Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-02-24 / 16. szám

LXVII. évfolyam 1«. szám. Vasárnap Gyula, 1935 február 94 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Oobiiy János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A család megmentéséért. Irta : hangba Béla S. J. A magyar jogászok családvédelmi érte- j kezlete, amelyet a Katolikus Akció rendezett, ! megdöbbentő adatokban tárta fel azokat a rettenetes károkat, amelyeket a kor szabados áramlatai, az emberi természet gyarló kinö­vései a család erkölcsén és ezzel szilárdságán, békéjén, fejlődésén ütnek. A jogászértekezlet, amelyen az ország szellemi arisztokráciájának jelentékeny rétege vett részt, bölcs mérsék­lettel maga szállította le a maga hatáskörét, amikor megállapította, hogy pusztán törvény- szerű intézkedésekkel, főleg büntető eljárá­sokkal a bajokat gyökerestől kiirtani, vagy megelőzni nem lehet. A családvédelem leg­főbb feltételei erkölcsiek s továbbmenőleg vallásiak, azután gazdaságiak. De természe­tesen súlyos részben jogiak is. Nemcsak annyiban, hogy nagyon sok embert csak a büntetéstől való félelem tart vissza annyira- amennyire a bűnözéstől, hanem azért is, mert az erkölcsi lazaság szereti a magától értetődés és megengedettség köntösét ölteni magára ott, ahol a törvény, még pedig az állami törvénye egyes bimcselekedeteket meg nem bélyegez. E tekintetben a mai társadalom sokszor a legkirívóbb ellenmondásokban él. Család- védelemről beszélünk s ugyanakkor megtűr­jük a család s a vele összefüggő erkölcsi értékek nyilvános rombolását. Megtűrünk egy sajtót, egy magazin-irodalmat, egy mozi- és szinházirányt, amely minden családtisztel ét­nek s erkölcsnek cinikusan az arcába vág. A filmek nálunk cenzúrán mennek át, de ez a cenzúra vagy nagyon álmos, vagy nincse­nek helyes fogalmai a megengedhetőség hatá­rairól. Scitovszky Béla belügyminisztersége alatt még legalább erősen üldözték az utcára kilépő szennyirodalmat; ma már falragaszok és nyomtatványok egész özöne terjeszti a sexappeal-kultuszt. Nem csoda, ha fiatal­embereinken, sőt néha leányainkon is messze- menőleg erőt vesz az a felfogás, hogy az Isten Yl-ik parancsa csak a kis katekizmus­ban jó, az életben nincs semmi keresnivalója. Hiszen a társadalom s maga az állam némán asszisztál a lelkek mérgezésénél. Nem csoda, ha a nemek érintkezése terén néha még az úgynevezett jobb és legjobb társaságokban is a iegvakmerőbb szabadosság érvényesül. Ma már ott tartunk, hogy a lm férj s a tiszta asszony, sőt maholnap a tiszta leány is köznevetség és köztréfa tárgya. Nagy része van az erkölcsök lesüllye­désében a nyári fövenyfürdői élet elfajulásá­nak is; hiszen akár hogyan szépítjük a dolgot, ezek a fövenyfürdők igen sok esetben egyenlők a nyilvános kerítés alkalmaival. A hangadók itt is a züllött férfiak és bukott nők lettek, akiknek szabados példáját naiv tudatlanságban utánozzák a „jobb“ társaság fórfiai és asszonyai. Belgiumban és Olasz­országban a fövenyfürdő állandó, legszigorúbb rendőri ellenőrzés tárgyai, mig nálunk a a hatóságok ezen a téren szinte a végtelen­ségig engedékenyek. A sajtó pedig kifigu­rázza az erkölcsvédő hatósági intézkedéseket. Az üzleti élelmesség aranybányának tekinti az erkölcsi lazaság kultuszát. Még az úgynevezett jobboldali napilapok és folyó­iratok is, az egyetlen katolikus sajtó kivéte­lével, meglehetősen tele vannak érzékcsiklandó, alacsony ösztönökre számitó képekkel, közle­ményekkel. Persze, a művészet vagy éppen az erkölcsi bíráskodás örve alatt. A bírósági tárgyalások nyilvánosak lévén, az újságok jó része valósággal vájkál a bünkrónikákban, a házasságtörési és egyéb válópörök anya­gának kiteregetésében. Sürgős szükség volna olyan törvényes