Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-03-17 / 22. szám
LXVII. évfolyam 99. szám Vasárnap Gyula, 1935 március 19 Elffflzetési árak : Negyedévre : Halyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. hirdetési dij előre fizetendő POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 1. sz. liobay dános könyvkereskedése. hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér Felelős szerkesztő : DOBAY FEBENO. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Gyula város közönségéhez! Irta: SZENTES KÁROLY főjegyző, h. polgármester. A most folyó országgyűlési képviselő- választás alkalmával kötelességszerüen felhívom a város közönségének figyelmét azokra a fontos várospolitikai körülményekre, amelyek a választás eredményéhez fűződnek. Úgy vélem, hogy ehez nemcsak jogom van, de erre a városnál eltöltött három évtizedet meghaladó közszolgálatom és a város- fejlődés további alakulásáért való aggódásom valósággal kötelez. A mi városunknak már a múlt század 60-as éveiben 17.000 lakosa volt, ma pedig kereken csak 25.000 lakosa van. Ezzel szemben a legtöbb életképes város lakossága ezen idő alatt megháromszorozódott, hatalmas fejlődést mutatott, a lakosság gazdasági életerejét tápláló közintézményeket létesített, aii azonban minden tekintetben — más városokhoz viszonyítva — lemaradtunk. Valamelyes fejlődést csak a háborús idők után mutathatunk fel, azonban ezt a fejlődést is a bekövetkezett gazdasági krízis erősen korlátozta, Városunk fejlődésére a vasúti fővonalnak Békéscsabán át történt megépítése soha helyre nem hozható csapást mért. Ezt azonban — ha abban az időben lett volna a városnak megfelelő súllyal biró patrónusa — némiképen azzal lehetett volna enyhíteni, hogy ha ebből a városból igyekeztek volna iskolavárost csinálni, mint pld. Kőszegből. Ez a Dunántúli kisváros jórészben az ott felállított különféle iskolákból, az iskolákba évenkint odatömörülő tanulók által odaömlő bevételekből tartja fenn jórészben magát. De nálunk ebben az időben talán senki sem gondolt erre, legalább is erre nézve semmiféle adat nincsen. Ha itt csak katonai és kereskedelmi iskolát, fiú és leány tanítóképzőt és 1—2 gyárat létesítettek volna, a bevételi és kereseti lehetőségek egészen más képet mutatnának, mint amilyet a jelenlegi helyzet mutat. Városunkra a másik súlyos-csapás volt Csorvás és Kígyós, továbbá Gerla és Pós- telek pusztáknak elszakadása, minek következtében határunk közel 40.000 kát. hold területtel lett kisebb és ezeket a pusztákat adózási szempontból is elvesztettük. A 67-es kiegyezés utáni első országgyűlési választáskor azzal követtek el soha helyre nem hozható hibát, hogy kizárólag politikai okokból a kigyósi akkori fiatal földes ur helyett Beliczayt választották képviselővé függetlenségi pártprogrammal, aki rövid idő múlva a vármegye főispánja lett, de ezen minőségében tizenkét évi fő- ispánsága alatt, hogy városunkért valamit is tett volna, feljegyezve nincsen. Mondja meg a közvélemény, hogy milyen közintézmény létesítése fűződik Csatár Zsig- mond, vagy Barta Miklós volt gyulai függetlenségi országgyűlési képviselők működéséhez ? Ellenben azt mindenki tudja, hogy kizárólag néhai Terényi Lajos volt országgyűlési képviselő érdeme, hogy a kir. törvényszék nem Békéscsabán, hanem Gyulán épült fel. Azt sem tagadhatja senki sem, hogy a szanatórium, továbbá az állami elemi és polgári leányiskolák létesítése dr. Lukács György volt főispán és volt országgyűlési képviselő nevéhez fűződnek. Ezekből pedig az állapítható meg, hogy mikor a város közönsége a város jól felfogott érdeke szerint választott képviselőt, akkor a város mindig helyesen, a közérdek kívánalmainak megfelelően cselekedett. Egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, hogy a mi városunk a vármegye legszélén