Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-02-21 / 15. szám

1935 február 21 BEKÉ S 3 Hivatalos statisztikát készítenek a földbirtokokról és gazdasági üzemekről (A „Békés“ munkatársától.) Minisz­teri rendelet értelmében a Központi Statisz­tikai Hivatal a földbirtokokról és gazdasági üzemekről statisztikát készít Ebből a célból az egész ország területén, igv természetesen Gyulán is, megindulnak az összeírások. Az összeírást a törvényhatóság első tisztviselő­jének és járási főszolgabírójának, illetőleg a városok polgármesterének felügyelete és ellenőrzése alatt, kérdőívekkel, az erre a •célra kinevezett számlálóbiztosok végzik. A községeket és városokat számlálókerületekre osztják. Számlálóbiztosként csak olyan egyé­nek alkalmazhatók, akik a helyi gazdasági viszonyokat alaposan ismerik. Az összeírás kérdőivek szerint, egészen november elejéig tart, vannak azonban kérdőivek. amelyekkel már március 31-ig el kell készülni. A miniszteri rendelet a számlálóbiztosok munkadiját a következőkben állapítja meg: minden egyes beszolgáltatott A. jelzésű kérdőív után 1. B. jelzésű után 4, BB. jel­zésű után 2 és C. jelzésű kérdőív után 1 fillér jár, minek 70 százaléka a számláló- biztost, 30 százaléka pedig a község (város) teljes statisztikai anyagának felülvizsgálatáért az összeíró bizottság elnökét illeti. A köz­ségeket, városokat a munkálat révén semmi költség nem terheli. A gyulai szerelmi merénylet »hősnője« . . ., irta az egyik budapesti bulvárlap. Címoldalon, diónyi betűkkel. Ott »díszelgett« a lap legelső oldalán, a politikai helyzeten elmélkedő vezércikk mellett. »Hősnő« lett a pengét villogtató gyulai leányból, »hősnő« a körúton s »hősnő« azok szemében, akik kész­pénznek veszik azt, amit az újságok Írnak s akik képtelenek arra, hogy kifejezés és kifejezés között disztingváljanak. Még ha ő lett volna az eset passziv szereplője s ő szenvedte volna el a szúrá­sokat, még akkor sem lehetne »hősnő «-nek mondani. N?m, mert nem vitt végbe semmi hősiességet, semmi bravúrt, nem mentette meg senki életét, nem mentett ki senkit lángbaborult házból, sem a jégárral zajló folyó vizéből. Mi itt lenn a jámbor és csendes vidéken több kriti­kával fogadjuk a megállapításokat és kifejezéseket és kissé haragba is jövünk, amikor szürke szerep­lőkből, vagy akár botrányok alakjaiból, ha csak irottan i«, hőst csinál a felületesség. Ha a gyulai eset szereplőnője is hős, akkor, kérdezzük, minek mondjuk a Zrinyi Ilonákat, a Jeanne d’Arc-okat, az egri nőket, vagy Pfiffner Paulinákat ? Ennyire botlani még a napisajtó lázában sem lehet. Ezért van aztán, hogy egyszerű bűnesetek szereplői, akár aktivak, akár passzivak, hősnek tartják magukat s ezért történhetett, hogy a szabadság­téri bankrablók szinte gőgösen és büszkén lép­deltek « törvényszék tolyósóin s úgy hordták kezükön a bilincseket, mintha nem is a bűn és szégyen kalodája volna, hanem maga a babér koszorú. Vigyázat a vocabuláriummal, mert a tömeg hiszékeny s hamis illúziókért könnyen ugrik be bolondságokba. Ha látja, hogy könnyen kapható a hősi titulus, kedve jön, ha körúti értelemben is, hőssé lenni s a hőstettet összetéveszt­vén a deliktummal, felcsap bűnözőnek. Hős! Milyen tisztán cseng, milyen ezüstösen fénylik ez a szó. Vérrel szentelt páncélt, áldozatos sebek­től