Békés, 1936. (68. évfolyam, 1-298. szám)
1936-10-16 / 237. szám
2 BÉKÉS 1936 október 16 (A „Békés“ tudósitója jelenti.) Lányi Márton dr., a tótkomiósi választókerület országgyűlési képviselője vasárnap tartotta meg beszámolóját Békéssámson községben, amelyet a zuhogó eső dacára nagyszámú tör- meg hallgatott végig. A gyűlést Bartha György ref. lelkész ottani elnök nyitotta meg, majd Lányi Márton emlékezett meghatott hangon a körünkből eltávozott Vezérről és arról a hatalmas munkáról, mit a nép széles rétegeinek, de különösen a munkásság érdekében végzett. Korda Imre közp. titkár a Nemzeti Egység eszmevilágáról, Asztalos András, a tótkomiósi szervezet elnöke a Mozgalom iránti hűségről és kitartásról mondott beszédet. A beszámológyütést közebéd követte, amelyen felköszöntőt mondott Temesváry Gyula és Arany János, a szervezet vezetőtitkára. Hdmeczy Andornét választotta alelnökivé a Aóegylet Meghatóan búcsúztak a Gyuláról távozó vitéz Rábay Ferencnétől (A „Békés“ munkatársától.) A Gyulai Nőegylet október 11-én tartotta meg évi közgyűlését. Gróf Wenckheim Dénesné, a Nőegylet elnöke a gyűlésen nem jelenhetett meg, mert autóját útközben sérülés érte s így csak a gyűlés megtartása után érkezett Gyulára. A gyűlésen vitpz Rábay Ferencué ügyvezető alelnök elnökölt, aki a titkári és pénztári jelentés után Gyuláról való elköltözése miatt bejelentette lemondását, megköszönve a bizalmat és szeretetet, melyben a nőegylet részéről mindig része volt. . A közgyűlés az ügyvezető alelnöki tisztségre Helmeczy Andornét választotta meg. Az uj alelnök megköszönte a közgyűlés bizalmát és a nőegylet nevében meg hatottan búcsúztatta el távozó elődjét, kérve, hogy néha-néha gondoljon az öreg Gyulai Nőegyletre, ahol sohasem fogják elfelejteni azt a nemes munkálkodást, amelyet a város szegényeiért oly hosszú időn át kifejtett. A titkári jelentés adataiból megemlítjük, hogy a Krisztina-Otthon kilenc helye közül jelenleg hét vaiT betöltve, egyik ápolt a kórházban, másik a szegénygondozóban nyert elhelyezést. Az Otthon orvosi teendőit dr. Bognár Rezső, városi orvos' látja el. A Nőegylet karácsonykor és husvétkor az idén is megajándékozta ápoltjait, mint minden évben szokta. A jelentés kegyeletes szavakkal emlékezett meg a nemrég elhunyt özv. Novák Arpádnéról, a Nőegylet régi, buzgó, adakozásban mindig jószivü tagjáról és éveken át volt pénztárosáról. Disznótoros vacsora k szombaton este (17-én) 1280 2 3 az Újvárosi-körben. Szüntessék meg a vasárnapi piacot A piacbizottság ülése (A „Békés‘‘ munkatársától.) Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a piacbizottság tárgyalása az ügy fontosságához mérten komoly, alapos, lelkiismeretes tárgyalás volt. Érzésünk az volt, hogy, ha bizonyos mértékig már előre kialakult felfogás képviseletében jelentek is meg a bizottság tagjai, az érvek meggyőző erejétől nem zárkóztak el. Különösen meggyőzőek voltak Pfaff Ferenc nagy lelkismeretességgel, nagy utánjárással gyűjtött adatai. Előadása realitáson alapult, komoly intelem volt, nehogy elhamarkodott intézkedések helyrehozhatatlan károkat okozzanak. Még a sajtónak is jutott a vitában egy csendes oldalvágás, az egyik felszólaló kijelentette, hogy „sugalmazásra“ Írják cikkeiket Igaza volt a derék felszólalónak, mi tényleg sugalmazásra írunk, becsületes meggyőződésünk és lelkiismeretünk vezeti mindig tiszta szándékú toliunkat. Erre a sugallatra mi büszkék vagyunk és kitartunk mellette. De visszatérve a piackérdésre, legyen szabad megkérdeznünk : annyira tüstént megoldandó kérdés a piackihelyezés, hogy azt haladéktalanul minden áron meg kell valósítani ? Még akkor is, ha a kihelyezésnek sem pénzügyi, sem egyéb tárgyi feltételei nincsenek meg ? Még akkor is, ha a fogyasztók és eladók érdekeire egyaránt hátrányos ? Egy egészen egyszerű példa megvilá gitja a dolgot. A legnyomósabb érv a kihelyezés mellett, hogy a mai piac szűk. Induljunk ki ebből. Egy családnak van egy ősi kis családi