Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-03-14 / 21. szám
2 BÉKÉS 1935 március 14 Ugrin László dr. mond ünnepi beszédet a Tesz március Gróf Almásy Alajos kilépett a Nemzeti Egység Pártjából és egyelőre nem vállal mandátumot. Gróf Almásy Alajostól, a sarkadi kerület volt országgyűlési képviselőjétől kaptuk a következő két levelet: I. Nagy méltóságú dr. Sztranyavszky Sándor pártelnök urnák Budapest VIII., Esterházy-utca 30. Nagyméltóságu Elnök ur! A közelmúlt eseményei következtében, annak hangsúlyozásával, hogy a kormány idáig vallott reformprogrammját, elsősorban a titkos választójogot, magamévá teszem, a kormánypártból ezennel kilépek. Kilépésem főoka a Kormány, illetve a Nagy méltóságod elnöklete alatt működő pártvezetőség magatartása gróf Bethlen István és a volt kormánytöbbségi párttal szemben. Gyula, 1935 március 9. Tisztelettel Gróf Almásy Alajos s. k. II. Sarkad választó-kerület közönségéhez ! Midőn a kormánypárt újjáalakulása folytán ezen párt kötelékéből kilépek, a képviselőválasztáson, nem akarván a választó polgárokat felesleges zaklatásoknak kitenni, nem fogok egyelőre résztvenni. Kilépésemet a központi vezetőséggel közöltem. A magam részéről kérem, hogy a kerület minden községének lakosa tartson meg további jóemlékezetében, mint ahogy én is szeretettel gondolok az összes választópolgárokra. Gyula, 1935 március 9. Hazafias tisztelettel Gróf Almásy Alajos s. k. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének Gyulai Szervezete és a Gyulai Oktatók Egyesülete karöltve a helybeli ifjúsági egyesületekkel március hó lö-én délelőtt 11 órai kezdettel az országzászlónál, kedvezőtlen idő esetén a Göndöcs-népkerti Pavillon nagytermében hazafias ünnepélyt rendez az alábbi programmal: 1. Hiszekegy. Éneklik az egyesült énekkarok. 2. Megnyitót mond Tarpai Ottó, az Oktatók Egyesületének elnöke. 3. Babits Mihály: „Petőfi koszorúi“. Szavalja : Kovács Zoltán, a „Gyula Vezér“ (A ,. Békés“ munkatársától.) A szombathelyi választók vasárnap küldöttségileg keresték fel Kozma Miklós belügyminisztert s ajánlották fel neki a jelöltséget. A miniszter a felkérésre hosszabb beszédben válaszolt s többek között a következőket mondta : — Ismerem Szombathely nehéz helyzetét, amelynek oka részben általános, részben speciális. Nehéz a gazdasági helyzete az ország minden városának és községének, de Szombathelyét tetézi az, hogy egyike a Trianon által sújtott városoknak s elvesztette gazdaKeresztes-Físcher volt belügyminiszter búcsúlevele a gyulai kőrbázhoz. (A „ Békés“ munkatársától.“ Keresz- Fischer Ferenc dr. volt belügyminiszter lemondásakor a gyulai állami kórház orvosi és tisztviselői karához az alábbi meleghangú búcsú- és köszönő sorokat intézte : M. kir. állami kórház Gyula. Belügyminiszteri állásomtól megválva, jóleső megelégedettséggel kell megállapítanom, hogy az Intézet orvosi és tisztviselői kara mindenkor nagy megértést mutatott a betegellátás eredményesebbé tételére irányuló szándékaim iránt és céljaim megvalósításában buzgó odaadással támogatott. Nem mulaszthatom el, hogy az Intézet orvosi és tisztviselőkarának odaadó támogatásáért, önzetlen és lelkes buzgalommal végzett munkásságáért hálás köszönetemet fejezzem ki. Budapes, 1935. március hó 4-én. Keresztes Fischer s. k. TFHHK7 Pül lift felszerelés (drótkerítés ILuHIuL T HlJHH oszlopokkal, neco-háló oszlopokkal, 2 drb cementhenger, 2 drb pad) jutányos áron eladó. Érdeklődni lehet Görgényi Ferenc igazgatónál, a róm. kath. elemi iskolában. 