Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)
1935-02-24 / 16. szám
LXVII. évfolyam 1«. szám. Vasárnap Gyula, 1935 február 94 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Oobiiy János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A család megmentéséért. Irta : hangba Béla S. J. A magyar jogászok családvédelmi érte- j kezlete, amelyet a Katolikus Akció rendezett, ! megdöbbentő adatokban tárta fel azokat a rettenetes károkat, amelyeket a kor szabados áramlatai, az emberi természet gyarló kinövései a család erkölcsén és ezzel szilárdságán, békéjén, fejlődésén ütnek. A jogászértekezlet, amelyen az ország szellemi arisztokráciájának jelentékeny rétege vett részt, bölcs mérséklettel maga szállította le a maga hatáskörét, amikor megállapította, hogy pusztán törvény- szerű intézkedésekkel, főleg büntető eljárásokkal a bajokat gyökerestől kiirtani, vagy megelőzni nem lehet. A családvédelem legfőbb feltételei erkölcsiek s továbbmenőleg vallásiak, azután gazdaságiak. De természetesen súlyos részben jogiak is. Nemcsak annyiban, hogy nagyon sok embert csak a büntetéstől való félelem tart vissza annyira- amennyire a bűnözéstől, hanem azért is, mert az erkölcsi lazaság szereti a magától értetődés és megengedettség köntösét ölteni magára ott, ahol a törvény, még pedig az állami törvénye egyes bimcselekedeteket meg nem bélyegez. E tekintetben a mai társadalom sokszor a legkirívóbb ellenmondásokban él. Család- védelemről beszélünk s ugyanakkor megtűrjük a család s a vele összefüggő erkölcsi értékek nyilvános rombolását. Megtűrünk egy sajtót, egy magazin-irodalmat, egy mozi- és szinházirányt, amely minden családtisztel étnek s erkölcsnek cinikusan az arcába vág. A filmek nálunk cenzúrán mennek át, de ez a cenzúra vagy nagyon álmos, vagy nincsenek helyes fogalmai a megengedhetőség határairól. Scitovszky Béla belügyminisztersége alatt még legalább erősen üldözték az utcára kilépő szennyirodalmat; ma már falragaszok és nyomtatványok egész özöne terjeszti a sexappeal-kultuszt. Nem csoda, ha fiatalembereinken, sőt néha leányainkon is messze- menőleg erőt vesz az a felfogás, hogy az Isten Yl-ik parancsa csak a kis katekizmusban jó, az életben nincs semmi keresnivalója. Hiszen a társadalom s maga az állam némán asszisztál a lelkek mérgezésénél. Nem csoda, ha a nemek érintkezése terén néha még az úgynevezett jobb és legjobb társaságokban is a iegvakmerőbb szabadosság érvényesül. Ma már ott tartunk, hogy a lm férj s a tiszta asszony, sőt maholnap a tiszta leány is köznevetség és köztréfa tárgya. Nagy része van az erkölcsök lesüllyedésében a nyári fövenyfürdői élet elfajulásának is; hiszen akár hogyan szépítjük a dolgot, ezek a fövenyfürdők igen sok esetben egyenlők a nyilvános kerítés alkalmaival. A hangadók itt is a züllött férfiak és bukott nők lettek, akiknek szabados példáját naiv tudatlanságban utánozzák a „jobb“ társaság fórfiai és asszonyai. Belgiumban és Olaszországban a fövenyfürdő állandó, legszigorúbb rendőri ellenőrzés tárgyai, mig nálunk a a hatóságok ezen a téren szinte a végtelenségig engedékenyek. A sajtó pedig kifigurázza az erkölcsvédő hatósági intézkedéseket. Az üzleti élelmesség aranybányának tekinti az erkölcsi lazaság kultuszát. Még az úgynevezett jobboldali napilapok és folyóiratok is, az egyetlen katolikus sajtó kivételével, meglehetősen tele vannak érzékcsiklandó, alacsony ösztönökre számitó képekkel, közleményekkel. Persze, a művészet vagy éppen az erkölcsi bíráskodás örve alatt. A bírósági tárgyalások nyilvánosak lévén, az újságok jó része valósággal vájkál a bünkrónikákban, a házasságtörési és egyéb válópörök anyagának kiteregetésében. Sürgős szükség volna olyan