Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-02-17 / 14. szám

LXVII. évfolyam 14. szám.

Vasárnap

Gyula, 1935 február 19

Előfizetési árak : Negyedévre:

Helyben . . 1 P 60 fill. Yidékre . . 3 P 20 fill.

Hirdetési díj előre fizetendő.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP

Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Iiobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza.

Egyen szám ára 10 fillér.

Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC.

Megjelenik csütörtökön és vasárnap.

Az orvosi kamara.

Levél a szerkesztőhöz.

Ide s tova tizenöt éve már annnak, igen tisztelt Szerkesztő ur, hogy az országos és a városi politika körül felmerülő vitás kérdéseinket szép csendben, ott a szerkesztőség gyönyörű Kossuth szobájában, intéztük el. Ha hevesek voltak a viták, azt éreztük, hogy a kardos, harcos forradalmi Kossuth tekint le reánk a tüzes, lelkes Kossuth- képekről s még jobban tüzel minket, de hogy lecsillapodjunk, csak rá kellett nézni az emigráció Kossuth képeire, a szelíd, bölcs, öreg Kossuth arcára és a vitából 67-es megértés lett s a hevesség, az ellentét ott maradt a négy fal között. Most azonban kénytelen vagyok vitázó soraimnak helyet kérni a nyilvánosság előtt, mert az orvosi kamara igen nagy jelentőségű kérdésében más a véleményem, mint a Szerkesztő űré. A Békés legutóbbi számában, Páll Gábor főorvos ur egy beszédének hatása alatt, azt méltóztatott írni, hogy szükség van külön békésmegyei orvosi kamarára és kívánatos, hogy ez a kamara Gyulán legyen. Engedje meg kérem, hogy mindjárt azzal kezdjem, nincs szükség békésmegyei kamarára. Sőt tovább megyek. Nem is volna jó, ha külön békésmegyei kamara lenne. Az orvosi kamarák nem kicsi, partikuláris, de nagy orvosi kérdések megoldására hivatottak. Ott van mindjárt a kamara születési hibája, amely -a közszolgálatot teljesítő orvosokat kikapcsolja a kamara tevékenységi köréből, de ^megoldásra vár az ethikai kérdéseknek részletes és pontos meghatározása, mely annál fontosabb, minél inkább érintkeznek ezek a kérdések a mai súlyos gazdasági kérdésekkel. Azok a jóléti intézmények, amelyeknek felállítását a kamarai törvényjavaslat mintegy előírja, szintén csak akkor működhetnek jól és csak akkor lehet működésűk gazdaságos, ha nem kis körre, de nagyobb orvos-csoportra terjeszkednek ki. Egyáltalán, a kamara adminisztrációjának költsége is maga után vonja, hogy a lehetőség határain belül minél több tagot számláljon a kamara. A kamara 6 tisztviselőjéből 4 fizetett és mivel ezeknek a tisztviselőknek, mint orvosoknak más elfoglaltságuk is lesz, segédszemélyzetre lesz szükség. A nem fizetett elnöknek és alelnökiek viszont többször kell az országos kamara székhelyére, Budapestre utazniok, ami ismét költséget jelent. A kamara adminisztrációja tehát nem lesz olcsó. A törvényjavaslat Budapesten három orvosi kamarát tervez s a budapesti orvos szövetség tagjai épp most határozták el, hogy a tagsági illeték csökkentése miatt csak egy kamara létesítését kérik.

Érthető ez a határozat, mert a kamarai tagdíjakat a kamarai költségek szemmeltar- tásával vetik majd ki s ezek a tagdijak nem lesznek olyan egyszerű egyesületi tagdíjak, amelyeket hol megfizet az ember, hol nem, hanem olyan összegek lesznek, amelyeket közadó módjára hajtanak be és amelye- kat ha az orvos nem fizet meg, egyszerűen törlik az orvosok névjegyzékéből és gyakorlatot nem folytathat. A nagy problémák megoldásának kérdése egyrészt a költségek elosztásának kérdése, másrészt az, hogy egy orvosra minél kisebb kamarai járulék jusson, teszi szükségessé, a nagyobb kamarákat. Itt nem is partikuláris személyi érdekek és személyi ellentétek, a napi politikából átvett jelszavak fognak dominálni, hanem a nagy orvosi és közegészségügyi érdekek. Ezért én egy olyan oryosi kamarára gondolok, amelynek Békésvármegye 227 orvosán kiviil Csanád 104, Csongrád 154 és Szeged 217 orvosa, azaz kereken 700 orvos lenne a tagja, Szegeddel, mint természetes központtal.

