Békés, 1935. (67. évfolyam, 1-118. szám)

1935-12-31 / 118. szám

LXVII. évfolyam If8. szám Kedd Gyula, 1935 december 31 EHIflzetési árak : Negyedévre : 4 P 50 fillér Egy hóra : . 1 P 50 fillér hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz, Dobay dános könyvkereske- dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes siám ára 8 fillér. Kár, vagy legalább is teljesen felesleges tovább töprengeni a képviselőtestületi választás eredményén. Győzött a nem­zeti egység gondolata és nem győzött az ellenzék. Nem jutottak mandátum­hoz a szociáldemokraták s nem tud­tak a független kisgazdák is csak egyetlen mandátumhoz jutni. Az ellenzék kudarcot vallott s ennek az ellenkezőjét állítani igazán „merész állítás“, mintahogy „nevetséges beál­lítás“ azt hangoztatni, hogy az agitá- cióra „sem idő, sem alkalom nem volt.“ Rí sum teneatis ... Azt tudni­illik még a „politikai analfabéták“ is tudták, hogy az idén képviselő- testületi választás lesz, mert hiszen a törvény világosan intézkedik a le­járó mandátumok megújítása tekin­tetében, éppúgy nem volt tehát „mes­terséges eszközökkel létrehívott vá­lasztás“, mint ahogy puccs sem volt. Mindenki tudta s minden bizonnyal maga az ellenzék is, hogy a törvé­nyek még nem vesztették hatályukat s ennek következtében 1935-ben köz­ségi választást kell tartani. Nem a „pucc szerit“ kiírás döntötte el tehát, hogy less-e választás, vagy sem, hanem a tör­vény. As agitációt ennélfogva akár már kukoricatörés után meg lehetett volna kez­deni“, „nemes hevülés“-sel és „szub­venciómentes“ fenkölt lelkesedéssel, s hogy ez az agitáció nem történt meg az ellenzéknél, arra bizony aligha merne bárki is mérget venni. Volt idő tehát bőségesen az agitációra, csak éppen az történt, hogy nem volt meg a remélt eredménye. Valóban helyes ezzel a kérdéssel minél inten­zivebben foglalkozni, mert igy al­kalma van a polgárságnak részletei­ben is és a maga valóságában meg­ismerni a helyzetet Tudtak a pártok és tudott a polgárság is a választás­ról, meddő tehát az ellenzéknek min­den kísérlete, amellyel nem létező körülményekre igyekszik áthárítani a kudarcot magáról. Megbukott az ellenzékiség eszméje, nekünk ez a meggyőződésünk, bármennyire is megvan „őszinteségéről és komoly­ságáról“ a túloldal véleménye. Ami pedig a plakátok kiragasz­tását illeti, arra vonatkozólag kény­telenek vagyunk szócsövük megálla­pítására hivatkozni. A szócső ugyanis, amelynek mellesleg szólva „minden betűje ezrek lelkében hullámzik tovább“, december 19-i számában, az első oldal negyedik hasábján szósze- rint a következőket Írja: Szerdán / agasztották ki a városban a választásra vonatkozó hivatalos hirdetményt, mely szerint Békésvármegye alispánja a kép­viselőtestületi választás napját 1935 dec. hó 21-ében állapította meg. A lap jól- értesültségét mi is alátámasztjuk s Felelős szerkesztő: Szerkesztő : DOBAY FERENC NAGY GUSZTÁV minden bizonnyal azok az „ezrek“ is, akik a lap híradásából megbízható értesülést szereztek a választási pla­kátok kifüggesztéséről. Ezek után igazán könnyű a válasz helyi laptár­sunk vonatkozó cikkének cim-kérdó- sére: „Győzelem vagy bukás ?