Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-02-28 / 17. szám
1955 február 28 BÉKÉS 8 Március ll-éu tartja ülésCt a közigazgatási bizottság. (A „Békés“ munkatársától.) Békésmegye közigazgatási bizottsága március 11-én tartja rendes havi ülését. A kisgyülés időpontját még nem határozták meg, nem történt továbbá végleges döntés a törvény- hatósági bizottság rendes negyedévi közgyűlésének időpontja tekintetében sem. A közgyűlés, amint már közöltük, előreláthatólag a jövő hó közepén lesz s annak keretében tartja meg a törvényhatóság a Rákóczi-emlékün- nepélyt is. Az állomáshoz közel épiíik fel Békéscsabán az OTI székházat. (A „Békés11 munkatát sától.) Az OTI igazgatósága a békéscsabai székház építésére a várostól ingyentelket kért s a telek helyét az állomástól befelé vezető útvonal baloldalán, a Kun-féle fatelepnél kérte kijelölni. A kérelem a képviselőtestület elé került, amely kedden döntött az ügyben. Nagy és hosszú vita támadt a közgyűlésen, amennyiben a városatyák fele benn a központban kívánt telket juttatni, másik fele pedig a fatelep telkét kívánta odaadni a székház céljaira. Jánosiy Gyula dr. polgármester végül is szavazásra tette fel a kérdést, a szavazás azonban egyenlő arányú szavazatot produkált, úgy hogy a polgármesteri voks döntötte el a kérdést s jelölte ki a székház helyét az OTI által kért Kun-féle fatelepen. Ugyanezen közgyűlés kimondta, hogy a villanytelepet nem adják bérbe. A Reisner-malomnak mégis csak meg kell építenie a zárt csatornát a Bika tóhoz. (A „Békés“ munkatársától.) A város még annak idején, amikor a Bika-tó szabályozása megtörtént, felszólította a Reisner- malom vezetőségét, hogy a malom két csatornáját, a vizfelvevő és a szennyvíz levezető nyílt csatornát beépített csatornára építse át. A malom a város határozatát meg- felebbezte, úgy hogy az ügy a minisztériumba került. A minisztérium jogosnak ismerte el a város kívánságát és utasította a Reisner-malraot, hogy a beépített csatorna tervét készíttesse el és a város mérnöki hivatalának mutassa be. Ez ügyben kedden délelőtt a városházán értekezlet volt, amelyen a halbiologiai állomás kiküldötte is megjelent, továbbá a vármegye képviseletében Daimel Sándor dr. tb. vm. főjegyző. A Bika-tó és a Reisner-malom a tó szabályozása következtében meglehetősen távol kerültek egymástól, úgy hogy a malomnak mintegy 100 méter hosszú csatornát kell építenie. Az OTI választmány tagjainak beszámolója. Táviratilag üdvözölték a kormányelnököt. (A „Békés“ munkatársától.) Kedden este az OTI választmány gyulai tagjai Balog Endre elnöklésével beszámoló ülést tartottak, mintegy másfélszáz ember jelenlétében. A megnyitó után Papp Károly hosz- szasabban foglalkozott az elmúlt esztendők eseményeivel, sajnálattal állapítván meg, hogy az OTI tagok közönye és az autonómia állandó nyirbálása következtében alig tudott a közgyűlés és választmány érdemleges eredményt elérni. A közelgő választások fontosságára hívta fel a munkaadók és munkások figyelmét. Utána Fejes Bertalan és Wisst József beszéltek, majd Barát István, aki keserű hangon kritizálta- az OTI gazdálkodását. kifogásolván, hogy akkor, amikor Gyulán készen áll a székház, Békéscsabán 200 ezer pengővel másikat építenek. Kifogásolta továbbá, hogy a tagoknak különféle blankettákért fizetniük kell s ha valakinek nincsen meg az 50 fillérje, még csak el sem mehet betegségével az orvoshoz. Az ipartestület s a választmány gyulai tagjai mindent elkövetnek, hogy az OTI visszakerüljön Gyulára. Tóth Menyhért a gyulai pénztári tagok közönyét kárhoztatta, majd javasolta, hogy az értekezlet táviratilag üdvözölje Gömbös Gyula kormányelnököt. Javaslatát nagy lelkesedéssel elfogadták. Balog Endre zárószavaival ért véget a beszámoló. Véglegesen megalakult a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének gyulai fiókja. (A „Békés“ munkatársától.) Varga Gyula dr. polgármester még a múlt év végén értekezletre hívta össze a város gyümölcstermelőit, hogy az országos egyesület gyulai fiókja megalapításának ügyét megbeszéljék. Az értekezleten a fiók ideiglenesen meg is alakult s megválasztotta a vezetőséget. megbízván azt az alapszabályok kidolgozásával. Az alapszabályok elkészültek s a vezetőség. hogy a fiókot véglegesen megalakítsák, folyó hó 25-én délutánra alakuló közgyűlésre hívta össze a tagokat. A városháza tanácstermében nagy érdeklődés mellett folyt le a közgyűlés. Varga Gyula dr. polgármester megnyitójában reámutatott az egyesület megalakulásának fontosságára és szükségességére, majd Nádházi Gyula felolvasta az alapszabályokat, amiket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A tagsági dijat évi 1 pengőben állapították meg. Krausz Gyula és 1 itz Reinhardt az értékesítés megszervezésének szükségességét hangoztatta, Werner József pedig a termelők önsegélyző egyesületbe való tömörülését ajánlotta. Be is mutatta az általa kidolgozott tervezetet. Az egyesület, amelynek egy-egy részjegye 5 pengőbe kerül, lehetővé teszi tagjainak, hogy a faápoló szereket olcsóbban szerezzék be s a kedvezőbb értékesítés anyagi problémáit is megoldhassák. A tervezett egyesület belépési iveit a megjelentek közül többen alá is Írták. A következőkben a tisztikart választották meg. Diszelnök lett: vitéz Márkg Barna dr. Elnökök : Varga Gyula dr., Scherer Benedek,Szentes Károly. Alelnökök: Czinczár Dezső, Görgéngi Ferenc. Ügyvezetők : Válint László és Titz Reinhardt. Titkár: Juhász László, Jegyző : Szabó László. Pénztáros : Gyönggössg Sándor. Ellenőrök: Werner József és Pfaff Ferenc. Könyvtáros : vitéz Pnsztag Rezső. Bejelentette Varga Gyula dr., hogy az egyesület a vármegyétől anyagi támogatást fog kapni a gyümölcstermelés fejlesztése érdekében, továbbá, hogy a város gyiimölcs- nemesitő telepet létesít. Végül felhívta a tagok figyelmét arra a hasznos tanfolyamra, amelyet március végén a vármegyei kertészeti intéző rendez Gyulán. A közgyűlés az elnök zárószavaival ért véget. Az egyesületnek már eddig több, mint másfélszáz tagja van. Ifi 1 Ifi M M. Halálozások, özvegy csikszentmihályi Sándor Kálmánná, született gyulafehérvári és thindárosi Dindár Ilona folyó hó 24 én, Geszten, 75 ik születésnapján elhunyt. A megboldogult nagyasszony halálát nagy és előkelő rokonság gyászolja, közöttük a gróf Tiszák és Rakovszkyak is, Kedcjeq, délután helyezték örök nyugalomra á geszíí családi sírboltban. — Orosházáról vesszük a hirt, hogy ott Abafi Irma Mária tanítónő, 55 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult édesapja, Abafi János a gyulai polgári leányiskola igazgatója volt s így halála városunkban is mély és általános részvétet kelt. Az elhunytban özv. Abafi Jánosné, a józsefvárosi ovoda évtizedeken át volt óvónője mostoha leányát, báró Drechsel Béláné pedig nővérét veszítette el. — A Komló szálloda jóemlékü tulajdonosa, Fischl Jakab fia, Fodor Sándor, élete 50-ik évében, folyó hó 23-án, hosszas, súlyos szenvedés után meghalt. A boldogult a világháború alatt, mint a 101. gyalogezred tartalékos főhadnagya szolgált. Temetése hétfőn délután volt családja s barátai fájó részvételével. Béke poraikra ! Miniszteri elismerés Csórja 6ynla rendőrfogalmazónak. Gömbös Gyula miniszterelnök honvédelmi miniszter a következő levelet intézte Csórja Gyula fogalmazóhoz : Tekintetes Csórja Gyula m. hr. rendörsegédfogalmasó urnák Gyula A honvédelmi igasgatás érdekében tel- jesitett eredményes szolgálataiért Rendörsegédfogalmasó Urnák elismerésemet fejesem h. Gömbös. y f GtO él-- Cl SZ ABOIPAROSOK JELMEZES BALJA március hó 3-án az ípartesiüleiben. Áki meghivót nem kapott és arra igényt tart, jelentkezzék az vw ipartestületi jegyzőnél. Cw