fekszik, hogy anyagiak tekintetében gyengék, erőtlenek vagyunk; ezzel szemben itt van Békéscsaba, megyei köz- pontosabb fekvésével, a mienknél sokkal erősebb anyagi forrásaival, mindent magának megszerezni szándékozó akarásával s ha mi ezt figyelmen kívül hagyjuk, a következmények végzetesek lehetnek reánk. Nem tételezem fel senkiről, hogy városának ellensége lesz, de figyelmeztetem az előrelátható következményekre, ami megtörténhet, ha városunknak nincsen erős támasza és a kormányhatalomnál szószólója. Csak egy példát említek fel, az OTI-nak Békéscsabára történt áthelyezését. Mindannyian tudjuk, hogy az OTI kerületi pénztárát, mely létezése óta Gyulán volt, a múlt év szeptember 1-én meglepetésszerűen Békéscsabára áthelyezték. Hiába tiltakoztunk, hiába jártunk küldöttségek utján az áthelyezés visszavonása érdekében illetékes helyeken, eredményt elérni nem tudtunk, de amikor gróf Pongrácz Jenő, aki a miniszterelnöknek bizalmas barátja, feltárta előtte a városunkat ért súlyos sérelmünket, ennek az ügynek nem csak a kivizsgálást, hanem a sérelem igazságos revideálását is elrendelte. A miniszteri vizsgáló bizottság a napokban Gyulán v olt és annak vezetője a tényleges helyzet megismerése után. kijelentette, hogy a kerületi pénztár székhelyének Gyulára való visszahelyezését fogja javasolni. És mi bizonyosan vagyunk abban, hogy a székhely visszahelyezése a legrövidebb időn belül meg fog történni. Tehát az OTI kerületi pénztárának székhelye újból a megye székhelyén lesz, az OTI tisztviselői visszajönnek hozzánk, hogy városunk gazdasági vérkeringését élénkebbé tegyék. Az OTI kerületi pénztára véglegesen át volt helyezve Békéscsabára s hogy azt most visszahelyezik ide, az kizárólag gróf Pongrácz Jenő érdeme. Csupán ez az egy tény igazolja, hogy milyen eredményt lehet elérni, ha a városnak befolyásos képviselője van. Amióta Trianon, de különösen az 1931 évi pénzügyi krízis ránkszakadt, azóta nyomorúság, örökös küzdelem az életünk. Legnehezebb a vezető állásban levő tisztviselők helyzete, mert a város minden rendű lakosa bajának orvoslásáért a város vezetőjéhez fordul, a legtöbb kérelem azonban olyan, melynek elintézése nem hozzá, hanem a felsőbb hatóságokhoz tartozik, ahol el kell járni, a kedvező elintézést kérni kell. A város pénztára — az adófizetők megromlott fizető- képessége miatt — a legtöbbször kong az ürességtől. A város államsegélyre szorul, melyet a .kormánytól kell kérni. Mi a kérvényt benyújtjuk, de benyújtja még 54 más város is és ezek képviselői is eljárnak a kormánynál. Tanúságot teszek arról, hogy gróf Pongrácz Jenő v. képviselőnk úgy köz, mint magánügyekben, valahányszor hozzáfordultunk : élőszóval, Írásban és telefon utján, mindenkor a legnagyobb készséggel és a lehető legrövidebb idő alatt a kérelem kedvező elintézése tekintetében eljárt és az eredményről értesített. Azt is neki köszönhetjük, hogy az elmúlt évben a város közel 70.000 pengő államsegélyben részesült. Reánk nézve nem lehet közömbös azr hogy ki a város képviselője és milyen súllyal bir a kormánynál, de nem lehet közömbös a város közönségére sem, épen a fentebb részletesen ismertetett okoknál fogva. Én országos politikai szempontokkal e cikk keretében nem foglalkozom, de azt mindenki tudja, hogy a kormány és a kisgazda párt programmja között különbség nincs, tehát akkor Gyula város közönségének város politikai szempontból az az érdeke, hogy azt a kiváló férfiút, aki 4 éven át ezt a kerületet lelkiismeretesen, közmegelégedésre, városunk érdekeinek megvédésével képviselte, a jövő ciklusban is ő képviselje. Gróf Pongráez Jenő erre önzetlenségével, közérdekű munkásságával 100 százalékig, rászolgált, tehát a város közönségének eminens érdeke, hogy a jövő ciklusban is gróf Pongrácz Jenő legyen az országgyűlési képviselője.