“ Bukás ez, kérem, bukás, semmi egyéb, kár Megjelenik mindennap. itt minden kendőző szerért. Bebizo­nyosodott, hogy a nemzeti egység gondolata mellett felsorakozók frontja áttörhetetlen s az ellenzéki gondolat, mint poraiból megélemedett Napoleon, ma már Gyulán csak a politikai dajka­mesékben hódítja a teret. Az inségmiinkások egy része nem vette fel hetibérét szombaton (A „Békés“ munkatársától.) Szomba­ton délután az a hir terjedt el a városban, hogy az inségmunkások bérfizetése alkalmával a munkások egy része a városháza udvarán hangoskodni kezdett, majd onnan kivonulva a megyeháza felé vette útját. A hir arról is tudni vélt, hogy személyi összetűzések is voltak s hogy a zavargásnak a rendőrség közbelépése vetett véget. A hir ebben a formájában valótlan. Ér­deklődtünk illetékes helyen, ahol közölték velünk, hogy a szombati bérkifizetés alkal­mával a munkások egyrésze valóban elége­detlenkedett, zavargás, vagy olyan esemény azonban nem volt, amely a rendőrség közbe­lépését tette volna szükségessé. Mindössze annyi történt, hogy egy kisebb munkásesoport nem akarta felvenni és nem is vette fel a heti fizetést, mert ke- veselte. Vannak ugyanis egyes csoportok, amelyek a földmunkában kevésbé járatosak, vagy mert más okból nem tudnak olyan munkateljesítményt produkálni, mint a gya­korlott kubikusok, s ezek az akkord-rendszer mellett kevesebbet keresnek. Voltak csoportok, amelynek tagjai több, mint napi 2 pengőt kerestek, ezzel szemben ők még az 1 pengőt sem tudták megkeresni. Ezért elégedetlen­kedtek és mert abban reménykednek, hogy a város vezetősége helyzetüket mérlegelni fogja és feljavítja béregységüket, nem vették fel keresményüket. A város az elégedetlenkedőkkel szemben egyébként nem semmi retorziót nem alkal­mazott, ugy hogy most is dolgoznak a többiekkel együtt, A mérnöki hivatal véleménye szerint az inségmunkások egy része nem veszi elég komolyan a munkáját s ennek következtében ugy ők, mint csoportjuk hátra maradnak a keresetben. Ez a kereset-probléma különben elég súlyos s megoldása nem könnyű feladat, mert a munkásoknak mintegy 30 százaléka kőmives és iparosember, akik, ha a legna­gyobb szorgalommal fekiisznek is bele a munkába, akkor sem kereshetnek annyit, mint a szakképzett kubikusok. Európa politikai zűrzavarában teljes erűvel szervezkedik a bolsevizmns. (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A Voce d’ Italia hosszabb cikkben foglalkozik az Urugay és Szovjetoroszország között tör­tént diplomáciai szakítással. Megállapítja, hogy a bolsevista propaganda az egész vilá­gon, nemcsak Amerikában, hanem Ázsiában is, épugy, mint Európában, évről-évre inten­zivebben folyik s mind szélesebb fronton folytatja aknamunkáját a fascizmus gondolata ellen. A Voce d’ Italia megállapításait tá­masztja alá az a legújabb híradás is, amely szerint Belgrádban nagy kommunista szer­vezkedést lepleztek le. A házkutatások során rengeteg röpiratot találtak, megtalálták to­vábbá azt a munkaprogramot is, amely a szervezkedés céljait és teendőit állapítja meg. Részletesen kiterjed a munkaprogram arra is, hogy az ellenzék gyűléseit miképpen kell a bolsevista propaganda céljaira fel­használni. A szervezkedés sikere esetén a szerb képviselőházat feloszlatták volna és szövetséget kötöttek volna a szovjettel. A Times szerint az Uruguay és Szovjet­oroszország között történt diplomáciai sza­kitág kellemetlen ugy Szovjetoroszország- nak, mint az egész világra kiterjedő bolse­vistáknak. Montevideo elvesztése a szovjet részéről igen komoly veszteségnek számit, mert Montevideot a szovjet ugródeszkának használta és délamerikai propagandájának központjává építette ki. Várható időjárás a következő huszonnégy Órára: Több helyen köd, egyes helyeken eső. A hőmérséklet alig változik

Next

/
Thumbnails
Contents