Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-03-10 / 20. szám
2 BÉKÉS 1935 március 10 esi segítségre szorulók támogatása. Az intézménynek szervei: az iskolaorvosok és iskolanővérek. A főváros törvényhatósági bizottsága az emlitett iskolaegészségügyi körzeteken kivül szakorvosi rendelő intézeteket is állított fel, bajmegállapitás és gyógykezelés céljából, sőt újabban kiterjesztette a bőr és nemi betegségek szakorvosi rendelőintézetével is. Ehhez csatlakozott a 6 évvel ezelőtt felállított központi röntgenintézet is. mely a belgyógyászati kezelésnek és a fogászati rendelőintézetnek is fontos kiegészítő állomása lett. Ezenkívül megteremtették az iskolai gyermekvédelmi szolgálatot is, amelyet az iskolanővérekre bíztak A nővérek kezdetben a gyermekvédelem terén működtek, később az egészségügyi szolgálatot is ellátták a körzetükhöz tartozó közoktatási intézetekben. Fő feladatukat környezettanulmányok, erkölcsi és anyagi támogatás, egészségügyi támogatás és gyermekbirósági ügyletek képezik. Tehát hazánkban is megindult a főváros kezdeményezésével egy legfőbb népegészségügyi kulturmunka, amelyet nagyon helyesen az iskolás gyermekeknél kezdtek el. Milyen messze vagyunk mi ezektől, pedig Békésvármegye is, melynek egészségügyi berendezkedése jóval felül múlja a szomszédos vármegyéket (kórházak szanatóriumok, egészségházak, anya- és csecsemő- védelmi intézmények stb.) követendő példával kellene előljárjon. Ma midőn a mindinkább kevesebb szánni gyermek egyúttal értékesebbé lett az utódvédelem szempontjából. társadalmi és közegészségügyi kötelességünk az iskolaorvosi intézménynek minél szélesebb keretekben történő kiépítését megkezdeni. A cél elérésére feltétlenül szoros kapcsolatot kell létesíteni és együtt kell működni a közoktatás céljait szolgáló intézetek vezetőivel és a közegészségügy őreivel, a hatósági orvosokkal. Az iskolaorvosnak egyszersmint jó pedagógusnak is kell lenni az egészségügyi ismeretek terjesztése terén. A felvilágosítás kérdését leghelyesebben a célnak megfelelően és kellő időben az iskolaorvos adhatná meg. Az úgynevezett szülői értekezletekbe okvetlenül bele kellene vonni az iskolaorvost, vagy a szakorvosokat, mert igy az egészségügyi vonatkozású értekezletek nem vesznének el a mesék világában, de kézzelfogható és bőségesen kamatozó intézkedések látnának napvilágot. Mert nincs termékenyebb talaj a gyermek leikénél. A kora iskolaévek alatt a tanuló leikébe beültetett szociál egészségügyi ismeretek olyan busásan kamatozó tőkét jelentenek, mely az egész életre kihatással bir és a következő generációnak ez irányú világnézetét is optimálisán befolyásolni képes. Az iskola falai között még nem kell küzdenünk a tömegek passiv resistentiájával, mely sok mindent megbénít, de az egészségügyi problémákat, mint egyéni és társadalmi kötelességet a közérthetőség nívójában könnyen bele lehet plántálni a tanulók leikébe. Természetesen az iskolaorvos ezen munkássága közepette a tanítónak, akinek legnagyobb befolyása van a népre, támogatását és együttműködését nem nélkülözheti. A közegészségügyi nevelést azonban orvosra kell bízni, aki az egészségvédelem minden ágában járatos, e célra speciálisan képesített orvospedagógus, tehát ideális iskolaorvos. A közegészségügyi ismeretek tanítását tovább kell folytatni az elemi- és középiskola padjain keresztül a felnőtt korig. Minden évben, mint rendes tantárgy volna tanítandó legalább heti 2 órában, mert az élet további folyamán legalább olyan fontossággal bir, mint pl. a latin nyelv tanítása. Az iskolaorvosi munka a korszellem hatása alatt az egészségügyi gondozás, illetve a szociális egészségügy felé terelődött, melynek homlok-terében a megelőzés áll. Azonban a fiatal lélek hogyan kerülje el az egészségi ártalmakat, vagy miképpen előzze meg azokat, ha veszélyességük és jelentőségük felől kellőképen fel sem világosították ! Népegészségügyi szempontból nagy jelentőségűnek ígérkezik azon vizsgálatoknak értéke, melyek az iskolás gyermekek szellemi fejlettségét az örökletes és szülési ártalmakkal összefüggően keresik. Az iskolaorvosok részére nekünk orvosoknak kell majd szolgáltatni az adatokat, hogy az iskolai egészségügynek minél szélesebb irányú megszervezésével a jövő nemzedék érdekeit támogassuk. A praeventiv orvoslásnak hatalmas térhódítása oda fog fejlődni, hogy nem sokára eljön az idő, midőn az iskolába beíratott gyermek családi biograph iájával ül le az iskola padjai közé ! Nagy méretű egészségpolitikai reformok keresztülvitelére az államháztartásnak jelenlegi nehéz helyzetében