törvényes intézkedésre, amely az ilyen tárgyalások sajtóbeli közlését kereken eltiltaná. Vannak egyébként kitűnő törvényeink s rendeleteink, amelyeknek végrehajtása terén azonban érthetetlen engedékenység tapasztalható. Számítás szerint a magzatelhajtások száma csupán Budapesten évi 15—16.000 közt mozog; ezek közül egy évben 50— 40 esetnél több nem kerül odáig, hogy legalább ügyészségi vádirat készülne róluk. Kegyetlenül megbosszulja magát az a liberális intézkedés, amely egyszerű orvosi indikáció esetén már nem tekinti büntetendő cselekménynek a fejlődő élet meggyilkolását. Ezzel az engedménnyel a törvényt a legtöbb esetben ki lehet játszani, hiszen éppen sok magáról megfeledkezett orvos él és gazdagodik abból, hogy szinte mással sem foglalkozik, mint a könnyelműség következményeinek ezzel a legsötétebb és legbiinösebb jellegű eltüntetésével. A házasságtörés a magyar törvénykönyv szerint is büntetendő cselekmény, de az ilyen büntetéseknek a lehetősége is annyira kiveszett a köztudatból, hogy a legtöbb bíró évtizedeken át alig találkozik ilyen esetekkel. Persze, ebben a liberális törvényhozás is bűnös: hiszen a válás megéngedése óta a házzasságtörés bizonyítása egyenesen ut az elválás megkönnyitése felé. A feleség, aki urát akár sorozatos hűtlenségeken is rajtakapta, óvakodik attól, hogy a bírósághoz menjen a panaszával, mert attól kell félnie, hogy ezzel egyenesen rávezeti urát az elválásra. Fertő közepén hogyan virágozzék a keresztény család, hogyan nevelődjék test- ben-lélekben tiszta ifjúság? Az erkölcsi métely aztán a vallási életre is visszahat. A Vl-ik és IX-ik parancsot hatályon kivid hagyni logikusan csak ugy lehet, ha az ember az isteneszmén és a keresztény hit tételes tanításain is tulteszi mas'át. o Gyakori eset éppen az egyházellenes házasság- kötések terén: az eddig vallásos, gondosan őrzött, talán intézetben nevelt leányok egyszerre felfedezik magukban a hitetlent. Minek az Istentől félni: nincs Isten ! Minek az Egyházra hallgatni: az Egyház hazugság ! Erkölcs és vallás szorosan összefüggő fogalmak ; az erkölcs aláásása a vallásosságot is rombadönti, amint viszont a vallási élet meglaziilása mozditja elő mindennél jobban az erkölcsi kisiklásokat. A katolikus jogászoknak igazuk van : nem ők egyedül vannak hivatva a szennyes áradatnak gátat vetni, amely a magyar családi életet belső rothadással fenyegeti, más tényezők mimkábaállására is szükség van. De mivel az erkölcsnek egyik legfőbb őre a jog, okvetlenül szükség van a megfelelő jogszabályok komoly, kérlelhetetlen alkalmazására is, a meglevő, helyes, törvényes intézkedések foganatosítására s ahol kell, kiegészítésére is. Az emberi jog annál tökéletesebb, mennél inkább megközelíti ‘az isteni jogot, az örök törvényt, amelynek minden emberi törvény csak kifejezője, részletezője és magyarázója lehet. Ma van a Katolikus MefO uagygyülése. A katolikus élet vezéralakjai Gyulán. (A ,,Békés“ munkatársától.) A Katolikus Akció gyulai szervezete ma, vasárnap a katolikus hitélet vezéralakjainak meghívásával nagyszabású vallásos napot rendez. Az ünnepség délelőtt fél 10-kor Veni Sanc- teval kezdődik. Az anyatemplomban az ünnepélyes szentmisét báró Apor Vilmos dr. apátplébános celebrálja, mig szentbeszédet Haynal András dr. domonkosrendi teológiai tanár mond. A józsefvárosi templomban Zahoray József dr. szentszéki birő, csorvási plébános mond misét és szentbeszédet. Délelőtt 11 órakor a Göndöcs népkerti pavillonban a nők tartanak gyűlést, Mérey Gyula gimn. igazgató elnöklésével. Beszédet mond Stadler Frida írónő. Ugyancsak délelőtt 11 órakor az Egyesült Katolikus és Polgári Körben a férfiak gyiiléseznek, Németi József pápai kamarás