Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-03-24 / 24. szám

2 BÉKÉS bői a közterhekből mindenki vagyoni ereje arányában vegye ki részét. Törvényes rendelkezések teszik ma lehetővé, hogy pl. a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok részvénytársaságok stb. tartalékolás és egyéb címeken hatalmas összegeket vonja­nak el megadóztatás alól. Két és fél esztendeje vette át Gömbös Gyula az ország kormányának vezetését. Ez idő alatt ha nem is tudott olyan alko­tásokat felmutatni, amelyek minden várako­zást kielégítettek volna, de figyelt. Figyelte a bankok, kartellek működését, figyelte a munkanélküliség lázgrafikonját, figyelte a gazdák, a kereskedők, iparosok, közalkalma­zottak és általában az ország minden dől gozó rétegének heroikus küzdelmét a mai nehéz életlehetőségekkel. E megfigyelései alapján arra a megállapításra jutott hogy az országot csak az elavult, a mai rend­kívüli viszonyoknak meg nem felelő törvé­nyek javításával, uj megfelelő intézmények életbeléptetésével lehet a boldogulás lehető-' ségéhez segíteni. Elhatározta, hogy a radi kális reformok terére lép E reformokat azonban szigorúan az alkotmányos evolutió utján kívánja életre hívni. Amikor e reformok realizálódása a párt egyeteme előtt nyilvánvalóvá vált, akadtak olyanok, akik egyéni, vagy más érdeket a nemzet egyetemes érdekével szemben előtérbe helyeztek és egy csoport alakult, mely, féltve a mandátumát, igyeke­zett a mai miniszterelnököt munkájában elgáncsolni, majd amikor elhatározásának megingathatatlanságáról meggyőződtek, meg­buktatására törtek. így történt a titkos választói jog, a telepítési törvény, a hitbi­zományi reform, a bankok, kartellek ügyé­ben tenni szándékolt intézkedések stb. esetében is. Itt nem Bethlen István" grófra célozok, sőt ki kell emelnem, mert positiv forrásból tudom, hogy éppen ő volt az, aki a nyugtalankodókat igyekezett lecsillapítani és mindent megtett, hogy a párt egysége fel ne bomoljék. Sajnos ez nem sikerült. Gömbös Gyula nem lett volna az, aki, t. i. a magyar nemzet hivatott vezére, ha eze­ket a machinációkat tétlenül nézte volna és nem vágott volna elébe annak, hogy ezek a hátmegetti aspirációk célt érjenek. Göm­bös Gyula azonban résen állt és mielőtt őt döfték volna le, ő tette harcképtelenné el­lenfeleit. Ez a házfeloszlatás története és indoka. A reformok keresztülvitele nem csekély feladat. Nagy hatalmasságokkal keli meg­küzdeni, mint pl. a nagytőkével, a kartel­lekkel. Erre az emberfeletti munkára csak úgy vállalkozhatik a siker reményében Göm­bös Gyula miniszterelnök, ha a nemzet zöme egységesen mögéje zárkózik. Éppen napja­ink szolgálnak a leghatározottabban bizo­nyító történelmi példákkal arra, hogy csak az a nemzet tud boldogulni, naggyá, hatal­massá lenni, amely vezére mögé áll egye­temesen. Utalok itt Olaszország és Német­ország példájára. Én —- és meggyőződésem szerint az ország túlnyomó többsége — Gömbös Gyű Iában látom a magyar nemzet elhivatott vezérét. Ismerem szándékait, képességét, terveit, ismerem reformtörekvéseit. Tudom, hogy alkotmányos reformokat akar, hogy ezáltal levezesse egy esetleges forradalom lehetőségeit. Nem félek reformjaitól, még azoktól sem, amelyek intézkedései eset­leg saját húsomba is vágnak! Én Gömbös Gyula munkatársa akarok lenni. Azé a Gömbösé, akihez hosszú évek óta őszinte igaz barátság fűz, amely barátságban én sohasem csalódtam. Ismerem városom, ke­j rületem sok-sok szükségletét, baját. Tudom, azt, hogy a város a trianoni határra ke­rülve sorvad, hogy a kisiparosok, munkások munka nélkül sínylődnek, tudom, hogy a rossz vasúti közlekedés nagy mértékben fo­kozza a gazdasági bajokat, ismerem a ház- tulajdonosok panaszait, kik az útburkolási terhek alatt görnyednek, a vízellátási mizé­riákat, a kereskedő aggasztó helyzetét és hallom az elhelyezkedésre váró ifjúság jaj­kiáltását. Mindezeken segíteni szeretnék és úgy érzem, hogy mai helyzetemben többet is fogok tudni tenni én, akinek segítési szán­déka igaz, őszinte és akinek a miniszter- elnök megígérte, hogy minden jogos igény iránti kérelmemet a törvényes lehetőségek legtágabb határáig teljesiti, hogy minden indokolt panaszt orvosol és hogy teljes mér­tékben támogatni fog abban a törekvésem­ben, mely városom és kerületem sorsának fellendítését célozza. Úgy érzem, hogy ne kém azt a hatalmas erőforrást, melyet a f!fsSBűKűűSttStSBBS^SBKSSSBSSBSÍ^KBBSOBfíBBKSSKBSS^SSBSBKSKS^^SKK3BSKBn (A „ Békés“ munkatársától.) A kép­viselőjelölteknek szombaton reggel 9 órára a választási biztosnál be kellett nyújtaniuk ajánlásaikat. Gróf Pongrács Jenő 266 ivén 7775, mig Mandorff Emil dr. 110 ivén 3400 aláírást nyújtott