vérző arcokat és testeket idéz, nagyokat, csodásakat, kik Isten, haza és eszmék szolgála­tában iiták nevüket a vallás, a haza és az erkölcs történelmének lapjaira. Bármilyen baná­lisán is hangzik, a rendőrségi sajtókönyv nem nemzetek történelemkönyve. Jellemző a korra, hogy ezt meg kell állapitanunk. Gyulán sok a kanyarás és difteritiszes beteg! A lakosság nem eléggé elővigyázatos (A „Békés“ munkatársától.) Az orvosok, de főként a hatósági orvosok részéről mind általánosabb a panasz, hogy a lakosság a járványos megbetegedések esetén nem gyakorol kellő elővigyázatot a másokkal, való érintkezésben. Áll ez főként a gyermekek megbetegedése esetén, amikor is a szülők, elfeledkezvén arról, hogy az emberekkel való korlátozatlan érintkezésükkel a mások gyér mekeit is kiteszik a megfertőzés veszélyének, épp úgy járnak-kelnek a városban, mintha nem is volna beteg a * házukban. Pedig Gyulán, amint arról a megyei tiszti főorvosi hivataltól értesülünk, igen sok a difteritiszes és kanyarós beteg s ez a nagy beteglétszám talán éppen azért oly nagy, mert az emberek a másokkal való érintkezésben nem eléggé elővigyázatosak. Ezúton is felhívjuk tehát a közönség figyelmét, hogy járványos meg­betegedések esetén az előirt óvatossági rend­szabályokat tartsa be, s az emberekkel való érintkezést kerülje. Hiába küzd ugyanis az orvostudomány a betegségek ellen, ha maguk az emberek idézik elő azok még nagyobb fokú elterjedését. II I R 13 K. Nem akarjuk, dr. E. E. Myers, as Ön pompás eredményét le­kicsinyelni, amit a paradicsom-termesztés terén hosszas kisérletesések után elért, de valahogy as Ön eredménye nem idösserü. Ön kedves doktor, egy olyan paradicsomfajtát kísérleteseit ki, amely háromssor és négysser annyit terem, mint as eddigiek. Ha as volna a helyset, hogy kevés pa­radicsom terem a világon, nagyra tartanák as Ön eredményét, igy asonban, essünkbe jutván a ren­geteg gyapjú, amit felgyújtottak, tea és kávé, amit a tengerbe dtttögettek, ast kell mondanunk, kissé assfa/t-ssargonban, hogy kár volt a bensinért. Hissen nem as a baja a világnak, hogy ebből, vagy abból kevés terem, hanem éppen as ellen­kezője. as, hogy fölösen és tragikusan rengeteg. Kedves doktor, as Ön paradicsom-„találmánya“ még csak a paradicsom-termelés és fogyasstás terén sem fog paradicsomi állapotokat teremteni, legfel/ebb ast érjük el vele, hogy a halak eseniul több paradicsomot esznek majd a tengerekben, ha agyún egyáltalán megessik a halak a paradi­csomot. Tiss/e/j doktor, ki valóssinüleg a botanika doktora, ámbár as sem lehetetlen, hogy doktor nieclicmae, mert hissen a diploma ssakmában is sikerült „kitenyésstem“ ast, amit Ön most a para­dicsom ssakmában kihozott, elismerésünk mellett a részvétünket is küldjük Önnek. De küldünk egyben tanácsot is: tegye át a kísérleteit most már kémiai térre, hátha lehet a paradicsomból mérges gást előállítani? Kinevezés. Békés vármegye főispánja a kö­zelmúltban egy közigazgatási gyakornoki állásra pályázatot hirdetett. Mint értesülünk a főispán közigazgatási gyakornokká az eddig díjtalan köz- igazgatási gyakornoki állást betöltő dr. Raskó Sándort nevezte ki. Névmagyarosítás, A m. kir. belügyminiszter dr. Pfaff József gyulai lakos, ügyvédjelölt csa­ládi nevét Pogány névre változtatta. Meghívó. A Gyulai Műbarátok és Művészek Egyesülete folyó évi március hó 2. napján dél­után 5 órakor a városháza főjegyzői hivatalában tartja évi rendes közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Titkári jelentés az elmúlt év eseményeiről. 