Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)

1936-10-20 / 240. szám

LXVII1. évfolyam 240. szám Kedd Gyula, 1036 október 20 ElfiÖsetési árak : Mepjedévre : 4 P 50 fillér Egy bóra: . 1 P 50 fillér Vidékre : . 1 P 80 fillér hirdetési dij *15r* fizetendő RFK’F^l POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztősé};:, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz Dohay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egy szám ára 8 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Szerkesztő: NAGY GUSZTÁV Megjelenik mindennap Horthy Miklósné: Minden egyes fillérrel nemcsak szamaritánus munkát cselekednek, hanem a belső rend és nyugalom fenntartását is biztosítják (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Vitéz Nagybányai Horthy Miklósné főméltóságu asszony évről-évre megismétlődő inségenyhitő akciója ma már igen jelentékeny tényezője a magyar karitativ munkának. Tizenharmadik éve, hogy a meleg asszonysz ívvel megszer­vezett akció kifejti áldásos működését és segítségére siet azoknak, akik önhibájukon kivid nélkülözések közt élnek. A Főméltóságu Asszony, mint minden évben, az idén is felhívást intéz az ország társadalmához s kéri, hogy rangra, osztályra és vallásra való tekintet nélkül mindenki siessen segítségére Ínségbe jutott testvérei­nek, anyagi helyzete szerint. Felhívásának szövege a következő: Minden év őszén felhívást intéztem a magyar társadalomhoz, hogy amennyire csak módjuk és tehetségük engedi, segítsenek a szükséget szenvedő testvéreink nélkülözéseit enyhíteni. Meleg hálával és büszkeséggel állapítom meg, hogy a segélyakcióm iránt egyre szélesebb körben megnyilvánuló biza­lom és áldozatkészség az utolsó esztendők­ben, évenkint közel negyedmillió ember anyagi támogatását tette lehetővé. Tudom, hogy a magyar társadalom nemes szive, amely már eddig is évről-évre oly megható hűséggel ajánlotta fel áldozat­kész segítségét és támogatását, most is (A „Békés* tudósítója jelenti.) A frontharcos tömegek tizezrei zarándokoltak el vasárnap délelőtt a Hősök terére, az Ismeretlen Katona sírjához, ahol a nyolcadik országos frontharcos találkozó díszes ünne­pélyét rendezték meg. A külföldi frontharcos egyesületek közül az olaszok, németek, osztrákok és bolgárok küldték el képviselői két. Tizenegy órára már nemcsak a Hősök tere telt meg, de az Andrássy-uton végig a Köröndig tömött sorokban álltak a roham­sisakos frontharcosok. Tizenegy órakor ér­kezett Kozma Miklós belügyminiszter, néhány pillanat múlva pedig a kormányzó képvise­letében vitéz Sónyi Hugó gyalogsági tábor­nok, a honvédség főparancsnoka s ezzel kezdetét vette az ünnepség, amelyet a front­harcosok országos tábori főpapja, vitéz Mándoky József vezetett be, majd gróf meghallja hivó szómat, kérő üzenetemet. Meggyőződésem, hogy mindazok, akik a nél­külözést maguk nem ismerik, meg fogják érezni, hogy amikor felebaráti érzéstől át­hatva segítő kezüket nyújtják az Ínségesek és nélkülözők felé, valójában komoly haza­fiul kötelességet teljesítenek. Mert minden egyes fillérrel, melyet az emberszeretetnek és irgalmasságnak a nyomor és ínség elleni nemes küzdelmére áldoznak, nemcsak szama­ritánus munkát cselekednek, hanem a belső rend és nyugalom, valamint a társadalmi osztályok közötti béke és jó egyetértés fenn­tartását elősegítve, hazánk boldogulását és jobb jövőjét is biztosítják. Amidőn a szegények nevében is meleg köszönetét mondok ezúton mindazoknak, akik áldozatkész adományaikkal segélyakcióm multévi működését oly eredményessé tették, teljes bizalommal indulok a nélkülözők és az elesettek érdekében folytatott újabb küz­delemre. Hiszem, hogy a magyar