alig lehet gondolni, meg kell elégednünk csekélyebb anyagi kiadást jelentő szervezési munkálatokkal. Ma midőn a kormányzat bölcsessége a család- védelmet ismét előtérbe hozta, legcélszerűbbnek ígérkezik a vele szoros összefüggésben levő iskolai egészségügynek mielőbbi megszervezése a védelem, a gondozás és gyógyítás irányában. A népegészségügyi kultúrának minél korszerűbb kiépítése egyik legfontosabb problémája a megcsonkított ország népesedési politikájának. A társadalmi közösségnek és a hatóságoknak kötelessége e népmentő feladatokat minél jobban támogatni. Remélhetőleg Gyula városa, mely vármegyénknek közegészségügyi centruma, elsőnek fog e téren előljárni! Páll Gábor dr. törvény hatósági bizottsági tag. Az Iparfestülei 1935. évi február 24-i közgyűléséről irt beszámolónkkal kapcsolatosan az alábbi sorok közzétételét kérték lapunktól: Nem igaz, hogy a Magyar Alföld megbízásából bárki is Barát Istvánnál járt az ipartestületi zárszámadások meghirdetése ügyében. Nem igaz, hogy Barát István a kért hirdetés feladását megtagadta. Ezzel szemben igaz: hogy a Magyar Alföld kiadóhivatala február 15-én, pénteken déli 1 órakor telefonon kérdezte meg az ipartestület jegyzőjét, vájjon közzé akarják-e tétetni a testületi közgyűlés meghívóját, hogy e célra — közvetlenül lapzárta előtt lévén — a lapban helyet tarthasson fenn. A jegyző a kérdésre azt válaszolta, hogy ebben az évben, az eddigi szokástól eltérően nem teszik közzé sajtó utján a meghívót, amit a kiadó- hivatal tudomásul vett. Ez a beszélgetés február 15-én történt, a kérdéses újságcikk pedig már február 12-én ki volt szedve a nyomdában A két eset között tehát összefüggés nem kreálható. Teljes tisztelettel: Vermes Ernő. Kossnth-tér 35. szám alatt (a Wieland patika mellett) egy megfelelő mellékhelyiségekkel májas 1-re kiadó. 67 1-2------------------------------------------------------------------3 S Bartoss Ferenc — váradi kanonok. XL Pius pápa Bartoss Ferenc m. kir. kormányfőtanácsos, c. apát, békéscsabai plébánost kiváló érdemei elismeréséül váradi kanonokká nevezte ki. Az uj kanonok Lőcsén, 1870-ben született. Középiskoláit Lőcsén és Nagyváradon végezte, majd a teológiát Nagyváradon hallgatta és 1893-ban a váradi egyházmegye áldozópapjává szentelték. 1904-ben káplánoskodása után a gyulai róm. kát. főgimnáziumhoz került hittanárnak s 1920-ig működött ennél az intézetnél, amikoris Békéscsabára koadjutornak nezezték ki utódlási joggal. Bartoss Ferenc kanonok az egyházi élet fejlesztése érdekében mindenkor elismerésre méltó tevékenységgel működött közre. Lelkipásztori működése mellett nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, ahol tudásával és széleskörű tapasztalataival a hívek javát szolgálhatta. Bartoss Ferenc kanonok a hitélet fejlesztésén kivül a közélet terén is értékes és élénk tevékenységet fejt ki. résztvesz minden hazafias és jótékonysági megmozdulásban. Mindezen ténykedéseivel az egyházi élet fejlesztése körül hervadhatatlan érdemeket szerzett és közérdekű tevékenységével nemcsak a hívek, de a város lakossága körében is mindenütt őszinte szeretetet és tiszteletet vívott ki magának. Bartoss Ferenc kanonokot hittan tanári működése alatt 1917-ben nagyváradi szentszéki ülnöki címmel, 1924-ben pedig a gyulamonostori címzetes apátsággal tüntette ki egyházmegyei főhatósága, 1932-ben pedig az egyházi és közélet terén szerzett kiváló érdemeiért a m. kir. kormányfőtanácsosi címet adományozta neki a Kormányzó. Hosszú és munkás pályájának méltó jutalmát nyerte el e legmagasabb helyről jött egyházi kitüntetésével, melyhez Gyula város társadalma és a róm. kát. csonkaegyházmegye papsága őszinte szerencsekivána- tait fűzi. Az uj nagyváradi kanonok kir szerint julius 1-vel foglalja el méltóságát. Vértes Emilnek, a Nemzetközi Vásár alelnökinek előadása a Kereskedelmi Csarnokban. Vértes Emil, az OMKE központi alel- nöke és a Nemzetközi Vásár alelnöke, a magyar kereskedelem egyik vezető férfia, folyó hó 11-én a Kereskedelmi Csarnok meghívására Gyulára érkezik, hogy meghallgassa a gyulai kereskedők kívánságait és tájékoztassa a kereskedőket az időszerű kereskedői kérdésekről. A Kereskedelmi Csarnok elnöksége ezúton is értesíti és kéri a gyulai kereskedőket, hogy március 11-én, hétfőn este fél 9 órakor minél nagyobb számban jelenjenek meg a Kereskedelmi Csarnok helyiségében, hogy Vértes Emilt meghallgassák. Első rsi neszéiül ír" 4. szám alatt. 68 í—í ARANY BEVÁLTÁS j Kormányrend edetre kötelező tört arany és aranyérmek beváltása minden mennyiségben GARAY JÁNOS ÉKSZERÉSZNÉL. 69 1*