be. Pongrác? Jenő gróf tehát a kétszeresénél is több ajánlást (A ,,Békés“ munkatársától.) Folyó hó 21-én, szerdán délután fél öt tájban véres események játszódtak le Endrődön. A kerületben, amelyhez Endrőd is tartozik, Rubinéi" István egységespárti jelölttel szem­ben Andahási Kasnya Béla kisgazdapárti jelölt is fellépett. Az ellenzéki jelölt szerdán délután fél 4-re gyűlést hivott egybe az eudrődi községháza udvarára. A választók szép számban össze is gyűltek s várták, hogy a gyűlés megkezdődjék. A jelölt azon­ban nem jött s mikor Andaházi Kasnya mintegy félórai várakozás után sem érkezett meg, Bakos József tb. főszolgabíró a gyű­lést feloszlatta s a csendőrségnek utasítást adott, hogy a községháza udvarát ürítse ki. A tömeg az udvarról szép rendben ki is ment, s csoportokban bár, de széledni kez­dett. Ahogy azonban hazafelé tartottak, szembe jött velük Andaházi Kasnya Béla autón s visszahívta őket. A csendőrség vezető alhadnagya közölte Andaházi Kasnyával, hogy a gyűlést nem tarthatja meg, mert Bakos József tb. főszolgabíró azt már fel­oszlatta. Andaházi Kasnya azonban a népnek azt mondta, ne menjenek haza, várjanak, ő majd feltelefonál a belügyminisztériumba s onnan szerzi meg az engedélyt a gyűlés megtartására. El is ment a postára telefonálni s azzal jött vissza, hogy az engedély már megvan, illetve Márky Barna dr. alispán azonnal kitelefonál Gyuláról s utasítást ad a gyűlés engedélyezésére. Márky Barna dr. alispán a belügyminisztériummal való beszél­getése után tényleg rögtön felhívta az endrődi községházát, hogy Bakos József ’főszolga­bírónak az utasítást megadja, de a főbíró már akkor elindult vissza Gyúrnám Mig ez 1935 március 24 miniszterelnöknek irántam tanúsított meg­tisztelő barátsága jelent, Gyula városa és a kerület érdekeinek szolgálatába kel! állíta­nom és hiszem, hogy ennek úgy a város, mint a kerület hasznát fogja látni. Mélyen tisztelt polgártársaim! Azt hi­szem nem követek el szerénytelenséget, ha azt mondom, hogy nekem a képviselői megbízatás nem jelent lépcsőfokot. Én, mint fentebb kijelentettem, a képviselőséget hiva­tásnak tekintem, nagy, nemes munkára való elkötelezettségnek. Ennek én meg is akarok felelni. Azért igaz lélekkel kérhetem Polgár­társaimat, hogy azok, akik Gömbös Gyula politikáj nak, reformtörekvéseinek hívei, akik szükebb hazájuk érdekeit igazán szivükön viselik, álljanak mellém, tegyék lehetővé, hogy hazánk és városunk jövő boldogulá sának lehetőségét váilvetett egységes ‘mun­kával biztosíthassuk. Gróf Pongrácz «fenő. kapott, mint a független kisgazdapárt jelöltje. Az aláírások érvényességének felülvizsgálását Berényi Antal dr. választási biztos és Bölcs- hásy Zoltán dr. h. biztos a benyújtás után nyomban megkezdték. A felülvizsgálás napo­kig fog tartani. Pongrácz Jenő gróf ajánlási iveit Gyulán 3966-an Írták alá. i a telefonálás folyt, az izgatott tömeg a | csendőrökre támadt, úgy hogy a csendőrök fegyverüket voltak kénytelenek használni. A lövések a tömegben óriási pánikot idéztek elő, mindenki hanyatt-homlok menekült, csak azok maradtak ott a községháza előtti piac­téren, akiket a csendőrség lövései súlyosa» megsebesítettek, illetve akik ott lelték halá­lukat. Hatan maradtak holtan a piactéré», tizen pedig súlyosan megsebesültek. Az égjük sebesült, akit egy másik súlyosan sérülttel a gyulai kórházba szállítottak a szarvasi mentők, szállítás közben meghalt s igy vele a halottak száma hétre emelkedett. A véres összeütközésről természetese» azonnal jelentés jött be Gyulára Márky Barna dr. alispánhoz, aki rögtön autóba ült és ki­hajtatott Endrődre. Mig ő kinn végezte az előzetes vizsgálatot, addig benn a vármegyém is egész éjjel inspekcióztak a főbb tisztvise­lők s várták a minisztériumból vagy az Endrődről jövő utasításokat. Fáy István dr. fő­ispán Budapesten volt, úgy hogy csak Gyomi» értesült a gyorsra felszálló utasoktól a vére« és megdöbbentő eseményről. Csütörtökön reggel aztán Fáy Istvá» dr. főispán, Márky Barna dr. alispán és Tompa Gyula dr. ügyészségi elnök autó» Endrődre mentek, hogy a vizsgálatban részt vegyenek. Odaérkeztek akkorra már a had­bíróság és a csendőrség kiküldöttei is, úgy hogy a vizsgálat a legszélesebb alapon, úgy közigazgatási szempontból, mint atekintetbe», hogy a csendőrök jogosan használták-e fegy­verüket, azonnal megindult. A déli órákba» maga Kosma Miklós belügyminiszter is megérkezett Endrődre, hogy személyesei győződjék meg a történtekről. A községbe» Véres választási tragédia Endrődön hét halottal. Büntető eljárás indult Andaházi Kasnya Béla ellen. Kétszer annyi ajánlást nyújtott be gróf Pongrácz Jenő, mint az ellenfele.

Next

/
Thumbnails
Contents