intézkedésre, amely az ilyen tárgyalások sajtóbeli közlését kereken el­tiltaná. Vannak egyébként kitűnő törvényeink s rendeleteink, amelyeknek végrehajtása te­rén azonban érthetetlen engedékenység tapasz­talható. Számítás szerint a magzatelhajtások száma csupán Budapesten évi 15—16.000 közt mozog; ezek közül egy évben 50— 40 esetnél több nem kerül odáig, hogy legalább ügyészségi vádirat készülne róluk. Kegyetle­nül megbosszulja magát az a liberális intéz­kedés, amely egyszerű orvosi indikáció esetén már nem tekinti büntetendő cselekménynek a fejlődő élet meggyilkolását. Ezzel az en­gedménnyel a törvényt a legtöbb esetben ki lehet játszani, hiszen éppen sok magáról megfeledkezett orvos él és gazdagodik abból, hogy szinte mással sem foglalkozik, mint a könnyelműség következményeinek ezzel a legsötétebb és legbiinösebb jellegű eltün­tetésével. A házasságtörés a magyar törvénykönyv szerint is büntetendő cselekmény, de az ilyen büntetéseknek a lehetősége is annyira kive­szett a köztudatból, hogy a legtöbb bíró év­tizedeken át alig találkozik ilyen esetekkel. Persze, ebben a liberális törvényhozás is bűnös: hiszen a válás megéngedése óta a házzasságtörés bizonyítása egyenesen ut az elválás megkönnyitése felé. A feleség, aki urát akár sorozatos hűtlenségeken is rajta­kapta, óvakodik attól, hogy a bírósághoz menjen a panaszával, mert attól kell félnie, hogy ezzel egyenesen rávezeti urát az elválásra. Fertő közepén hogyan virágozzék a keresztény család, hogyan nevelődjék test- ben-lélekben tiszta ifjúság? Az erkölcsi métely aztán a vallási életre is visszahat. A Vl-ik és IX-ik parancsot hatá­lyon kivid hagyni logikusan csak ugy lehet, ha az ember az isteneszmén és a keresztény hit tételes tanításain is tulteszi mas'át. o Gyakori eset éppen az egyházellenes házasság- kötések terén: az eddig vallásos, gondosan őrzött, talán intézetben nevelt leányok egy­szerre felfedezik magukban a hitetlent. Mi­nek az Istentől félni: nincs Isten ! Minek az Egyházra hallgatni: az Egyház hazugság ! Erkölcs és vallás szorosan összefüggő fogal­mak ; az erkölcs aláásása a vallásosságot is rombadönti, amint viszont a vallási élet meglaziilása mozditja elő mindennél jobban az erkölcsi kisiklásokat. A katolikus jogászoknak igazuk van : nem ők egyedül vannak hivatva a szennyes áradatnak gátat vetni, amely a magyar csa­ládi életet belső rothadással fenyegeti, más tényezők mimkábaállására is szükség van. De mivel az erkölcsnek egyik legfőbb őre a jog, okvetlenül szükség van a megfelelő jog­szabályok komoly, kérlelhetetlen alkalmazá­sára is, a meglevő, helyes, törvényes intéz­kedések foganatosítására s ahol kell, kiegé­szítésére is. Az emberi jog annál tökéletesebb, mennél inkább megközelíti ‘az isteni jogot, az örök törvényt, amelynek minden emberi törvény csak kifejezője, részletezője és magyarázója lehet. Ma van a Katolikus MefO uagygyülése. A katolikus élet vezéralakjai Gyulán. (A ,,Békés“ munkatársától.) A Kato­likus Akció gyulai szervezete ma, vasárnap a katolikus hitélet vezéralakjainak meghívá­sával nagyszabású vallásos napot rendez. Az ünnepség délelőtt fél 10-kor Veni Sanc- teval kezdődik. Az anyatemplomban az ün­nepélyes szentmisét báró Apor Vilmos dr. apátplébános celebrálja, mig szentbeszédet Haynal András dr. domonkosrendi teológiai tanár mond. A józsefvárosi templomban Zahoray József dr. szentszéki birő, csorvási plébános mond misét és szentbeszédet. Délelőtt 11 órakor a Göndöcs népkerti pavillonban a nők tartanak gyűlést, Mérey Gyula gimn. igazgató elnöklésével. Beszédet mond Stadler Frida írónő. Ugyancsak délelőtt 11 órakor az Egye­sült Katolikus és Polgári Körben a férfiak gyiiléseznek, Németi József pápai kamarás

Next

/
Thumbnails
Contents