Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-10-31 / 250. szám
LXVIII. évfolyam 250. szám, Szombat Gyula, (036 október 31 Előfizetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Pobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Az őszi kertek utolsó virágai, utolsó csodatételei a föld, a nedvek és a napfény halhatatlan törvénnyel rendezett isteni találkozásának, az őszirózsák és fürtös krizantémumok elindulnak a temetőkertek sírjaira. Ajándékául az élőknek, amit a holtaknak adhatnak. Szirmaikat majd meleg könny és a kigyuló gyertyács- kák bátortalan, szomorú fénye öntözi. Szent és sérthetetlen virágokká lesznek, mert ami a halottaké, azt élő többé nem veheti visz- sza, mert amit már a temetői éjszaka őrzött, azt az írott és Íratlan törvények roppant hatalma vigyázza. Szent a holtak hanthoz láncolt vagyonkája, de szent az is, ami mint emlék, életük tanulsága és mint elrebe- gett, vagy tollba mondott testámentum maradt közöttünk. Éppen ezért a halottak napja nem lehet csak múló adózása a kegyeletnek, nem lehet csak lehajtott fejű zarandoklás a sirkertek felé, gyertyagyújtás és könnyes szemű imádság, hanem olyan emlékezés, amely egyben erős fogadalom is arra, hogy akik életben maradtunk, nem méltatlan utódként élünk örökségünkben. Erőgyűjtés legyen tehát a halottak napja. Legyen a magábaszálló imádságé és a sirató fájdalomé, de legyen ugyanakkor erős léptű visszatérésé az életbe, fogadalom a nem lankadó munkára úgy a családért, mint a hazáért. Álljon mögöttünk az a tudat, hogy a város minden útja a temetőbe vezet, hogy nagyon is véges az élet s ha valaki rosszat tesz, kevés ideje van arra, hogy azt jóvátegye. Döbbenjen belé minden ember elméjébe a gondolat, hogy a holnapok sora megszakadhat és meg is szakad valamikor s a jövendőnek egyik, talán már nem is messzi dátuma megdermed a kőben, vagy a fejfa kemény rostjában s ezen a dátumon túl nem leszünk. A végesség tudata legyen erőssé bennünk, nem mint lesújtó fájdalom, nem mint örök és nehéz árnyék életünk utján, hanem mint intelem. Intelme a köteles jóságnak, intése annak, hogy e világon túl is van még élet és számadás és könnyelműen és balgán sáfárkodik az, aki csak a porhoz kötött élet napjait éli. És vegyük észbe a halottak napján elpihent nemzeti nagyjaink nagyszerű és legendás példáját is, akik életükben maguk voltak a hiv kötelességtudás, tiszta eszmeszolgálat és rajongó odaadás, akik életüket boldog áldozatban a haza, az eszmék és igazság oltárára adták. A mai önző világban szükség van az ő tiszta életük példáira, halóporaik intő leckéjére, szükség van arra, hogy ne csak a sírjaikon egy estére meggyujtott kegyeleti gyertyák világítsanak, hanem emlékük is. Ezüstfényü fáklyaként, útjelző fároszként, intő és léptet óvó világosságként. Mert a léleknek, családnak és nemzetnek minden eltévesztett lépés fájó veszteség. Tárható időjárás a következő huszonnégy- Órára : Mérsékelt szél, egyes helyeken még eső, a hegyeken havaseső, sok helyen köd. A nappali hőmérséklet kissé emelkedik, as éjjeli alig vált ősik. Közel hatezer pengő (A „Békés“ munkatársától.) Vármegyénk népszerű és tevékeny főispánja, vitéz dr. Ricsóy UhJarik Béla az egyesületi életnek is nagy figyelmet szentel, tudván, hogy a különféle körök és egyletek nemcsak kulturális vonatkozásban fejtenek ki érdemes munkát, hanem a nemzeti szellem ápolása és az egészséges , közvélemény kiformálása tekintetében is. Épen ezért minden igyekezetével azon van, hogy az arra érdemes és rászoruló egyesületek megfelelő támogatásban részesüljenek, nehogy hasznos működésűkben anyagi hiányok miatt zavarok támadjanak