2. Zárszámadás, felmentvény megadása. 3. Költség- vetés. 4. Tisztikar, választmány, számvizsgáló­bizottság választása. 5. Választmányi tagok egy- harmad részének kisorsolása, uj tagok választása. 6. Esetleges indítványok, melyek a közgyűlés előtt 5 nappal adandók be az elnökséghez. Ha­tározatképtelenség esetén a közgyűlést ugyan­azon napon 6 órakor a megjelentek számára való tekintet nélkül megtartjuk. Szentes Károltf elnök. A Nagymagyarvárosi Olvasókör bálja, a Nagymagyarvárosi o'vas°k0r március hó 3 án a Göndöcs népkerti pavilion összes termeiben ház­építési alapja javára zártkörű táncvigalmat ren­dez. Belépődíj 80 fillér, családjegy 2 pengő. A zenét Szilágyi Jancsi zenekara szolgáltatja. Pénzbüntetésre ítélték az utcai verekedőket. A gyulai járásb róság hétfőn délelőtt tárgyalta azt a múlt év végén történt utcai verekedést, amely­nek szenvedő alanya két vármegyei tisztviselő volt. A támadó subancok trágár dalokat énekeltek, amiért a hazafelé tartó két tisztviselő rendre utasította őket. A suhancok erre a két tisztvise­lőre támadtak, úgy hogy az ügynek a bíróságon lett folytatása. Vitéz Láng Ernő járásbiró a két verekedő legényt fejenkint 50 pengő pénzbünte­tésre ítélte jogerősen. Dr Györgyöt letartóztatták, ismeretesek Ur György lapkiadónak azok az ügyei, melyek a hadikölcsön kötvény tulajdonosok feljelentései alapján derültek ki s amelyek miatt több bíró­ságnál folyik ellene eljárás. A kaposvári járás- bíróság most tartott ebben az ügyben tárgyalást s elrendelte Ur György letartóztatását, mindad­dig, mig a bűnügyben Ítéletet nem hoz. Kapával agyonverték haragosokat. (A „Békés“ munkatársától.) Még ezelőtt tiz esztendővel történt, hogy Tóth András békésszentandrási legény valami torzsalkodásból kifolyólag megverte Csipái Imre és Csipái János szentandrási embereket. A megvertek a család férfi-tagjaival együtt ezért bosszút esküdtek Tóth András ellen. Egy februári estén meglesték Tóthot, amint tanyájáról hazafelé tartott s kapákkal és botokkal megtámadták. Tóth már az első ütéstől elterülj haragosai azonban tovább is ütötték-verték, úgy hogy vérbe fagyva maradt az országúton. Két óra múlva talált csak rá két falubeli parasztember, akkorra már azonban nem volt benne élet. A csendörség azonnal erélyes nyomozást indított a tettesek kézrekeritésére és sikerült is őket Csipái Gáspár, Csipái János, Csipái Balázs és Bozoki László személyében elfogni. A gyulai kir. törvényszék a három Csipáit 18 havi börtönre Ítélte halált okozó súlyos testisértés difién, mig Bozóki László 3 havi fogházat kapott. Felebbezés folytán a táblához került az ügy, amely a tettesek büntetését felemelte és pedig Csipái Gáspárét 3 évi fegyházra, Csipái Jánosét 2 évi fegyházra, Bozoki Lászlóét pedig 8 hónapi fogházra. Csipái Balázs büntetését helyben hagyta Végső fokon a Kúria a napokban hozott Ítéletet a halálos végű leszámolás ügyében s a tábla Ítéletét jogerőre emelte. A Kúria Ítéletét, amelyet szerdán délelőtt hirdetett ki a törvény­szék Tömőry-tanácsa, az elítéltek közömbösen vették tudomásul.

Next

/
Thumbnails
Contents