háza. Jó, masszív épület, melynek renoválására a közelmúltban súlyos összegeket költöttek. Egyetlen baja, hogy a család szaporodtával szűk lett kissé. Keresnek valami megoldást. A családban két felfogás alakul ki. Az egyik szerint azonnal ki kell költöztetni a családot. Van úgyis egy házhelyük, tessék a famíliának oda tüstént kihurcolkodni Tanyázzon az üres telken, tűrje az időjárás viszontagságait és, ha majd lesz miből, építenek a család fölé hajlékot. A másik felfogású családrész amellett kardoskodott, hogy hát, egy kissé szűkén is, de biztos, védett, meleg helyen van a család, meglesz igy addig, amig a megfelelő családi ház felépül és majd akkor áthurcolkodnak. Hát valahogy igy vagyunk a piac üggyel: tessék megítélni, melyiknek van igaza ! * A piacbizottság ülése igy folyt le : Az augusztusi közgyűlés által kiküldött piacbizottság tagjai közül megjelentek dr. Varga Gyula polgármester, Szentes Károly főjegyző, dr. Jantsovits Emil főügyész, Bagi Sándor műszaki'tanácsos, dr. Szánthó Kálmán t. főorvos, Fazekas-Szücs József rendőrtanácsos, Baráth István ipartestületi elnök, Sándor Dénes a Keresk. Csarnok elnöke, dr. báró Apor Vilmos, dr. Schriffert Ferenc, dr. Lusztig István, Schneider Mátyás, Metz József, Góg András, Titz Reinhardt, Szentkereszthy Tivadar, vitéz Tar Antal, Pfaff Ferenc, dr. Tarján Béla és dr. Kiss László. A jegyzőkönyvet Erdős Gyula jegyző vezette. A kiküldött bizottsági tagok közül nem jelentek meg Czinczár Dezső, Molnár Albert Harsányi Pál és Németi József gimn igazgató, akik mind kimentették elmaradásukat. Az ülést kilenc óra után nyitotta meg dr. Varga Gyula polgármester és üdvözölve a bizottság megjelent tagjait, átadta a szót Erdős Gyula jegyzőnek, aki felolvasta az összes beérkezett beadványokat, legutoljára a polgármester írásba foglalt elborátumát, mely az egész kérdés összes vonatkozásait pontos adatokkal vdágitja meg. A polgár- mesternek az elaborátum elkészítésével az volt a célja, hogy a bizottság a kérdés teljes ismeretében hozhasson határozatot az ügyben. Felolvastatta a polgármester a piaci szabályrendelet vonatkozó szakaszait, melyek szerint az élelmiszer és virágárusítás a Harruckern téren történhetik. Épen erre való tekintettel a polgár- mester legelőször azt a kérdést tartja tisz- tázandóhak, hogy kivánja-e a bizottság a szabályrendelet módosítását, mert csak úgy lehet a piacelhélyezés mai rendjén változtatni. Dr. Lusztig István és dr. Schriffert Ferenc felszólalásaikban azt hangsúlyozzák, hogy előbb a kérdés érdemében kell döntést hozni: kivánja-e a bizottság a piac áthelyezését vagy sem ? Ha a bizottság határozata az áthelyezés mellett szól, akkor természetes, hogy a szabályrendelet módosítása tárgyában is határozni kell. . Góg András felszólalásából kitünően az áthelyezés mellett van, de elöljáróban kijelenti, hogy akár kihelyezik a piacit, akár nem, a szabályrendeletet mindenképen módo- sitandónak tartja. Méltánytalan és a termelőre felette káros az a helyzet, hogy a termelő ugyanazt a terményét két helyen kénytelen árusítani, Egy kocsirakománynál nagyobb tömegű árut ugyanis a Harruckern- téren, ahol pedig nagyobb árakat érhet el, nem rakhat le. Viszont a vásárló inkább többet fizet az áruért, semhogy pár fillér különbözeiért kimenjen a Kossuth térre. 0 maga ugyan nem tud a helyes megoldásra javaslatot tenni, de kéri, hogy ezen a mai állapoton segítsenek. Pfaff Ferenc első felszólalásában indítványt tarjeszt elő a vasárnapi piac megszüntetésére. Régen figyeli a piacot, azt tapasztalta, hogy Gyulán a- vasárnapi piac a legzajosabb. Ez a lárma erősen zavarja a katolikus hívek vasárnapi misehallgatását. Minden más vallás tagjai megtartják ünnepeiket, foltétien módot kell adni a római katolikusoknak a vasárnap megszentelésére. Mindenütt mentesitik a templomokat vasárnap a piaci zajtól, de megszüntettük már a nagypénteki, szentistvánnapi árusítást. Ilyen irányban kívánná a szabályrendelet módosítását.
