Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-11-12 / 259. szám

LXVK1I. évfolyam 250. szám. Csütörtök Gyula, 1036 november 12 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér fürdetési dij előr« fizetendő. POLITIKAI, TÁRSAD ALII ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. • Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellem; részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inte zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. A milánói beszéd és a pozsonyi rádió Örökké emlékezetes lesz Mussolini ha­talmas milánói beszéde, amelyet a rádió hul­lámai szétvittek az egész világba. Ebben a beszédben tudvalevőleg határozottsággal szállt sikra a Duce a magyar igazság mellett. A magyarság határokon innen és határokon túl könnybelábadt örömmel fogadta a nagy olasz államférfi szózatát, szavaitól visszhangzanak még ma is a világsajtó hasábjai, méltatják, mérlegelik a Duce szavainak jelentőségét s örömmel kell megállapítani, hogy a világpo­litika általában megértőén és tárgyilagosan bírálja a magyar revíziós vonatkozásokat. Csak a kisantant államai jajdultak fel, főként Csehszlovákia fordult tajtékozó dühhel a Duce célkitűzései felé. Mindegyik utódál­lamban hangzottak ugyan panaszló kifogások a milánói beszéd ellen, de a legnagyobb ré­mület mégis Prágában lett úrrá. Először szinte beléjük fagyott-a szó, elvesztették a hangjukat, három-négy napra volt szükség, mig kissé magukhoz tértek. Kezdték azzal, hogy tagadták a beszéd ténybeli adatainak igazságát és azt hangoz­tatták, hogy Mussolini revíziós tüntetése csupán a magyar propaganda gyümölcse és nem az igazság útban levő diadala. Szidták, becsmérelték a saját maguk propagandaszer­veit, hogy nem tudták megakadályozni a „magyar ügyeskedést“, amelynek sikerült félrevezetni Mussolinit. Azután látva, hogy ezzel a módszerrel nem tudják eltüntetni az ideges nyugtalanságot és nemzeti kisebbsé­geik fellélegíő örömét, egészen furcsa és meddő fogáshoz nyúltak. Letagadták magát a beszédet. ' Megszólalt a pozsonyi rádió és négy-öt nappal a milánói beszéd után prágai pa­rancsra azt a valótlanságot sugározta világgá és a magyar felvidékre, hogy Mussolini nem is beszélt az elnyomásban élő négymillió magyarról. Próbálták elködösiteni a beszéd revíziós vonatkozásának nagy jelentőségét, úgy állítva be a dolgot, mintha a Duce csak langyos, színtelen mellékmondatban ismételte volna régi kijelentéseit minden komoly él, igaz tartalom, belső meggyőződés nélkül. Valótlant állítottak, erősitgették a pozsonyi rádióból, hogy ami elhangzott, azt rosszul hallották, Mussolini nem állt ki egész nagy­hatalmi súlyával a „háború legnagyobb rok- kantja“, a megcsonkított Magyarország mel­lett. Idéztek francia és angol lapokból ten­denciózusan kiszakitott részleteket és azokkal akarták bizonyítani, hogy a Duce nem tette magáévá a magyar igazságot. Nagy ijedelemnek, kapkodásnak, bajnak kell ott lenni, ahol már százezrek és milliók hallatára tett kijelentést akarnak elkendőzni, letagadni. Nagy zavar lehet ott, ahol mára rádió viaszlemezéről is ellenőrizhető és meg­állapítható revíziós riadót valótlanságokat állító rádiószózatokkal kell ellensúlyozni, hogy a pánikot valahogy csillapítsák. A pozsonyi rádió azonban a kényszerű parancsra hiába igyekszik letagadni az égről a csillagot. A revízió csillaga felkelőben van és nincs az a propaganda, amely a sárba tudná huzni, ha lendítő ereje az igazság. A magyar igazság. A három külügyminiszter tanácskozása szerdán megkezdődött Becsben (A „Békés'1 tudósítója jelenti.) Kánya Kálmán külügyminiszter részvételével szer­dán kezdődött meg Pécsben a római egyez­ményt aláirt hatalmak külügyminisztereinek két napra tervezett tanácskozása. Ciano gróf olasz külügyminiszter az értekezlet után