66 3-a 15-i ünnepélyén. 4. Ünnepi beszédet mond Ugrin László dr., vm. tb. főjegyző. 5. Petőfi: „Márciusi ifjak“. Szavalja : Maár Tihamér cserkész. G. Magyar nótákat játszanak a helybeli egyesült cigányzenekarok. 7. Zárószót mond: Kovács Dezső, a „Gyula Vezér“ Bajtársi Egyesület vezére. 8. Himnusz. Éneklik az egyesült gyulai énekkarok. Az ünnepély megkezdése előtt tárogatón Sajti Mátyás kuruc-nótákat játszik. A nemzeti ünnep előestélyén az 554. sz. „Gyula“ cserkészcsapat zenekara zenés takaródét rendez. sági és kereskedelmi hátterének egy részét. A város életlehetőségei oly mértékben csökkentek, amin segíteni kell, annál inkább- mert őrtorony ez a város a nyugati magyar határszélen kulturális és gazdasági vonatkozásban egyaránt s eléggé megerősíteni nem lehet. Ez közérdekű feladat, érdeke nemcsak Szombathelynek és környékének, hanem az egész országnak és én ennek az őrtoronynak megerősítéséhez minden tőlem tellhetö erővel hozzá fogok járulni.“ Ivl int fut csak Gyuláról beszélt volna! I Viseljünk kokárdát és lobogózzuk fel a házakat! Sajnálattal kell megállapitanuk, hogy nemzeti ünnepeink alkalmával a magántulajdonban álló épületek igen csekély hányada az, amelyen a nemzeti lobogó ki van tűzve. Annál inkább szomorú ez, mert a házaknak nemzeti ünnepek alkalmával lobogókkal való feldíszítése nem külső disz és nem hivalkodás, hanem a szív legmélyéről fakadó nemzeti érzésnek igen szép formában való megnyilvánulása. Kívánatos tehát, hogy a háztulajdonosok március 15-én és augusztus 20-án házaikat feilobogózzák, kívánatos volna továbbá annak a békebeli szép szokásnak felevelenitése is, amikor március 15-én nemcsak az iskolás gyermekek, hanem a férfiak és nők is kitűzték ruhájukra a nemzeti szinü szalagot. Ezzel kapcsolatosan felhívjuk még a közönség figyelmét arrra is, hogy folyó évi április hó 8-án lesz II. Rákóczi Ferenc fejedelem halálának 200-ik évfordulója. Ezt a napot a nemzet nagy ünnepségek között fogja megülni. ügy illő, hogy ebben a kegyeletes ünnepségben Békésvármegye városai és községei is résztvegyenek s a főváros lakosságával való együttérzés külső jeleként ezen a napon is kitűzzék a házakra a nemzeti zászlót. Bajtársi Egyesület tagja. Kozma Miklós nagy beszédet mondott a határszéli városokról. Bensőséges ünepség keretében adta át az elismerő oklevelet Varga Gyula polgármester a kitüntetett két iparosmesternek. (A „Békés“ munkatársától.) Megírtuk, hogy az Iposz kecskeméti kongresszusa két gyulai érdemes iparosmestert elismerő oklevéllel tüntetett ki. A kitüntetetteknek, Kátay Ferenc asztalos- és lmplom János cipészmestereknek, ünnepélyes keretek között Varga Gyula dr. polgármester vasárnap délelőtt adta át az okleveleket meleg hangú beszéd kíséretében. Az ünnepségen az Ipartesület meghívására gróf Pongráez Jenő ország- gyűlési képviselő és vitéz Márky Barna dr. alispán is megjelent. Ünnepség után a megjelentek a fehér asztalnál barátságos eszmecserét folytattak, majd Fejes Bertalan fel- köszöntötte a körükben megjelent Pongráez Jenő grófot, aki a beszédre közvetlen hangú szavakban válaszolt. Elmondta jelöltetése történetét s kijelentette, hogy a jelölést csak azért vállalta el, mert most már nagyobb kilátásai vannak arra, hogy a város érdekeiért nagyobb sikerrel és több eredménnyel tud síkra szállni. Tarpai Ottó igazgató a két kitüntetettet az iparostanonciskola nevében köszöntötte, mint akik az iskola felállításakor 1883-ban, a legelső növendékek voltak. .