társadalom minden rétege átérezve a karitativ munka szükségességét és fontosságát, ha bármily csekély áldozattal is, de részt fog venni a hit, remény és szeretet jegyében történő eme nagy és nemescélu összefogásban. Isten áldását kérem munkánkra és mind­azokra, akik ebben segítőtársaim lesznek. Horthy Miklósné Takách-Tolvaj József ny. altábornagy orszá­gos elnök mondott megnyitó beszedet és üdvözölte a külföldi frontharcos alakulatokat. A kormány képviseletében vitéz Leveldi Kozma Miklós belügyminiszter tartott be­szédet. — Büszke vagyok rá — mondotta — hogy engem ért a kitüntetés, hogy itt be­szélhetek. A magyar frontharcos tábor le­gyen bizalommal a kormány iránt, mert nem egy, hanem háromnál is több olyan minisz­ter van a kabinetben, aki az első tüzvonal- ban küzdötte végig a világháborút. Megért­jük a frontharcos gondolatokat. Tudjuk, mi az, frontharcosnak lenni. Négy éven keresz­tül naponta életet kockáztatni és életet fel­áldozni a hazáért. — A magyar kormánynak kötelességei vannak a frontharcos táborral szemben és a kormány kötelességét teljesíteni is fogja. Nem marad Ígéret, amit a kormányelnök nyilatkozatában bejelentett, rövidesen meg­jelenik a frontharcos törvény és nem lesz párt a parlamentben, amely ne szavazná meg, hiszen mindenki át van hatva e gondolattal: a nemzetnek le kell rónia kötelességét a há­ború hőseivel szemben. A trontharcos gon­dolatnak felül kell emelkedni minden napi politikai kérdésen. — Európa békéje érdekében ápolni kell a frontharcos gondolatot, de ápolni kell a jobb magyar jövő érdekében ' is, amelyet minden magyar keres. Dél volt már, mikor a miniszter beszé­dében idáig ért. Megkondultak a közeli templomok harangjai. Kozma Miklós egy pillanatra megállt a beszédben, azután igy folytatta: — Meg kell most emlékezni arról, aki legjobban szerette a magyar frontharcosokat, Gömbös Gyuláról, Néma csend támadt. Fe­szes „vigyázz“ állásba merevedett egy percre a sokaság, azután a belügyminiszter ismét bejelentette, hogy a frontharcos törvényt a parlament elé terjesztik. A feltörő lelkesedés zúgása közben fejezte be beszédét. Utána a külföldi küldöttek üdvözölték a magyar frontharcosokat. Miközben a kül­földi delegációk vezetői beszéltek, letették az Ismeretlen Katona emlékművére az osztrák, bolgár, olasz és német frontharcosok koszo­rúit, majd vitéz dr. Tóth András országos alelnök mondott beszédet, amely után a frontharcos alakulatok koszorúinak százait borították rá az emlékműre. Azután a huszonötezer frontharcos a Köröndön diszmenetben vonult el a Kor­mányzó képviselője, vitéz Sónyi Hugó gya­logsági tábornok előtt és az Andrássy-uton, Rákóczi-uton keresztül visszatértek az An­gol Parkba, amelyet vasárnapra „Frontharcos Táborhel lyé alakították, át. A táborhelyen táborparancsnokság, tábori segélyhely, tá­bori postahivatal működött, ahonnan rózsa­színű tábori levelezőlapokat küldtek a front­harcosok. 25 ülliis Hiíjirct Sztatia Rooseveltet ajánlja ? {A „Békés“ tudósítója jelenti.) Az amerikai korteshadjárat mind nagyobb mér­téket ölt és napról-napra mozgalmasabbá válik. A republikánusok hevesen támadják Rooseveltet s Chicagóban tartott ^legutóbbi gyűlésükön is igen élesen bírálták gazdasági politikáját. Határozatukban megállapították, hogy Sztálin parancsot adott amerikai híveinek, hogy az elnökválasztásnál Rooseveltet támo­gassák. Az uj amerikai elnökválasztás egyike lesz a legdrágábbaknak. Szervezkedésre és propagandára eddig is már több, mint 25 millió dollárt költöttek. A nemzetnek le kell rónia kötelességét a háború hőseivel szemben mondta Kozma Miklós belügyminiszter a frontharcosok találkozóján

Next

/
Thumbnails
Contents