ellátogat feleségével és kíséretével Buda­pestre és itt megtárgyalja az illetékes ténye­zőkkel mindazon kérdéseket, amelyek Olasz­országot és Magyarországot egyaránt érdeklik. Az olasz külügyminiszer Budapestről való elutazása után egy héttel, a nap még pontosan nincs meghatározva, Horthy Miklós kormányzó tesz látogatást Viktor Emánuel olasz királynál. A Kormányzót ezen útjára Kánya Kálmán külügyminiszter is elkíséri, aki ez alkalommal tárgyalást folytat Mus­soliniéi, s egyben kifejezi háláját a nemrég elhangzott beszédéért. Az olasz lapok rámutatnak egyes kül­földi áskálódásokra, amelyek kisebbíteni akarják az osztrák-olasz-magyar értekezlez- leteket és megállapítják, hogy a tárgyalások kétségbevonása nem akadályozza a sikert. Az olasz politika nem szereti a rögtönzése­ket és a tartalmatlan megnyilatkozásokat. Az értekezletet hosszú tanácskozások előz­ték meg. Colonna herceg táviratban köszönte meg a bajtársak üdvözletét (A „Békés“ munkatársától.) Minden magyar szív megdobbant arra a beszédre, amelyben a mai Európa legnagyobb államférfia újra odadörögte a világ fülébe a magyar igazságot és most már kérlelhetetlen határozottsággal jelentette ki: ab­szurdum, hogy négymillió magyar hazája határain kiviil éljen ! A remény boldog örömétől repeső magyar .szivek siettek is üdvözlésükkel, az egész ország, közületek, hatóságok, egyesületek, élükön Magyarország miniszterelnökével, táviratban kö­szönték meg az igazság szavát — MussoUninek. Gyula, a trianoni végvár is ott volt az üd­vözlők sorában, a Gyula vezér bajtársi egyesület lelkes örömmel küldte el köszönő táviratát Colonna herceghez, a Duce-hoz való felterjesztés végett. Erre a táviratra, melyet a Békés keddi számában közöltünk, kedden már megérkezett Colonna her­ceg távirata a következő tartalommal: Vezér bajtársi egyesület Gyula Szívélyesen megköszönöm társaságuknak a hozzám juttatott emelkedett kifejezésekkel tele táviratukat, melyet nem fogok elmulasztani nagy- mélíóságu kormányelnökünknek eljuttatni. Colonna A Aep kedd esd pártértekezlete hatvantagn pártvezetőséget választott (A „Békés“ tudósitója jelenti.) A Nemzeti Egység Pártja kedden délután párt­értekezletet tartott, melyen Ivády Béla elnök megemlékezett Mussolini milánói beszédéről. A beszédet az értekezlet állva hallgatta végig. A képviselőház munkájával kapcsola­tos bejelentések után Ivády elnök a követ­kezőket mondta : — Pártértekezletünk tárgya a párt­szervezés módosítása és a pártszervezés irányelvei tekintetében a párt tagjai körében felmerült óhajok és javaslatok megtétele, esetleg ennek kapcsán uj szervezeti szabály­zat megállapítása. Miután a párt vezére a pártvezetőséget kiegészíteni kívánja, kérem a párt vezérét, hogy idevonatkozó általános óhaját megtenni és a pártvezetőséget kiegé­szíteni méltóztassék. Darányi Kálmán miniszterelnök utalt arra, hogy az ősz kezdetén a párt tagjainak egyrésze azzal a kérdéssel fordult a pártve­zetőséghez : a pártvezetésben bizonyos vál­tozásokat hozzanak létre. Készséggel adott helyet a kiegészítésre vonatkozó óhajnak. Olyan módon változtatják meg a szervezeti szabályokat, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a kilenctagú pártvezetöséget felkérik tisztségük további betöltésére. A továbbiakban a következőképen kí­vánja kiegészíteni a pártvezetőséget : a kép­viselőház elnöke és alelnöke, főtitkára, vala­mint a párt tagjai közül választott négy képviselőházi bizottsági elnök foglaljanak helyet a vezetőségben. Mivel pedig a Ház bizottságainak elnökei közül tizenhét a párt tagjaiból került ki, a pártvezetőséget oly számban kívánja kiegészíteni, hogy vala­mennyien a vezetőség tagjai legyenek. Továbbá arra kéri a pártot, hogy válassza be a vezetőségbe harminc képviselő tagját. Dará-

Next

/
Thumbnails
Contents