Gyula, sajnos, földrajzi és vasutvonali helyzete miatt alig jöhet számba, mint egy nagy kamara székhelye. De a szegedi kamarának az az előnye is meglenne, hogy benne a vezetés természetszerűleg a szegedi egyetem kiváló, európai hirü, tudós tanárait illetné meg, akikhez a választmányba társakként az egyes megyék nemes versengéssel olyanokat küldenének, akik ethika és tudás s hosszú gyakorlati tapasztalat révén abban a kitűnő testületben is megállnák helyüket. Igen, hallom az ellenvetést, de hol van Gyula érdeke ? Erre megnyugtató választ adhatok, mert nem éri Gyulát semmi károsodás, ha nem itt lesz a kamara székhelye. A kamara negyedévenkénti választmányi gyűlései, amelyeken ha minden tag megjelenik, akkor is csak 14-en vannak jelen, a kamara évenkénti közgyűlései, Gyula forgalma szempontjából még akkor sem jelentenének semmit, ha le lehetne küzdeni azt a nagy akadályt, amelyet Gyula perifériás helyzete jelent. A kereskedők és iparosok sokkal jobban járnak, ha a

(A „Békés“ munkatársától.) Az Actio Catholica gyulai szervezete folyó hó 24-én, vasárnap nagyszabású vallásos ünnepséget rendez. Az ünnepség szónokául a rendezőségnek sikerült megnyernie Banglia Béla jézustársasági atyát, a katolikus hitélet egyik vezéralakját, akinek szereplése elé a

gyulai orvosok kevesebb kamarai illetéket fizetnek, mert több jut majd bevásárlásokra. Ezektől a mai viszonyok mellett kicsinyeseknek nem tekinthető szempontoktól eltekintve Gyulának más a feladata. A kamara az érdekképviseleti, gazdasági és jóléti kérdések megoldására hivatott. Gyulát viszont intézményei a nagyszabású állami közkórház, a gyermekmenhely, a tüdőbeteg szanatórium, a gyógypedagógiai intézet, mintegy hivatottá teszik arra, hogy az orvosi továbbképzés tudományos centruma legyen és egyenesen erre a feladatra praedisponálják. Nemcsak az évenkénti továbbképző orvosi előadásokat kell tovább Gyulán megtartani, hanem Gyulát egy olyan orvosi tudományos egyesülés központjává kell tenni, amely tanulságos és gyakorlatilag fontos esetek és eljárások bemutatásával, nagy jelentőségű orvostudományi kérdések, az orvosi és egyéb tudományok határkérdéseinek megvitatásával nemcsak évente egyszer, de gyakrabban vonzza ide az orvosokat. A megye illetékes vezetői a főispán, az alispán, a tiszti-főorvos annyi megértést, annyi jóindulatot tanúsítottak az orvosok továbbképzésének kérdésével szemben, hogy ennek a kérdésnek megoldása, ha az orvosi továbbképzés központi bizottsága és a belügyminisztérium is segítségünkre jönnek, nem ütközhet akadályokba.

Nem kerülök tehát gyulai érdekekkel ellentétbe akkor, ha más szerepet kívánok Gyulának, mint azt, hogy orvosi kamara székhelye legyen. De ha nem sikerülne gondolatom, még akkor sem tartom helyesnek a gyulai kamarát. Hogy is mondta Burke, a nagy államférfin : „Én az angol nemzet képviselője vagyok és nem a bristoli kerületé !“ Én az egyszerű vidéki orvos, a nagy, a jobb sorsra érdemes magyar orvosi rend érdekeit kell, hogy elsősorban nézzem és csak azután a helyi szempontokat.

Nagyon kérem Szerkesztő Ur, bocsássa meg, hogy mindezekre helyet kértem a Békésben, de csak ezek elmondásával — salvavi animam meam. Dr. Gáli Gésa.

város egész társadalma osztatlan érdeklődéssel tekint.

Az ünnepség délelőtt fél 10 órakor a belvárosi és a józsefvárosi templomban az országos kiküldött szentbeszédével kezdődik, utána 11 órakor a nők a Göndöcs-népkerti pavillonban, mig a férfiak ugyanekkor az

Bangha Béla Gyulán.

Az Actio Catholica mához egy hétre nagyszabású ünnepséget rendez.