gyulai hentesáru hogyan készül, hol készül, milyen az a város, ahonnan kikerülnek azok a készítmények, amelyek Budapesttől Brüsszelig sikert jelentenek a magyar iparnak. A virágzó kultúrájú alföldi megyeszékhely 26.000 lakosa már hetek óta lázas érdeklődéssel várja a disznótoros gyulai napot. Nem azért, mert nem lenne más mutatnivalója a városnak, hiszen Gyulavárosát, annak alapítását az Árpád-korra vezetik vissza, a Zrínyi által megénekelt gyulai vár pedig ebben az évben ötszáz éves. Ehhez a városhoz fűződnek az 1849-es szabadságharc szomorú emlékei is. 1849 augusztus 21-én Gyulán fegyverezték le a szabadsághősöket, a későbbi 13 aradi vértanú közül hetet, Világosnál csak a közkatonák tették le a fegyvert. De itt született Erkel Ferenc is, innen került ki Nürnbergbe az Ajtós család, ebből a családból született Dürer Albert, a nagy festő. Az ősi kultúrájú város évszázadokon keresztül irányította a Körös völgyének gazdasági és kulturális életét, de ezt a vezetőszerepet a világháború végén a trianoni béke következtében elvesztette, a békediktátum következtében a várostól négy kilométerre vonták meg a magyar-román határt. Az ősi város elvesztette hinterlandját, letargiába süllyedt, a kereskedők és iparosok futva me- \ nekültek a városból. Ebben az időben azonban csodálatosan \ fokról-fokra fejlődött a gyulai hentesipar, előbb Budapestet, azután Európa többi városát, piacát szerezték meg a gyulai hentesiparosok. Ezzel a várost kimozdították, a letargikus állapotából és ma Gyula városa ismét bízik jövőjében. Nagyon érdekes a gyulai hentesiparnak térhódítása az országban, de még érdekesebb a gyulai hentesipar megszületése, fejlődése. Mit mond a legöregebb gyulai hentes Fölkerestük a legöregebb gyulai hentesmestert, Lelik Gyulát, aki a következőkben vázolta a gyulai hentesipar történetét : — A múlt században egyetlen hentesmester volt Gyulán. Ronge Ferencnek hívták, nála inaskodtam, ám ő is Franciaországból jött a városba. Akkor még nem is hentesnek hívtak benünket, hanem virsliseknek. Az első gyulai hentes virslis tönkrement, pedig a virsli mellé 10 krajcárért pogácsát is adott, de a múlt században, amikor még fonton mértük a bust, nem nagyon volt fogyasztó. A húsfogyasztást az emberek a konjunktúra idején szokták meg, amikor a pénztől szabadulni akartak. Az első gyulai hentesmesternek tönkre is kellett mennie, mert a múlt században kevés volt az intelligens ember, a a parasztok meg csak vasárnap vettek húst. Füszerkereskedő útidra indítja — a hentesipart... — Tulajdonképen a gyulai hentesipar úgy keletkezett, hogy a Szent lstván-utcai Balogh József szatócsmesterhez télen tömegesen állítottak be a környék zsellér parasztjai, szalonnát vásároltak és a szatócsmester, amikor eladta nekik a szalonnát, hosszan eltöprengett, azon, mint értékesítse a leölt sertések húsát. Ekkor Follmann László budapesti füszerkereskedő sietett a segítségére, akinek az Üllői-ut sarkán volt az üzlete, ő vállalkozott arra, hogy Pesten értékesíti a gyulai kolbászt. A régi pestiek emlékszenek is rá, hogy Follmann milyen nagy propagandát csinált a gyulai kolbásznak. A szatyor mint a világsiker titka A gyulai hentesipar mégis csak akkor indult igazi fejlődésnek, amikor a trianoni béke a város iparát teljesen megbénította. A forradalmak utáni esztendőkben leszerelt katonák tömegesen szatyoroztak Gyuláról Budapestre és titokban pesti utcasarkokon \ árulták jópénzért a gyulai kolbászt és szalonnát. Ezek a névtelen katonái a gyulai hentesiparnak bóditották meg a főváros közönségét, ezek gondoskodtak a propagandáról, igy vált híressé a gyulai hentesáru. A gyulai nap programja A gyulai nap programját a rendőrség a következőképen állította össze A filléresek érkezése a katonazenekar fogadása mellett, fél 12-kor disznóperzselés a Kossuth-téren, utána 12-órakor a müvésztelep megnyitása, majd 3 óráig disznótoros ebéd a kijelölt vendéglőkben. Ebéd után a gyulai hentesárugyárak üzemének megtekintése, 5 órakor pedig az Jpartestületből lampionos menet vonul a frontharcosok, bajtársak és az Erkel-dalárda bevonásával az Erkel-szoborhoz, ahol a katonazenekar eljátssza a Hunyadi-nyitányt, az Erkel-dalkör a Szülőlöldem-et énekli, dr. Varga Gyula koszorút helyez a szoborra, a katonazenekar a Bánk bánból játszik, végül az ünnepség Himnusszal zárul. A közönség tájékoztatására újra .közöljük azokat a helyeket, ahol kifogástalan márkás gyulai hentesárut szolgálnak fel: Komló szállodában, ahol Stéberl András készítményei is kaphatók. A Pavillonban, ahol Nagy József készítményei kaphatók. Az Otthon kávébázban, ahol id. Schrif- fert Mihály készítményei is kaphatók. Az Ipartestületben, ahol Puczkó József készítményei is kaphatók. A Kaszinóban, ahol Lelik Gyula készítményei kaphatók. Az Egyesült Kát. Polg. Körben, ahol Stéberl András készítményei kaphatók. Ludvig Alajosnál, ahol Nagy József készítményei kaphatók. Wiszt Józsefnél, ahol Puczkó József készítményei kaphatók. Mayer Vilmos Tokaji borozójában, ahol Stéberl András készítményei kaphatók. Bakó Sándor vendéglőjében, ahol Stéberl András készítményei kaphatók. A rendezőség azt kéri, hogy a város közönsége keresse fel ezeket a helyeket, ahol elsőrangú gyulai hentesárukat szolgálnak fel.