vagy hogy kapuikat bezárni kényszerüljenek. Ez a felismerés késztette arra, hogy a földmivelésügyi kormányzatnál több olyan békésmegyei egyesület anyagi támogatása érdekében eljárjon, amely egyesületek léte (A „Békés“ munkatársától.) Hirt adtunk arról, hogy Orosházán a járási állatorvos a vásár alkalmával felhajtott állatokon nagy meglepetésre takonykórt észlelt. Az orosházi állatorvos azonnal jelentette az esetet a vármegyeházán, ahonnan értesítés ment a földmivelésügyi miniszterhez. Természetesen a vármegye és az ország gazdaközönsége megdöbbenve hallotta a hirt, hiszen Magyar- országon takonykórral fertőzött község hónapok óta nem volt. Fölkerestük Tory Pál, vármegyei főállatorvost, aki az ügyről a következőket mondotta : Orosházán az állatorvos Tótkomlósról felhajtott két lovon takonykor tüneteit észlelte. A lovakat szempróbának vetették alá, majd vérükből mintát küldtek az állategészségügyi intézetnek. A vizsgálat pozitív eredményt mutat. A vármegye alispánjának intézkedése folytán a lovakat kiirtattuk s a boncolásnál megállapitást nyert, hogy nyilt takonykórral állunk szemben. A beteg lovakat Tótkomlósról hozták, de kitudódott, hogy ezek a lovak Békéssámsonban a nyár segélyt kapott hét megyei olvasókör a főispán közbenjárására vagy fejlődési lehetősége különben bizonytalanná válnék. Darányi Kálmán miniszter- elnök, földmivelésügyi miniszter a főispán előterjesztését magáévá is tette és közel hatezer pengő államsegélyt utalt ki, amiből hét egyesület az alábbi részletezés szerint kapott: a Gyula-Szentbenedeki Olvasókör 1500, a Békési Kisgazdakor 1400, az endrödi rk. egyházközség Népháza 1000, a Szarvasi Középiskolai Olvasókör 600, a békéscsabai Szociális Misszió Társulat 748, a Gyoma-Nyilasi Olvasókör 300 és a Szarvasi Munkásotthon 200 pengőt. Az államsegély kiutalását a körökben nagy örömmel és hálával fogadták, mert azt látják belőle, hogy úgy a kormány, mint a vármegye főispánja őszinte érdeklődéssel és jóindulattal viseltetik a nép egyesületi élete és problémái iránt. folyamán gabonát hordtak, A megejtett vizsgálat szerint a békéssámsoni lovak is takonykórban szenvedtek. Ezek a lovak Békéssámsonban hónapok óta nyilt takonykórral közlekedtek, ezért, hogy a ragály terjedésének elejét vegyük, a vármegye alispánjától rendelet ment Gyula, Békéscsaba polgármesteréhez és az összes főszolgabírókhoz, amelyben fölhívja az alispán az alárendelt hatóságokat a takonykor elleni hathatós védekezésre. Elrendelte még az alispán, az egész tótkomlósi és békéssámsoni egypatás állatok megvizsgálását, tehát a szamarakét és az öszvérekét is és ennek folytán a földmivelésügyi miniszter kiküldöttjének jelenlétében a vármegyei főállatorvos közreműködésével országos érdeklődés mellett Tótkomlóson ezer, Békéssámsonban kilencszáz állatot vizsgálnak felül, mert a hatóság elhatározta, hogy a vármegyei gazdák, de az ország gazdaközönsége érdekeinek megóvása érdekében nemcsak hogy kiirtja a takonykórt Békésvármegyéből, hanem még eltünteti azt a hiedelmet is, hogy ez a terület a ragály góca. Andaházy-Kasnya képviselő elővezetését rendelte el a szegedi törvényszék (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Az akkori választásokból kifolyólag a szegedi törvényszéken 1931 óta eljárás folyik Andaházy-Kasnya Béla országgyűlési képviselő ellen. A tárgyalás soha nem volt megtart ható, mert Andaházy-Kasnya a többizbei kitűzött tárgyaláson soha nem jelent meg Elmaradását mindig okiratokkal igazolta. I Márki Barna alispán irtó hadjáratot indított a fejét felütött takonykor ellen Tótkomlóson ezer, Sámsonban kilencszáz állatot vizsgálnak felül
